Mit hoz a jövő az építészetben?

A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

A jövendölések kapaszkodói 

Az emberek az élet minden területén szeretnek jóslásokba bocsátkozni, kifejezve a jövőbe látás vágyát. Ez az esetek jó részében persze csak az élénk képzeleten alapszik, ugyanakkor bizonyos területeken, így az építészet esetében is láthatóak azok a tendenciák, amelyekből a jövő valamennyire megjósolható.  

Van egy globális trend, amely az életünk minden területére kihat, mégpedig a klímavédelem és a fenntarthatóság igénye. Ez fokozottan fog érvényesülni az építészetben, mert ez a tevékenység jelentősen befolyásolja Földünk éghajlatát. 

A jövő feltérképezésében e mellett azokhoz a forradalmi innovációkhoz fordulhatunk, amelyek még talán kiforratlanok, de a kutatások legfontosabb ösvényeit már megrajzolták. Ennek megfelelően a képzeletbeli varázsgömbünk olyan dolgokat mutathat meg, amelyek közül sok minden akár már az évtized végére gyakorlati valósággá válhat. 

Kezdjük a klímavédelemmel!

Egy alapos felmérés kimutatta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának 17,5 százalékáért az épületek a felelősek. Ebből szeletből a lakóépületek közel 11 százalékot hasítanak ki, míg a további 6,5 százalék a kereskedelmi épületek terheli. Az Európai Unióban az energiafogyasztás 40 százalékáért az épületek a felelősek. 

Nem csoda tehát, hogy ha a károsanyag kibocsátást meg akarjuk fékezni, akkor az építőiparban is forradalmi változásokra van szükség kezdve a szállítástól egészen az építési hulladékok kezeléséig. A tervezők és a megrendelők is egyre inkább a megújuló energiafelhasználás irányába mozdulnak el. A természetes erőforrások, így különösen a napenergia hasznosítása egyre szélesebb körben fog elterjedni, és valamikor eljön az az idő, amikor ezeknek az erőforrásoknak az optimális kihasználása lehetővé teszi a csak passzív és aktív házak megépítésének kötelmeit. Ez azt fogja jelenteni, hogy nem adnak majd ki engedélyeket nem megújuló forrásból táplálkozó épületekre. 

A természetes erőforrások – a nap, a szél, a geotermikus energia mellett a tudomány arra törekszik, hogy összegyűjthető és hasznosítható legyen a felszabaduló metán, valamint az esővíz is. A felmelegedéssel felszabaduló metán talán még veszélyesebb lehet, mint a légkörbe kerülő széndioxid, de a belőle kinyerhető energia városokat láthat el. Az esővíz pedig tehermentesítheti a bolygónk édesvízkészletére nehezedő nyomást. 

Ugyancsak fontos szempont lesz az építkezéseknél az ezzel járó hulladék mennyisége és mivolta. A törekvés jól látható: minél kevesebb hulladékkal járjon az épületek felhúzása. Ennek egyik előrehaladott technológiája a gyors és készházak tervezése, építése, amely minimális hulladékkal jár. Ezzel együtt a hulladék jellegét is igyekeznek lebomló vagy újrahasznosítható anyagokból kitenni. A cél az, hogy az épületek természetes anyagokból, megújuló energiával üzemeljenek és az építkezés is lehető legkevésbé terhelje a környezetet. 

 

A jövő építőanyagai       

A jövő építőanyagai is a klímavédelem szempontjait fogják szem előtt tartani, és máris számos izgalmas kísérlet folyik. Ezek egy része majd a tömeggyártás részévé fog válni, másik részükből esetleg elemeket tud átvenni az építőipar.

Itt van például a téglák kérdése. A tégláról írott cikkemből kiderül, hogy milyen ősi technológiára támaszkodik mind a mai napig ez az építőanyag. Úgy tűnik, eljött annak az ideje, hogy valami egészen mást tudjanak a jövő téglái. Egy merész kísérlet azt a törekvést fogalmazta meg, hogy a tégla egyfajta akkumulátorként tudjon viselkedni, így a belőle megépített ház tudná tárolni a napenergiát. Ez a vezeték nélküli megoldás egyelőre kísérleti szakaszban jár, de már mutatkozik némi eredmény.

Egy másik törekvés az okostéglákat akarja kifejleszteni. A mérnökök különféle érzékelőkkel látnák el a téglákat, amelyek a ház állapotát folyamatosan figyelnék, és az adatok alapján még az is megtudható lenne, hogy mikor, milyen felújításra van az ingatlanak szüksége. Bárhogy is alakuljanak a fejlesztések, az mindenképpen kiolvasható, hogy a jövőben az energiatárolásban és az életünket átszövő informatikában az épületeknek fontos szerepük lesz. 

A téglákkal kapcsolatos innovációknak széles a látómezejük. Vannak fejlesztők, akik a hulladékanyagokból próbálnak megfelelő minőségű építőanyagot létrehozni. Az egyik ilyen vállalkozás a hatalmas textilhulladék mennyiségét csökkentené úgy, hogy a feldolgozott textília lenne az alapja a téglának. Jelen pillanatban a koncepció révén jól szigetelő téglákat tudnak gyártani, amelyeket azonban egyelőre csak válaszfalak és dekorációs falak építésére lehet felhasználni. 

Hogy a téglával még tovább kísérletezzünk, zárjuk le ezt a részt egy olyan ötlettel, amely a gyerekek kedvenc játékéhoz, a LEGO-hoz kapcsolódik. A hasonlóan kiképzett téglákat sokkal gyorsabban és egyszerűbben lehet egymásba építeni, és az eljárás egyszerűsége miatt akár robotokkal is felhúzható lehet a LEGO-téglás ház, amely így rengeteg élőmunkát képes kiváltani.  

Szuperanyagoktól a mesterséges intelligenciáig

Az építészeti kiállításokon a szemünk elé tárul a jövő. Az építőanyagokkal való kísérletek szén és üvegszál kompozitját szemléltetik. Ez az szuperanyag súlyát tekintve az ötöde a hagyományos építőanyagokénak, de sokkal rugalmasabb és a teherbíró képessége ötször akkora, mint a hagyományos acélszerkezeteknek. Más kutatók olyan rugalmas anyagokkal kísérleteznek, amelyek képesek energiát előállítani és tárolni. Amennyiben sikeres lesz a projekt, azzal környezetbarát és energiahatékony épületeket lehet majd építeni. 

Megjelent a köztudatban az okos építés fogalma. Ebben az informatika segíti a legoptimálisabb tervezést az anyagok kiválasztásától a szállításon át a kivitelezésig. A cél, hogy a lehető legkisebb környezetkárosítással járjon az építkezés teljes folyamata. Ennek megtervezésében az egyre okosabb mesterséges intelligencia lehet a segítségünkre. 

A felújításoknál jelentős szerephez juthat a 3D technológia, elsősorban a lézeres szkennelést lehetővé téve, amelyből a teljes épület látleletéhez juthatunk. A magas területekhez drónokat használnak, így a szkennelést teljes biztonságban lehet elvégezni még a toronyházak esetében is. 

Emberléptékű világ     

Az építészet a modern technológiák mellett magához az emberhez is közelíteni kíván. A modern városok zöme csaknem élhetetlen, mert elveszi az embertől a természetes közeget. A természetnek nemcsak a városokban kell nagyobb teret adni, de magukban az épületekben is. 

A zöld építkezés egyre nagyobb lendületet kap a zöldtetők és teraszok kialakításával a magánlakásoknál ugyanúgy, mint a modern irodaházak esetében. Az acél, beton és üveg rengetegekbe olyan struktúrákat terveznek, ahol belső kertek, pihenőparkok, uszodák stb. beépítésére is lehetőség nyílik. 

A modern toronyházakban a nagyobb terek kialakítására törekednek, mert látható, hogy az egyes ember területi igénye sokkal nagyobb, mint az a tér, amelyben manapság az élete folyik. Mivel a beépíthető földterületek nagysága folyamatosan apad, így ezeket a területek kizárólag a függőleges építkezéssel lehete megoldani úgy, hogy közben a természetet integrálják magába az épületbe. 

Mint látható, az építészet jövőjének mély medret ásott a fenntarthatóság kihívása, ezen belül azonban számos éren át érkeznek az izgalmas ötletek és technológiák. Csak remélni tudjuk, hogy a legjobb megoldásokkal hamarosan már a mindennapjainkban is találkozhatunk, mert az idő szorításában élünk.