ablak01

Ablaknak ablak, de milyen? Egy kis rendszerezés

A cikk elolvasása: 5 perc

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)

Ablakok

A mondás úgy tartja, hogy rend a lelke mindennek. Én azzal fejelném meg, hogy a rendszerezés a megértéshez vezető egyenes út. Sok cikket írtam már az ablakokról, de érdemes egy talán kissé szárazabb, de az áttekintést segítő anyaggal rendszerbe szedni, hogy milyen ablakokból választhatunk, amikor nyílászárók beszerzésében gondolkodunk.

Ami a rendeltetést illeti

Talán kicsit furcsának tűnhet, hogy az ablak funkcióját is sorra vesszük, de biztos vagyok benne, hogy ha válaszolni kellene erre a kérdésre, nem minden eleme jutna az eszünkbe. Kapásból rávágná mindenki, hogy az ablak engedi be lakásunkba a fényt, és a levegőt. Talán még a külső világgal történő vizuális kapcsolat is az eszünkbe jutna. Már kevesebben ejtenének szót a hő- és hangszigetelő funkcióról, valamint a külső környezeti hatásoktól való védelemről (pl. szél, eső, por, szagok stb.).  A biztonság és a balesetvédelem pedig valószínűleg az utolsó helyen állna, pedig ezek a funkciók legalább olyan fontosak, mint a napfény beengedése a szobába. Az ablakok ráadásul dizájn elemként is szolgának, mert nem mindegy, hogy házunk homlokára milyen ablak kerül. Egy stílusában rosszul kiválasztott ablak teljesen elronthatja a ház kinézetét.

Ablak

Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:View_of_a_frosty_evening_through_a_window_on_a_Scottish_farm.jpg

Osztályozás, és annak szempontjai

Az ablakokat anyaguk, működési elvük valamint szerkezeti jellegük szerint szokták osztályozni. Az anyagi osztályozás a legegyszerűbb, mert gyakorlatilag négy típust különböztethetünk meg: a fából, a fémből, a műanyagból és a vegyesen alkalmazott anyagokból (kombinált) készült ablakokat. A leggyakrabban felhasznált anyagok a fa és a műanyag.

A működési elv alapján nyíló, bukó, nyíló-bukó, billenő illetve forgó, toló valamint fixen kialakított típusokról beszélünk. Az ablakszárnyak szerkezeti jellege szerinti osztályozás három nagy típust ismer: egyrétegű, egyesített szárnyas, és kétrétegű, azaz külső és belső szárnnyal kialakított ablakot.

Ablak

Forrás: https://www.flickr.com/photos/132334520@N03/38842843202/in/photolist-2aZaN3a-2bTNtfa-FKzWpy-JBVCWw-28oqduo-N8WjAN-24RyyNm-28jxnsV-24jqo74-M83BJY-MGoHga-29mMw1Z-J9oXM1-BKG3oe-2b5qSWi-22bpJ29-pEC4qJ-LpEMGQ-2641GoV-Zb1hqW-zA5AUW-28njmVF-EHxUF6-YydSqq-25r3y6s-24Nv2wt-29Qr3to-25ZFMoV-Fe2B87-27AVdiY-EUheTR-21vskwN-LfdpUw-23vnXSr-22SHhoE-yQLFKx-yARAJq-24fTTSo-RvddqD-YVbTZw-25r2yqC-RSRXZH-E2Pjmf-PppKrh-Cs19Z8-CzND5S-2aaXyfW-25h5p98-TtQeKK-2cpfpVQ/

Működési elvek, előnyök, hátrányok és hagyományok

Mivel korábban már az ablakokat anyaguk alapján alaposan kiveséztem, így most a működési elv alapján vizsgálom meg az egyes típusokat. A működés alatt a szárnyszerkezet nyitási módját értem, amit funkcionális követelmények, a rendelkezésre álló hely nagysága, az egyedi igények, valamint egyéb építészeti szempontok határoznak meg.

A nyíló ablakok korábban a legelterjedtebb típusok voltak. Ezek oldalsó függőleges tengelyük körül elfordulva befelé nyílnak. A szárnyak kinyitásával a teljes ablakkeresztmetszettel megegyező szabad nyílás jön létre, így a szellőztetésre ez a legoptimálisabb fajta. Könnyen működtethető, vasalatuk egyszerű, és kívül-belül könnyen, gyorsan tisztítható.  A nyíló ablakok rendszerint szárnyas szerkezetűek, amelyek állhatnak fix elemből is, a mozgó pedig különféle nyitásirányokban működtethető. Érdekesség, hogy az ilyen típusú ablakok nyitását Amerikában hajtókarral oldják meg, míg nálunk a különböző nyitási módot segítő ablakkilincs használatos. A nyíló ablak talán egyetlen hátránya, hogy nagy a nyitáshoz szükséges helyigénye.

Nyíló ablak

A bukó ablakok ablakszárnya az alsó vízszintes tengelye körül befelé fordulva nyitható. ennek a típusnak kicsi a helyigénye, ezért elsősorban kis alapterületű helyiségekben (pl. WC, fürdő, konyha) alkalmazzák.  A bukóablakkal a szellőztetés jól szabályozható, ám az üvegfelületek tisztítása nehézkesebb, mint a nyíló társáé.

A nyíló-bukó ablakok egyszerre fogják össze a két típus jó tulajdonságait, ennek megfelelően ez a leggyakrabban alkalmazott ablaktípus manapság. A dupla nyitási funkciót egy speciális vasalat biztosítja, és a kilincs különböző helyzetbe állításával lehet nyitni, vagy buktatni az ablakot.

A billenő ablakok szárnyszerkezete a vízszintes középtengely körül elforgatható. Az ilyen ablakok is biztosítják a kiváló szellőzést, de a nyithatóságuk mértéke némileg korlátozott. Rendszerint tetőterekben kerül alkalmazásra.

A forgóablakok működési elve tulajdonképpen a billenő ablakét követi azzal a különbséggel, hogy esetében a szárnyszerkezet a függőleges középtengelye körül, azaz oldalirányba forgatható el. Sajnos, ennek a típusnak, akárcsak billenő változatának, nehezen biztosítható a tökéletes légzárása, ezért egyre ritkább a használatuk.

A tolóablak legfigyelemreméltóbb tulajdonsága az, hogy a térből egyáltalán nem vesz ki helyet, így kisméretű helyiségek esetében remek választás lehet. Az ablakszárny saját síkjában függőlegesen feltolható. Hátrányaként említhető, hogy a teljes ablakkeresztmetszeten legfeljebb félig képezhető szabad nyílás. Tisztításuk gyakran nehézkes. Kétrészes függőleges tolóablak az USA és számos korábban angol gyarmati ország hagyományos, ma is domináns ablaktípusa. Hazánkban viszonylag kevés helyen használják.

A fix ablakok valójában csak a fény beengedésére szolgálnak, és inkább kiegészítői a nyitható ablakoknak.

Fix ablakok

És néhány speciálisabb fajta ablak, ami működési elvet illeti

A fenti típusokon kívül van néhány speciális ablaktípus is. A gádorablak ezek közül a legrégebbi, mivel már a régi templomok tetőzetébe is beépítették. Ez a típus tehát egy bevilágító ablak, amelyet magas épületszerkezetek esetében olykor még manapság is beépítenek. Sokkal fiatalabb és modernebb a felülvilágító ablak, amelyről korábban már egy részletesebb cikkben szót ejtettem. Ez a típus beltéri ajtó felett általában fix, bejárati ajtó felett lehet fix, kifelé vagy befelé nyíló, esetleg középen forgó.

A tetőablak és a mennyezeti ablak csaknem ikertestvérek, annyi a különbség a kettő között, hogy míg a tetőablak nem elérhető, addig mennyezeti párja belülről elérhető, és billenthető. Speciális típus a kiugró ablakfülke, mert ennek legalább három, különböző szögben elhelyezkedő eleme kiáll a falsíkból.  Tudor-stílusú házak jellegzetes díszítő és funkcionális eleme az erkélyablak, sok panelből áll és a tornáchoz kapcsolódik.

nyito-lefele-nyil-bibor

Gratulálunk, elolvasta a cikket. Ha tetszett, mutassa meg az ismerőseinek is!

biborhaz-kerjen-ajanlatot-vagy-ingyenes-visszahivast

Felújítást tervez? Esetleg építkezést? Talán már folyamatban vannak a munkálatok, de még nem talált megfelelő nyílászárókat? Válasszon egy Önt érdeklő termékcsoportot az alábbiakból, és máris egy lépéssel közelebb kerül a megoldáshoz.

  • Bíbor ház A kiválasztás után, nyomja meg az "Ez érdekel" gombot, és az adott termékcsoport weboldalára jut.

  • Csak 1x kattintson az érdekel gombra, majd várjon 10 másodpercet!

    nyito-lefele-nyil-bibor
Posted in Blog and tagged , , , , , , , .