A gipszkarton diadalútja – válaszfalaktól az álmennyezetekig

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Ipartörténet és technológia  

Mint annyi minden korszakalkotó találmánynak, a gipszkartonnak is az Egyesült Államok a szülőhazája. Augustine Sackett vállalkozó és feltaláló 1894-ben szerezte meg a szabadalmat egy olyan faros lemezre, amelynek belső burkolatát több réteg karton és gipsz alkotta. Az akkori lapokat Sackett 32×36 cm-es méretben gyártotta és forgalmazta. Ipari alkalmazására az 1910-es évektől került sor, de Európába csak 1938-ban érkezett meg. A Rigips nevű termék már az 50-es évektől hódított a német piacon, és elsősorban belső terek elválasztására használták fel. Manapság már világszerte elterjedt termékről beszélünk, és a gipszkartonlemezes építési technológia várhatóan fokozatosan kiszorítja majd a hagyományos technikával készülő, téglából épített válaszfalakat.      

Két nagyon egyszerű és környezetbarát alapanyagból áll: gipszből és kartonpapírból. A gyártás során csak gőzkibocsátás történik, beépített anyagként pedig – mivel a gipsz előállítása során a nehézfémeket, az oldható sókat eltávolítják belőle – nincs károsanyag-kibocsátása vagy radioaktív sugárzása. 

A gyártási technológia sem bonyolult. Az egyenletes gipszkását, azaz az előkészített stukkógipszet formázóasztalon előkészített homlokkartonra terítik. A még puha gipszkarton lapot ollóval darabokra vágják, majd a darabokat szárítóba rakják, ahol eltávolítják a felesleges vizet. Az építőlemezek szegélyezetten, zárjellel ellátva és ellenőrzötten kerülnek kereskedelmi forgalomba.  

A gipszkarton hazai előfutárai, és sikertörténete  

Magyarország a két világot elválasztó rendszerek miatt csak viszonylag későn ismerhette meg, és használhatta fel a gipszkartont. Nagyjából a 60-as években kezdett divattá válni a tetőterek beépítése, és ehhez eleinte favázra szegezett deszkát, vagy hornyolt deszkát használtak. Ez a megoldás nyáron túlzott felmelegedéshez, télen gyors lehűléshez vezetett ezekben a terekben.

A következő két évtizedben a lakótéren belül újabb anyagok kerültek előtérbe, a pozdorja és a faforgácslap. Ezek a forgácslapok a műanyagkötések miatt jelentős mennyiségű formaldehidet tartalmaztak, melyeknek egészségre káros volt a kipárolgásuk: fejfájást, rossz közérzetet, allergiát okoztak. Igyekeztek ezt a problémát kiküszöbölni azzal, hogy cementkötésű faforgácslapokat gyártottak, ám ezeket nem lehetett szépen alakítani, és rendkívül törékenyek voltak. A rendszerváltással megérkezett gipszkarton lemezek a korábbi megoldásokat teljesen kiszorították a piacról, és diadalmenetük azóta is tart. 

A gipszkarton előnyei és hátrányai      

Bármilyen anyagról legyen is szó, mindnek vannak előnyei és hátrányai, és a sikert az mutatja, hogy mi a kettő aránya közötti különbség. A hátrányait gyorsan kivégezhetjük, hogy aztán annál hosszabban sorolhassuk a jó tulajdonságokat.  Amennyiben nem nedvességvédő rétegű gipszkartont használunk, úgy a nagy nedvesség hatására eldeformálódhat. A szerkezet könnyen károsodhat fizikai behatás esetén. Viszonylag korlátozott a teherbírása, ezért a teherhordás megnövelése esetén keretes borítást kell használni, ami némi helyveszteséggel jár. 

És most sorjázzanak az előnyök! A gipszkarton környezetbarát és klimatizáló hatása révén a nedves levegőből felveszi a vizet, amelyet  a száraz időben kipárologtat. Nem éghető, mert a benne lévő kristályvíz egyfajta tűzoltóvízként működik. Jóformán nincs hővezető képessége, ezért a benne élőknek jó közérzetet biztosít. 

Mindezek speciális képességek, amely mellé társíthatók a príma építési tulajdonságok. A gipszkarton nagyon egyszerűen beépíthető, remekül vágható, alakítható – ennek megfelelően nagyon gyorsan lehet vele dolgozni. Azonnal vakolatható, mert nincs szüksége száradási időre. A táblák közötti rések tökéletes légzárásával a nem kívánt légmozgások megszüntethetők, és ezek a lélegző falak jól viselik a páradiffúziós terhelést. Hangszigetelés kialakítására is lehetőséget biztosít. A gépészeti elemek jól elbújtathatók magában a falban már az építkezés alatt, és kevesebb hulladékot hagy maga után az egész munkálat alatt és után.

A gipszkarton felhasználási területei  

Mivel a gipszkarton fejlesztése a mai napig tart, azt lehet mondani, hogy a felhasználási területe is folyamatosan bővül. Ezért a teljesség igénye nélkül csak a legfontosabb alkalmazási körökről teszek említést. 

Alapvető felhasználási területe a válaszfalak, pengefalak és térdfalak kialakításában érhető tetten. A gipszkarton a nagy terek tényleges felosztásában kézenfekvő. A pengefalak gipszkartonból elsősorban a zuhanyzók építésénél jelennek meg. Ide a zöld színre festett vízálló változatot szokták beépíteni. Térdfalakat az egyes területrészek jelképes elválasztására szoktak alkalmazni, de gyakran jelenik meg a gipszkarton a konyhapult, konyhasziget támasztékának kialakításakor. 

Jelentős szerepe van a gipszkartonnak az álmennyezetek kialakításában. A fejünk felett lévő lemezek lehetnek még hang- és hőszigetelő mennyezetek, világítást rejtő párkányzatok, és tetszőleges kialakítású dizájn dobozok is. A gipszkarton lépcsőzetes mennyezeti kialakításokra is lehetőséget ad, így az egyes térrészeket optikailag is el tudjuk választani egymástól. Az álmennyezet kiválóan alkalmas arra, hogy úgy helyezzük el a világítási és elektromos rendszereket, hogy közben a kábelezést teljesen eltakarjuk. Az ilyen mennyezetre előzetesen be kell tervezni a lámpák kibújó helyeit. 

Készíthetünk gipszkarton segítségével fülkés falakat is. Ezek üreges kialakítással extra rakodótér használatára adnak lehetőséget. Megformálásuknak csak a tervezői fantázia és a helyiség adottságai szabnak határt. 

A korszerű, impregnált vízálló lemezekkel már a fürdőszobában is dolgozhatunk. Mivel az itteni falak súlyosabb szerkezetetek fognak tartani, ezért a gipszkarton fal fémvázait sokkal körültekintőbben kell kialakítani, hogy alátámasztás nélkül is megtartsa a mosdót, a tükröt, a lámpát stb.. 

Amint a fentiekből is kitetszik, a gipszkartonnak ezerféle felhasználása lehet, és mindezek mellett a hagyományos építőanyagokhoz képest sokkal gyorsabban lehet vele haladni. Népszerűsége a jövőben csak növekedni fog, mivel a várható innovációk segítségével speciális tulajdonságokra is szert tehet, és új területeket hódíthat meg az építőiparban.