Az én házam, az én váram! De miből készüljön el?

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Itt a nyár, amely egyben az építési szezon időszaka is. Talán még nem késtem el vele, hogy ejtsek néhány szót az építőanyagokról, mert nagyon nem mindegy, miből épül fel a házunk. Építőanyag nagyon sok féle van, mert építőanyag tulajdonképpen minden, amit egy épület teljes élettartamára építünk be egy épületbe. Nyilván nem lehet az összes építőanyagot egy rövid blogban bemutatni, így a nagyobb típusokra reflektálok.

Alapvető tipizálás: természetes és mesterséges

Az építőanyagokat két nagy csoportba helyezhetjük el. A természetes építőanyagok csoportjába tartozik a fa, a nád vagy a kő, tehát mindazon anyagok, amelyek a természetben is elérhetőek. A mesterséges anyagok zöme is természetes anyagok származékából áll, de valamilyen technológiai beavatkozással gyakorlatilag egy új, tulajdonságaiban összetettebb anyagot kapunk. Ilyen alapvető építkezési anyagok például a kerámia, az acél vagy a beton. A lehető legmesszebb a természetestől azok az anyagok állnak, amelyeket szerves műanyagokból állítanak elő. Ez utóbbiak egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert különleges adottságaik miatt. Ezen anyagok kifejlesztői arra törekszenek, hogy az innovatív építőanyag könnyen formálható, víztaszító és remek hőszigetelő legyen.

Hagyományos technika, amely már nem is annyira hagyományos

A hagyományos téglás építkezés még ma is a legnépszerűbb Magyarországon. A téglaházaknak a legnagyobb a presztízsük, ezért a piacon is könnyen és jó áron adhatóak el a téglaépítésű házak. Amennyiben minőségi anyagokból épül meg egy ház, úgy generációkat fog kiszolgálni. A téglából épült házat gyakorlatilag nem kötik formai kényszerek, mert a tégla remekül formálható. A téglaépület esetében már az alapozás is nagyon fontos, ha nem a legfontosabb lépés.

A régi téglaházak felújításakor ütközhetünk abba a probléma, hogy a tégla anyaga és szerkezete túlzottan is hagyományos, azaz nem felel meg a modern kor követelményeinek. Manapság a téglafalak zöme porotherm téglából épül. Ez a téglafajta remek hőszigetelési paraméterekkel rendelkezik. A téglák ára méretük és szigetelő képességük arányában növekszik, mégsem érdemes spórolni rajta, ugyanis a tégla a teljes ház költségének maximum 6-8%-át viszi el, ám mégis döntő fontosságú lesz a komfort, az energiahasználat szempontjából.

Könnyűszerkezetes megoldások

A könnyűszerkezetes vagy készházak piaca – ha lassan is – növekedésnek indult Magyarországon. A téglaépítésű házakkal szemben kétségkívüli előnyük a gyors és így olcsóbb kivitelezésükben rejlik. Az ilyen épületekhez jellemzően nagyon könnyen adaptálhatók a megújuló energiaforrásokat felhasználó rendszerek. Az építőanyagot jelentő panelek készülhetnek fából, fémből, de akár műanyagból is, s mindezeket a legkorszerűbb szigetelőanyagokkal látják el.

A készházakat könnyen lehet telepíteni. Ugyanakkor az alapozásuk nem tér el a hagyományos házaknál alkalmazottól: rendszerint sávalapra helyezett vasbeton alaplemezt alkalmaznak. A konténerházak esetében azonban elegendő a pontalapozás is, mert megfelelő alátámasztást ad a merev épülettestnek.

A könnyűszerkezetes vagy készházaknak ugyanakkor nincs olyan piaci áruk, mint a téglaházaknak, és a közvélekedés szerint nem olyan tartósak, mint hagyományos társaik. Ez a technológia fejlődésével egyre meghaladottabb nézet, de a korszellem, az ízlés, és főképp a hagyományok csak lassan változtathatóak meg.

Aktívházak, mint a jövő épületei

Egy korábbi cikkemben igyekeztem bemutatni az energiatakarékos építkezési módokat, így az aktív házakról is megemlékeztem. Az aktív házak több energiát termelnek, mint amennyit a lakosai igénybe vesznek. Egy ilyen házra gyakran kerülnek a passzívházaknál megszokott méretűnél nagyobb nyílászárók, hiszen nem a fogyasztás minimalizálása, hanem a termeléssel való kiegyenlítése az elsődleges cél. Egy aktívház létrehozásához ugyanakkor számos, igen költséges rendszer összmunkájára van szükség, ami az épületet elkészítését nagyon megdrágítja. Ennek a költségnek a megtérülése manapság még nagyon hosszú időtávra várható, ezért hazánkban kevesen gondolkodnak benne.

A kiválasztás buktatói

A falak estében elmondható, hogy megfelelő vastagságúnak kell lennie, amely megvéd a hidegtől, a huzattól, és nem tartalmaz egészségre káros anyagokat.

Az építőipar évről-évre új anyagokkal rukkol ki, amelyhez természetesen megfelelő reklámot is elhelyez. Nagyon nehéz, és nem is okos dolog a reklámok alapján választanunk. Bölcsen tesszük, ha körbekérdezünk az ismeretségi körünkben, vagy megkérdezünk néhány szakembert a kérdéses alanyaggal kapcsolatban. Válasszuk inkább olyan eljárást, amely bevált a gyakorlatban, és megfelel komfort- és biztonsági igényeinknek. Fontos, hogy a felhasználni kívánt építőanyag rendelkezzen államilag elfogadott szakintézmény tanúsítványával.  Mivel egy életre választjuk házunk építőköveit, nagyon körültekintően kell eljárnunk a döntés meghozatala előtt.