A funkció diadala – a shaker stílus

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Egy stílust teremtő vallási mozgalom 

A XVIII. század közepének Angliájában a kvékerek egy radikális, és később kivált csoportjánál indul a shakerek története. Rituáléjukban énekekkel, tánccal révült állapotba hozták magukat. Ebben az állapotban – miközben a testük remegett /shake/ – jelenéseket véltek látni. Közösségükből emelkedett ki egy analfabéta manchesteri szövőnő, bizonyos Ann Lee, aki a vallás doktrínáinak alapjait megvetette. A közösségben az egyik legfőbb érték a nemek közötti egyenlőség volt, így nem volt meglepő, hogy Ann Krisztus második, női inkarnációjának tartotta magát.

Az üldöztetések elől végül Amerikába menekültek Ann és követői. Központjuk a New York állambeli Niskeyuna lett. A XIX. század húszas éveire már tizennyolc shaker település létezett. Zömük virágzó közösség volt, mintagazdaságokkal, amelyek virágzó kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn a külvilággal.  Ezeken a településeken – amelyek szoros kapcsolatot tartottak egymással – alakult ki az a sajátságos építészeti stílus és formavilág, amelyet shakernek nevezetek el.    

A shaker stílus meghatározó jegyei

A shakereknél a praktikum és a funkció messze felette áll a formának. Olyan fogalom, mint divat, hiányzik a szótárukból. Egy igazi shaker stílusú otthonban mindent a családtagok készítenek el, mégpedig kézi munkával. A tárgyak dísztelenek ugyan, ám nagyon magas minőségben készülnek el, hogy generációkat tudjanak szolgálni. Természetes anyagokkal dolgoznak, így a lakásbelsőkben a fa és a kő uralja az enteriőrt, de mindent a legtakarékosabb módon. 

Csak olyan bútorok és eszközök találhatók meg, amelyekre feltétlenül szükség van, a zsúfoltságnak nyoma sincs a shakerek egyébként is nagyon egyszerű vonalvezetésű házaiban. A színek is ehhez az életfilozófiához igazodnak. A lakásbelsőkben még véletlenül sem lehet három színnél többet megtalálni, és a pasztel, a bézs, a természetes színek uralkodnak mindenütt. 

A shakerek a közösségi házaktól az egyszerű székekig mindent úgy alakítottak ki, hogy megfeleljenek rendeltetésüknek és a közösséget szolgálják. A tárgyak gondos, magas minőségű kidolgozottsága sem véletlen: ez alapvetően filozófiájukból eredeztethető, miszerint a manuális munka az ima egyik fajtája. A tárgyak formatervében is a hasznos funkciók kihangsúlyozása érvényesül. A shaker stílus kulcsszavai mindezeknek megfelelően az egyszerűség, a praktikum és a természetesség.   

A lakásbelsők bútorai egyszerű vonalvezetésűek, jól átlátható szerkezetűek és törekszik a spórolásra. A shekerek a régi bútoraikat sem dobták ki, hanem időről időre felújították, vagy más, praktikus célra alakították át. Még a hellyel is takarékosan bántak. Jó példa erre a shaker székek használata, amelyek  felakaszthatóak voltak, köszönhetően létraszerű támlájuknak.

A szekrények ajtaja keretbetétes szerkezetű. A festékeket természetes anyagokból állították elő, s csak később, valamikor a XIX. század közepétől kezdtek élénkebb színeket használni. Hagyományos színpalettájuk használatával meleg, barátságos, természetes hangulatú enteriőrt hoztak létre, amely a későbbi korok amerikai emberét és lakberendezőjét is megihlette.

Innovációk, anyagok, minták és egyéb stílusjegyek   

A shakerek a használati tárgyak tekintetében nagy innovátorok voltak. Nemcsak a létrás széket hagyták hátra örökségül. Az első beépített szekrények is az leleményességüket dicsérik, de az egymásba rakható tároló dobozok ötlete is tőlük származik. Ki gondolná, hogy a hintaszék is a shakerek találmánya volt, amely aztán meghódította egész Amerikát. Ma már alig találunk verandás házat, ahol ne állna legalább egy hintaszék a sarokban. A rácsos hátú, úgynevezett Windsor-szék a létrás hátú verzióból fejlődött ki, és terjedt el a korábbi gyarmattartónál, Angliában. A kerekes szék és ágy ugyancsak a shaker hagyományban gyökerezik. 

Az anyagok tekintetében mindent visz a tömörfa, a kő. A padló lehet terrakottával burkolt, vagy faparketta, hajópadló. Erre lefektethető gyékény-, vagy csomózott szőnyeg, amelyek azonban nem fedik le a teljes padlózatot. A shaker stílusú textíliák lenvászonból és pamutból készülnek, de megtalálhatóak gyapjúból készült darabok is. Ami a mintákat illeti, az rendkívül tradicionális: rendszerint szív alakú, sakktáblás, kéz vagy csillag motívumokat találhatunk. A takarók rendszerint patchwork technikával készülnek, amely ugyancsak a spórolásra és az újrahasznosításra törekvés szép példája. Mindezek a textíliák a vidékies hangulatot árasztják. 

A shaker stílusú konyha központi eleme a valódi öntöttvas tűzhely. Itt minden nyers és természetes. Itt semmi csillogó, semmi krómozott darab nem él meg. A vas mellett a réz és az ón játszik főszerepet. A munkafelületek faborításúak, és a nagy, súlyos edények, serpenyők a tűzhely fölött lógnak. 

Az otthonok falait rendszerint natúr színekkel festik le, de nagyon gyakran találhatunk faborítást, azaz lambériát. A horgonycsapos kidolgozású lambériával teljesen, vagy csak az ablakpárkányig, vagy a térdfalig burkolják helységeiket.  

A shaker stílusban nagy szerepe van a szekrények mellett a fából készült ládáknak, dobozoknak. Ezek egyszerű, de festett változatait csaknem minden shaker stílusú helyiségben megtalálhatjuk. A natúr színekhez a későbbiekben csatlakozott a vörös, sárga, kék és zöld, de annak csak a halványabb, csendesebb árnyalataival színesítették az egyes tárgyakat, így a nagy faládákat is. 

A shaker közösségek napjainkban már szinte teljesen eltűntek, de olyan erős nyomott hagytak maguk után, hogy stílusteremtővé váltak. Amerikában nagyon népszerűvé vált ez a végtelenül letisztult, a praktikumra koncentráló stílus. Azt pedig már mindannyian tudjuk, hogy ami Amerikában népszerű, az hamarosan meghonosodik Európában, így Magyarországon is.