A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)
[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

A házak telkein egyre többen alakítanak ki konyhakertet.

Tulipán helyett paradicsom virul a ház előtt

A háztáji fogalma a mai napig sem ment ki a divatból, de tény az, hogy 50-60 évvel ezelőtt sokkal több olyan kisgazdaság volt, amelyik az önellátás mellett akár a piacra is tudott termelni. Az 1970—80-as években a megtermelt élelmiszerek felét ezek a háztáji gazdaságok termelték meg hazánkban. 

A rendszerváltás a birtokviszonyokat és az életmódot is gyökeresen megváltoztatta. Nagyon sok vidéki család elfordult a kerttől, mert viszonylag olcsón be tudta szerezni a megfelelő zöldségeket egy bevásárlóközpontból. 

Az utóbbi években megfordulni látszik a trend, amelynek egyfelől az élelmiszerek drágulása, másfelől az egészséges életmód és az ehhez kapcsolódó étkezési szokások járultak hozzá. A házakhoz tartozó kisebb kertek egy részéből eltűntek a virágok, hogy helyüket a zöldségágyások vegyék át. 

Új technológiák a gazdag termés érdekében 

Az utóbbi évtizedekben kialakultak olyan kerti technológiák, amelyek arra is lehetőséget adnak, hogy egy négyfős család egy viszonylag kicsi, kb. 120-130 négyzetméteres telken meg tudja termelni a teljes évi zöldségigényét. Ezek a technológiák és a növénycsaládok új, kifejlesztett változatai még arra is lehetőséget adnak, hogy akár a balkonon is szüretelhessük a paradicsomot vagy az epret a maga szezonjában.

A kiskertekben még tovább nyújtózkodhatunk, hiszen megfelelő terv esetén tavasztól őszig szüretelhetünk valamilyen zöldségfajtát, köztük olyanokat is, amelyek télállóak, vagy lefagyasztva sem veszítenek sokat élvezeti értékükből.   

A kerttervezés rendkívül komplex folyamat lesz.

Természetes talajjavítók és védőanyagok

Azt talán nem kell ecsetelnem, hogy milyen más, amikor frissen szedünk valamilyen zöldséget a kertünkből és azt fogyasztjuk el. A kerti zöldség mindig üde és friss, nem nyomorítja meg sem a szállítás, sem a tárolás, és az sem mellékes, hogy tudjuk, milyen módon ápoltuk a növényünket. 

A legújabb kiskerti technológiák ugyanis a lehető legkevesebb kemikáliával dolgoznak, annál inkább igénybe veszik a szerves mulcsokat, egyebek mellett a komposztokat. Ezek a természetes eljárások elősegítik a talaj energiaellátását. A különböző mulcsanyagok megakadályozzák a talaj nedvességének elszökését, így kevesebb locsolással tudunk eredményt elérni, gátat szabnak a gyomnövények növekedésének, télen pedig védik a gyökereket a fagytól.   

Talán egyetlen hátrány róható fel ezeknek a szerves (fenyőkéreg, szalma, fűnyesedék, komposzt) agyagoknak, hogy a mulcsréteget nagyon kedvelik a csigák. Ezeket időről-időre el kell távolítani az ágyásokból.     

Kiskert gondozása kezdőknek 

Aki ezen a tavaszon dönt úgy, hogy belevág a termelésbe zsebkendőnyi földjén, annak azért az alapokkal tisztában kell lenni. Három alapfeltételnek kell érvényesülnie ahhoz, hogy sikeres termesztők lehessünk: megfelelő talaj, elegendő víz és napfény. 

Amennyiben ez a három feltétel rendben van, akkor sem érdemes ész nélkül belevágni az ültetésbe. A kezdő kertészeknek maximum ötféle zöldséggel érdemes próbálkozniuk, és ezek is legyenek olyanok, amelyek megtermelése nem okoz nehézségeket. 

Ültethetünk folyamatosan termő zöldségeket is – a paradicsom és a paprika késő tavasztól kora őszig hozhat termést és a töknek még hosszabb a kifutási ideje. 

A kisebb igényű zöldségek kategóriájába tartozik a borsó, a zöldbab, a csemegekukorica, a spenót, a sóska, a cékla, a saláta és a különféle tökök, beleértve a patisszont és a cukkinit is. Ezek azok a zöldségek, amelyek egy kis odafigyeléssel jó eséllyel meg fogják hálálni, hogy rájuk gondoltunk. Ráadásul tudjuk úgy tervezni az egyes zöldségeket, hogy tavasztól őszig valamelyik éppen termőre forduljon. A korai borsóval kezdhetjük és a kései tökfélékkel búcsúztathatjuk az őszt.  

Ültethetünk folyamatosan termő zöldségeket is – a paradicsom és a paprika késő tavasztól kora őszig hozhat termést és a töknek még hosszabb a kifutási ideje. 

A kiskert ideális elhelyezkedése  

Amennyiben csak egy kötött területünk van a növények számára, akkor azt kell megvizsgálni, hogy annak milyen az elhelyezkedése és milyen paraméterekkel rendelkezik. Ha a házunk mögötti nagyobb területből csípünk le egy veteményest, akkor több szempont mérlegelése után dönthetünk. 

Meg kell néznünk, hogy a kiskert mely területét éri a legtöbb napfény, hogy az adott helyen milyen a gyom helyzet, látunk-e kártevő rovarokat a környéken, és könnyen tudunk-e locsolni. A napfény a fotoszintetizáló növények energiaanyaga: ezt bontják le cukorrá, majd építik be a szerkezetükbe celluloid vagy keményítő formájában. 

Az olyan kertet, amelyet sok napfény ér és kevés az árnyék, azokkal a növényekkel célszerű beültetni, amelyek kifejezetten ezt igénylik: ilyen pl. a saláta, a spenót, a kelkáposzta, a petrezselyem, a kakukkfű stb. Ha csak olyan helyen kertészkedhetünk, amelyet kevés nap ér el, oda a gyökérzöldeket lehet a siker reményében elültetni: ide kerülhet sárgarépa, retek, cékla. Ezek négy óra napfény mellett is növekednek. 

Gyökeres zöldségek, káposzta tárolására alkalmas lehet a kertben kialakított verem. Kiskert.

Praktikák a bő termés ígéretével       

Ha kicsi a hely, akkor olyan növényeket kell termeszteni, amelyek nagyobb hozammal kecsegtetnek és kisebb a terjeszkedési területük. Egy karfiol elég sok helyet kér, de a bab akár fel is futtatható oszlopokra és jelentős termékmennyiséget produkál. 

A függőleges kiskert kialakítása is nagyon remek, helytakarékos megoldás lehet. A bab mellett az uborka, az eper vagy éppen a paradicsom is prímán termelhető a falra szerelt vagy egymás felett elhelyezett és elcsúsztatott ládákban. 

Hogy a helyet még jobban ki tudjuk használni, a függőleges kertek között képezhetünk vízszintesen futó gerendákat, amelyekre kosarakat függeszthetünk fel: ezekben a kosarakban nagyon sok fűszernövényt termeszthetünk. Felhasználhatunk tálcákat is, amelyekben poharakba, műanyag edényekbe vagy kis kaspókba ültetett gyógynövényeket nevelhetünk. 

Kiskert esetén érdemes megfigyelni, hogy melyik a napfényesebb és az árnyékosabb rész, és annak függvényében válasszuk ki a termeszteni szándékozott zöldséget. 

A kertészkedés nemcsak azért hasznos, mert sokat spórolhatunk a magunk termesztette zöldségek fogyasztásával, de alapot ad a rendszeres, heti néhány órás intenzívebb testmozgásra is. Az egészséges étel és a rendszeres mozgás pedig az egészségünk záloga. Érdemes tehát felkelnünk a kényelmes fotelból és felfedezni a zsebkendőnyi kert örömeit.

A kiskertben termett gyümölcsöket használjuk fel a kerti konyhában.

nyito-lefele-nyil-bibor