beton01

Beton – az univerzális építőanyag

A cikk elolvasása: 4 perc

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)

Beton

Modern korunk egyik építészeti jelképéről szeretnék a mai cikkemben „megemlékezni”, a betonról. A betonvárosok fogalma a huszadik század második felében vált ikonikussá. Sokan nem tudják, hogy betont már az ókori rómaiak is használták, így a Pantheon kupolájában is erős szerkezetet alkot.

Készítsünk betont!

A beton mesterséges építőanyag, melynek összetevői a kavics, a homok, a cement és a víz. Ennek a négy anyagnak a keverési arányán múlik, hogy a beton, ami kémiai úton keletkezik, milyen állagú és szilárdságú lesz.  A kavics adja a beton építőelemét, a homok a hézagok kitöltését biztosítja, a cement és a víz elegye pedig a kötőanyag. A cement kötőerejét az adja, hogy a száraz cementben levő égetett mész előbb a vízzel elkeverve oltott mésszé alakul, majd a levegő szén-dioxidjával lassan reagálva igen kemény mészkővé alakul vissza. Ehhez a kémiai folyamathoz sok vízre van szükség, ezért kell a betont itatni, azaz legalább egy hétig locsolni. Amennyiben nem kap elég vizet az elegy, a beton morzsalékossá válik, és elveszíti minden tartó- és kötőerejét.

Amíg a beton még folyékony, szabadon alakítható, s ez olyan hasznos tulajdonsága, amiért az építőipar elsőszámú anyaga lett.  Formázhatóságának köszönhetően épületek legkülönbözőbb formájú alkotóelemei – födémek, tartóoszlopok, lépcsők -, de még díszítő elemek is kiönthetők belőle.

Betonlépcső

Hogyan ért fel a csúcsra a beton?

Ugyan – ahogy a mondás tartja – „már az ókori rómaiak is”, de a sima betonnal az a legnagyobb probléma, hogy a nyomószilárdsága nagyon nagy, hajlítószilárdsága ezzel arányosan viszont nagyon kicsi. Ezért hosszú évszázadokig feledésbe merült a használata. Innovációk egész sorára volt szükség, hogy a legnépszerűbb építőanyag váljék belőle.

A forradalmi változást az okozta, hogy felfedezték: a beton és a vas hőtágulási együtthatója megegyezik, ezért nem okoz problémát a két anyag együttes alkalmazása. Ez a házasság egyszerre biztosította azt, hogy minden terhelést kibírjon a vassal megerősített beton. Minderre a 18. század végén jöttek rá, és onnantól kezdve rohamosan terjedt a használata. Nagy előnye a vasbetonnak, hogy egyszerűen kivitelezhető, ennél fogva olcsó, és a belőle készült szerkezetek alig igényelnek karbantartást.

A beton fajtái

A betont osztályozzák annak függvényében, hogy milyen tulajdonságait helyezik előtérbe. Ezek a tulajdonságok pedig azt is meghatározzák, hogy milyen szerkezetek építésére fogják használni. Elképesztően sok változata van, ezért csak a legnagyobb osztályozási csoportokat veszem sorra röviden.

A besorolását a sűrűsége adja. Három nagy csoportja van: a könnyű-, a normál- valamint a nehézbeton. Ilyenkor az anyag nyomószilárdságát mérik meg. Magyarországon ezt próbahengerrel végzik el. Ezt nevezik hengerszilárdságnak.

A normálbeton a leggyakrabban használt típus. A legáltalánosabb épületi beton, amelyet házak, középületek, utak, alapozások és még vagy ezer egyéb építkezés során használnak. A könnyűbetont leginkább hőszigetelő szerkezetek beépítésénél használják, ám adalékanyagokkal tovább tudják növelni ezt a szigetelő képességét. A nehézbeton még a sugárzást is elnyeli, így kifejezetten erőművekben használják. Csernobilban is nehézbetonból épült a szarkofág.

Beton

A betont konzisztenciája alapján is kategorizálják. Állagát a cement minősége, az adalékanyagok minősége és szemcseszerkezete, illetve magának a keveréknek az összetétele határozza meg. Az alig földnedves betont nagy tömegű vasalatlan, vagy gyenge vasalással rendelkező szerkezetek, például támfalak, gátak építésénél használják. A földnedves betont vasalatlan, ritkán vasalt szerkezetek építéséhez alkalmazzák. A kissé képlékeny betont olyan vasalt, illetve vasalatlan szerkezetek építésénél használják, amelyeknél a vasalás nem sűrű. A képlékeny betont sűrű vasalással készülő szerkezetek építésénél alkalmazzák.

Különleges betonok

A betonnak – adalékanyagok hozzáadásával – egészen speciális tulajdonságokat kölcsönözhetünk. Lehet belőle extrán só- és fagyálló típust keverni, lehet a normál értékhez képest fokozottan kopásálló betont készíteni, de vízzáró tulajdonságokkal is fel lehet vértezni.

Ezeknek a speciális beton fajtáknak is hatalmas szakirodalma van, egy blogban aligha lehet összemarkolni a témát. Reményeim szerint a fentiekből is kitetszik, hogy miért vált szuper építőanyaggá a beton.

Beton oszlopok

Sajnos, egyetlen kellemetlen tulajdonsága azért maradt neki.  A beton nyáron szépen magába engedi a hőt, amelyet a hűlő levegővel ki is enged magából, ezért korunk nagyvárosai ilyenkor szinte fuldokolnak a hőségtől. Nyáron egy nagyvárosban az éjszakai hőmérséklet 5-8 fokkal is magasabb lehet, mint egy betontól nem hemzsegő vidéki településen. Van tehát még hová fejleszteni a betont, és a nagy cégek kutatóinak hála, lehet rá reményünk, hogy ezen a kellemetlen tulajdonságán is túllép egyszer az építőipar.

nyito-lefele-nyil-bibor

Gratulálunk, elolvasta a cikket. Ha tetszett, mutassa meg az ismerőseinek is!

biborhaz-kerjen-ajanlatot-vagy-ingyenes-visszahivast

Felújítást tervez? Esetleg építkezést? Talán már folyamatban vannak a munkálatok, de még nem talált megfelelő nyílászárókat? Válasszon egy Önt érdeklő termékcsoportot az alábbiakból, és máris egy lépéssel közelebb kerül a megoldáshoz.

  • Bíbor ház A kiválasztás után, nyomja meg az "Ez érdekel" gombot, és az adott termékcsoport weboldalára jut.

  • Csak 1x kattintson az érdekel gombra, majd várjon 10 másodpercet!

    nyito-lefele-nyil-bibor
Posted in Blog and tagged , , , , , , , , .