A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)
A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)

„Minden zárhoz tartozik egy kulcs, minden kulcs keres egy zárat. Zár nélkül minden kulcs értelmetlen, kulcs nélkül a zár csupán holt tárgy.” (Csatáry-Hock Tamás)

Amióta megjelent a magántulajdon az emberiség történelmében, azóta törekszünk arra, hogy vagyonunkat, otthonunkat megvédjük a nem kívánt látogatóktól.

Zártörténelem röviden

Amióta megjelent a magántulajdon az emberiség történelmében, azóta törekszünk arra, hogy vagyonunkat, otthonunkat megvédjük a nem kívánt látogatóktól. A zárak története valahol a Közel-Keleten kezdődött el, de nem lehetetlen az sem, hogy az ókori Egyiptomban használták először a rekeszes zárakat. Ezek zömmel még fából készültek és mai szemmel nézve nem jelentettek erős védelmet a tolvajok ellen.  

A szükség nagyon erős motiváció, és annak lehetősége, hogy ellophatják a vagyonkánkat, jelentősen felgyorsította a zárak fejlődését. Míg az ókori Rómában valóságos kis ékszerek voltak a zárakhoz tartozó kulcsok, a középkorban hatalmas lakatokkal és láncokkal erősítették meg a védelmet a még mindig nagyon egyszerű zárszerkezeteknek.   

A XVIII. század végén rohamos fejlesztések indultak meg a zárak területén, és az sem véletlen, hogy a feltalálók Angliában születtek. Ekkorra már kialakult ott egy igen vagyonos és széles polgári réteg, s velük szemben a nincstelenek tömege. Robert Barron, Joseph Bramah, Jeremiah Chubb, James Sargent fontos lépéseket tettek a zárak fejlesztésében. Sargent 1873-ban kifejlesztett időzárás mechanizmusú megoldása kifejezetten a modern zárak előfutárának tekinthető. 

A zárak története valahol a Közel-Keleten kezdődött el, de nem lehetetlen az sem, hogy az ókori Egyiptomban használták először a rekeszes zárakat.

A XX. században az elektronika is belépett a biztonsági zárak világába, és manapság a gyártók szinte évente jelennek meg új, innovatív megoldásokkal. Ahogy a zárak fejlődtek, úgy fejlődtek a feltörés technikái is, így egyfajta háborút láthatunk a támadás-védekezés területén, ami a tulajdonképpen a fejlődés motorja lett. 

A zár részei

Amikor a zárakról beszélünk, tulajdonképpen be kell határolni, hogy milyen zárra gondolunk. Figyelmünket elsősorban a bejárati ajtóra fogjuk koncentrálni, bár lehet zárja a garázsnak, a fészernek, a gépkocsinak és akár még a tyúkketrecnek is. A legfontosabb értékek természetesen a lakásunkban vannak, így az elsődleges védelem a bejárati ajtóra irányul. A lakások esetében ez egyetlen ajtót jelent, míg családi házaknál akár több bejárata is lehet az épületnek. 

A komplett zár négy alapvető részből áll. A zárat összefoglaló névként használjuk ugyan, de a zár az az egység, amivel kinyitjuk az ajtót, amikor a kilincset lenyomjuk. A zárbetét az az egység, amelybe betesszük a kulcsot és annak elfordításával a kilinccsel már nem tudjuk nyitni az ajtót. A két másik elem a zár és a betét mellett természetesen a kilincs és a kulcs. Ezekből épül fel a teljes szerkezet. A zárat és a kilincset a nyelv köti össze, amely a kilincs lenyomásával reteszként becsúszik egy foglalati nyílásba. E művelettel természetesen nem zárjuk be az ajtót, csak becsukjuk.  

A komplett zár négy alapvető részből áll.

A zárak típusai

A záraknak még akkor sok típusát tudják felsorolni a szakemberek, ha csak a bejárati ajtóra koncentrálunk. Az alapot a bevésőzár jelenti, de vásárolhatunk többpontos zárat, hevederzárat, tolózárat és úgynevezett másodzárat is. A bejárati ajtók esetében a biztonsági zárak játsszák a főszerepet, és ezek védelmi funkciójukat tekintve szinte évente korszerűsödnek. Alapvető tulajdonságuk, hogy több ponton fejtenek ki védelmet. Az ilyen zárakat fa- és műanyagajtók esetében is be tudjuk szereltetni. A többpontos biztonsági zárat már arról is fel tudjuk ismerni, hogy használat előtt a kilincset fel kell nyomni és a kulcsot többször is meg kell forgatni ahhoz, hogy az ajtó bezáródjon. 

A műanyag- és fémajtókba gyakran kerül úgynevezett portálzár, de ezeket is el lehet látni biztonsági zárbetéttel, akárcsak a faajtók bevésőzárjait. Ez utóbbi nevét onnan kapta, hogy a zárat be kell vésni az ajtóba.

Biztonsági tényezők      

Amikor a bejárati ajtók biztonságát vizsgáljuk, akkor tulajdonképpen az ajtó és a benne lévő zárszerkezet minőségét érdemes megvizsgálnunk. Az a tökéletes, ha mind a két terület magas minőséggel bír, és esetükben muszáj eltekinteni a pénzügyi kérdésektől. A minőségi ajtó és zár beszerelése természetesen drágább, mint a gyengébb példányoké, de még mindig jobb, ha ezzel egyúttal elriasztjuk a betörőt is, mint arra érkezni haza, hogy ellopták az értékeinket.

A gyengébb ajtó és minőségi zár, valamint a magas védelmet nyújtó bejárati ajtó, de gyenge zárszerkezet kombója már nem jelent biztonságot. Ha e két elem közül az egyik gyenge, akkor azt jobb minél előbb magas minőségűre cserélni, mert a védelem ennyi erőfeszítést és befektetést feltétlenül megér.

Mik azok a másodzárak?    

A bejárati ajtók védelmét tovább erősíthetjük az úgynevezett másodzár felszerelésével is. A jó másodzárak kiegészítik a minőségi zárbetéteket és védelmet nyújtanak a befeszítés ellen. Azt mondhatjuk, hogy a másodzárak még egy plusz védelmi vonalat jelentenek a behatolás ellen. 

A másodzáraknak több, jellegzetes típusa ismert, de ezek közül nem mindegyik rendelkezik igazi védelmi erővel. Egy időben sokan szereltek fel ajtóláncokat is a bejárati ajtókra, de ezek inkább csak lélektani előnyt tudnak nyújtani, valódi biztonságot nem. Nagyjából ugyanez az helyzet a gombos felsőzárakkal is. Régi, kistestű típusait nem érdemes megvenni és felszerelni, mert a betörőnek semmilyen akadályt sem jelentenek. 

A gyengébb ajtó és minőségi zár, valamint a magas védelmet nyújtó bejárati ajtó, de gyenge zárszerkezet kombója már nem jelent biztonságot.

A hevederzárak, melyek tolórúdjai a fal két oldalában reteszelnek, már sokkal hatékonyabbak. Típusaiknál törekedjünk a minőségre, mert vannak olyan példányok, amelyek csak látszólag masszívak, de erő hatására elhajolnak a rudak, vagy akár szét is pattintható a szerkezet. 

A másodzárak új generációját a rászegző zárak jelentik. Ezeket a zárakat ott is használatba tudjuk tenni, ahová nem szerelhető fel a hevederzár. Könnyen felszerelhetőek és komoly védelmet nyújtanak a befeszítés ellen. 

A másodzáraknak két nagy előnye van: bevetésükkel egyértelműen megnövekszik a behatolási idő, ha a tolvaj a zárbetét mellett egy másik zárba is beleütközik. A lebukás veszélye percről percre nő, ezért a bűnözők inkább a kisebb védelmet, így a gyors behatolást keresik. A másik előny akkor mutatkozik meg, ha elvesztjük az elsődleges zár kulcsát. Ekkor még mindig ott van a másodzárral biztosított védelem.  

A kulcsokról röviden  

Ahogy a zárak fejlődtek, úgy fejlődtek velük együtt a kulcsok is. Manapság már természetesnek számít a kóddal ellátott zár, amelyhez a kulcs tartozik. A kód alapján lehet a kulcsot sokszorosítani, így annak minden példánya olyan, mint az eredeti. A kódkártya előnye az is, hogy magát a kulcsot nem kell odaadni a másoláshoz. 

A biztonsági kártyák még magasabb védelmi fokozatot jelentenek a zárak és a kulcs viszonylatában. Ezek mind, kivétel nélkül szabadalmi oltalommal védett zárakhoz kaphatók. Csak az kaphat pótkulcsot, akinél ez a biztonsági kártya van. Arra kell csupán ügyelni, hogy ez a biztonsági kártya ne kerüljön avatatlan kezekbe. 

Mivel a támadás-védelem küzdelem a bejárati ajtók tekintetében a jövőben is megmarad, ezért újabb és újabb technikákkal vértezhetjük fel otthonunkat a jövőben, amelyek megóvnak minket és tulajdonunkat. Ezek a technikák már nagyon távol állnak az ókori fareteszektől és egyre inkább az informatikára épülnek majd. 

Legyen napi rutin, hogy munkába indulás előtt leellenőrizzük, hogy minden ajtó és ablak be van-e csukva, és persze egyúttal azt is, hogy kikapcsoltuk-e az elektromos berendezéseket, elzártuk-e a tűzhelyet. Zár.

nyito-lefele-nyil-bibor