Speciális terek a lakótér és a környezet kapcsolatáért, terasz, erkély, loggia, tornác…

A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Mielőtt elhagyjuk a meleg napokat, tegyünk egy kisebb kirándulást azok között a speciális épületrészek között, amelyek közül néhányról már érintőlegesen értekeztem. Meglepő, de nagyon sokan nem tudják, hogy van-e különbség a tornác és a veranda között, vagy van-e köze az átriumnak a spanyol patiókhoz. Lássuk, mire jó egy franciaerkély, vagy egy lichthof!

Sok típus egy cél érdekében

Legyen bár egy erkélyünk, vagy építsünk egy remek nyári teraszt, ezek az építmények mind a lakótérhez kapcsolódnak, és az a legfőbb rendeltetetésük, hogy kinyissák a lakás zárt terét a külvilág felé.

Az erkélyt nyilván mindenki ismeri. Az erkély a födém konzolos meghosszabbításával kialakított vagy a földszinti lábazati falhoz épített, az épület tömegsíkja elé ugratott épületrész. Minimális mérete a falra merőlegesen nézve 1,20 m, területe nincs meghatározva.  A nagyobb erkélyeken bútorokat és egész kis kertet is építhetünk, de akár a család nyári ebédlőjeként is funkcionálhat. Az ilyen nagy és mély erkélyű lakások esetében ez a terület is beleszámít az ingatlan nettó méretébe. Sokan hallhattak már a balkonról, ami nem más, mint az erkély szinonimája. Az erkély otthonossá tételéről egy korábbi cikkemben már megemlékeztem.

A franciaerkély nem más, mint egy erkély nélküli erkélyajtó, ahonnan nem lehet kilépni, legfeljebb egy keskeny szegélyre. A biztonságról szokásos magasságú erkélykorlát gondoskodik. Igazából olyan, mintha egy ablak helyett ajtót nyitnánk a külvilágra. A kikönyöklőre egy-két cserép virág is elférhet.

Terasz földön és égen

A teraszról több cikkemben is szót ejtettem – legutóbb éppen a teraszajtók kapcsán. Magáról az építményről is érdemes szót ejteni, mivel a teraszok szerepe a lakásoknál sokkal nagyobb, mint az erkélyeké. Teljesebb és kényelmesebb bútorozhatóságukkal jobban szolgálják az embert. A legnagyobb méretű teraszok a földszinti lakóterekhez tervezhetők, általában a kedvező égtáj felőli és védett oldalon. A teraszokat nem szokták az utca frontjában építeni, sokkal inkább a hátsó kert irányába, ahol nagyobb a nyugalom és az intimitás. Az ilyen teraszon a család télen és nyáron zavartalanul élvezheti a ház és a természet együttes hatásait. Vannak, akik a teraszukat oly módon építik meg, hogy a téliesítés se okozzon gondot. Elhúzható üvegfalakkal zárják le a terasz határait.

A teraszokat vagy feltöltésre, vagy gazdasági, ill. egyéb helyiségek fölé építik. Építési költségük nagyon eltérő, egy építési törmelékből feltöltött terasz-alépítmény természetesen lényegesen olcsóbb, mint egy járható tető, korláttal és vízelvezetéssel. Az 1 méter magasságot nem meghaladó teraszok építéséhez nem kell engedélyt kérni a hatóságoktól, így egyre többen toldják meg házukat ezzel a nyáron három oldalról nyitott épületrésszel.

Manapság egyre divatosabbakká válnak a tetőteraszok, és aki megengedheti magának, akár ilyet is építhet a háza tetejére. A tetőkert vagy biotető funkció szempontjából azonos a hagyományos tetőterasszal, mégis sokkal praktikusabb annál. A tetőkert használati értékét növeli, hogy az emelet vagy felsőbb lakószint „zöld területtel” kapcsolódik a lakáshoz. A tetőkert biotalaját a teherhordó szerkezet fölötti 20-30 cm vastag kultúrréteg jelenti. Hátránya tulajdonképpen csupán az, hogy a zárófödémet a talajréteg (és növényzet) miatti többletteherre kell méretezni.  Az ilyen teraszokat alaposan alá kell szigetelni, ám a befektetés nagyon megéri. Külön kis kerti birodalmat építhetünk ki a felhők között bútorokkal és meghitt, esti világítással. A tetőkert természetes klímaként is funkcionál, ami ugyancsak nem elhanyagolható tényező.

A fedett terasz, idegen nevén a loggia abban különbözik a nyitott terasztól, hogy az épület tömegén belül, visszaugratva áll, tehát fölülről és legalább két oldalról épületfal határolja, továbbá közvetlen kapcsolatban van a mögötte lévő helyiséggel. Felülről és mindkét oldaláról zárt, gyakran a könyöklője is épített fal.

A legegyszerűbb felépítmény a fedélzet, amely egy lapos, rendszerint tető nélküli platform, ami egy házhoz csatlakozik. A fedélzeteket tipikusan faanyagból készítik, és a talajról emelkednek. A fedélzeteket általában egy korlát zárja le. Bizonyos esetekben a fedélzeteket egy lombkorona vagy pergola is lefedheti, de ide kerülhet egy BBQ sütő, de akár egy kis, nyitott étkező is.

Belső udvarok, titkos kertek

Zárt terek centrumában is születhetnek zöld szigetek. Nagy bérházakkal körülvett terekben kis megnyugvást jelenthet némi kert, egy-két pad, ráadásul a magas, tömör falak a város zaját is elnyelik. Itt bújnak meg a galambok és egyéb városba szocializálódott apróbb állatok. Ezeket a belső udvarokat a németből átvett lichthof néven emlegetik. A fényudvar nem más, mint helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó, oldalán nyitott tér.

Sokkal elegánsabbak azonban azok a belső kertek, amelyeknek alapját még a régi római előkelők vetették meg, s amelyet elsősorban a spanyol földön található patiók visznek tovább. A patio vagy átrium ház belső – általában szögletes és kis alapterületű – fedetlen udvara, amelynek centrumában egy csobogó, vagy kisebb növénykompozíció állhat, akár egy citrusfélével a közepén.

Vidéki típus: tornác vagy veranda

A magyar építkezési hagyományban kiemelkedő szerepe van a tornácnak. Úgy is mondhatnánk, hogy a terasz elődje volt. Manapság is sok tornácos házat láthatunk vidéken, és nagyon sokat ezek közül szépen kitataroztak, belül modernizáltak is, de meghagyták a tornácos előteret, amelynek különleges hangulata van. A tornác egy fedett menedék, amely a ház vagy épület bejárata előtt áll. A szerkezet kívül helyezkedik el az épület falaihoz, de bizonyos fajtájú keretek, köztük falak, oszlopok zárhatók, amelyek a főszerkezetből állnak. Nagyapámék ezt a területet verandának mondták, de vita van afelől, hogy a tornác és veranda egy és ugyanaz-e. Veranda inkább egy fedett emelvény a ház külső oldalán. Ez a szint a földszinten van, és gyakran a szerkezet elején és oldalán is kiterjed. Ez részben befedhető egy korláttal. Tehát nagyon hajaz a tornácra, de kisebb elemeiben mégis különbözik tőle. A tornácon tavasztól őszig nagy élet folyik. A családi ebédek mellett itt főzték a lekvárt a nagy üstökben, itt tárolták a száraz babot és egyéb, hideget nem kérő növényt az üvegezett falú oldalán, egyszóval a közösségi élet nem lényegtelen színtere.