Az organikus építészet titkai

A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Környezettudatosság az építészetben

Napjainkban egyre fontosabbá válik a környezettudatos életmód és a természet tisztelete, védelme. A bolygónk megóvásának ez a tudatosság az egyik legfontosabb záloga. Minden olyan emberi tevékenységben, amely a környezetre nagy behatással van, megjelenik az öko szemlélet. 

Az építészet sem maradhat ki ebből a vonulatból, hiszen ez a tevékenység jelentősen átalakíthatja a környezetet. Az organikus építészet arra törekszik, hogy az épületek a lehető legkevesebbet vegyék el abból a környezetből, ahol megépülnek, sőt, ha ez lehetséges, inkább hozzátegyenek a természethez, mintsem elvegyenek belőle. 

Az organikus se nem passzív, se nem aktív 

Az építészetben számos környezettudatos irányzat létezik, de fontos azonnal megjegyezni, hogy a passzív vagy aktív házak nem tartoznak az organikus épületek közé. Ezek a modern technológia, elsősorban a szigetelés és a gépészet terén alkalmaznak olyan modern megoldásokat, amelyek az adott ház energiaszükségleteit csökkentik.

Az organikus ház ezzel szemben már formavilágában is a természetből indul ki. Alapgondolata, hogy ne a környezetet alakítsuk át a lakóépületek arculatához, hanem az épületek alkalmazkodjanak ahhoz a környezethez, amelyben megépülnek. 

Az organikus ház hozzátesz a környezethez, kibővíti és erősíti az adottságokat, amelyben létrehozták. Nem meglepő tehát, hogy az ilyen épületek esetében az egyenes és meredek homlokzatok eltűnnek, és minden ívelt, hajlékony, mozgalmas és színes lesz, hiszen ezek a formák és a föld, valamint a természetes színek – a zöld, a kék, a napsárga, az alkonyvörös – idézik meg legjobban a természet színeit.  

Az organikus házak természetes anyagokat használnak fel: terméskövet, fát, agyagot és meszet, és nagyon sok közöttük a dombház, amely a földet hasznosítja szigetelőanyagként.      

Az organikus építészet szellemi és technológiai alapjai

Az organikus építészet, vagy ahogy az első időkben nevezték, a szerves építészet szellemi őse az amerikai Frank Lloyd Wright volt. Ő fogalmazta meg a sarokpontjait ennek az irányzatnak, amelyek mentén aztán olyan neves utódok alkottak, mint az osztrák Friedensreich Hundertwasser, vagy a katalán Antoni Gaudi. 

A szerves építészet nem településben gondolkodik, sokkal inkább emberközpontú. Megközelítése ökologikus, ezért csak annyit használ fel a nyersanyagokból, amennyi feltétlenül szükséges, és még véletlenül sem pazarol. Nagy, hajlított tereket alkot, de ezeket minimális szerkezetekkel fedi le. Alapvető modellje a természet, amely formavilágában és színvilágában is visszatükröződik. 

Az ilyen épületek megépítéséhez speciális technológiára van szükség. A ház alapvető szerkezetét előregyártott elemekből kötik össze. Ezek a legtöbbször szívós, de nem robosztus acélszerkezetek, amelyet aztán egy különleges betonozási eljárással fednek be. A lövegbetonos technika teszi lehetővé ugyanis a boltíves és hajlított építkezést, amelynél egy finomhálós acélszerkezet fogja meg a betont. Erre kerül ezután egy nagyjából 20 cm vastag poliuretán szigetelés, amennyiben nem dombházat építenek. Ezt a szigetelést a dombházaknál a föld biztosítja. A dombházaknál ennek a földnek a vastagsága nagyjából 0,5 méter és 3 méter között jelent fedőréteget. A bioház falait agyaggal vakolják, melyre vakítóan fehér mész kerül.     

Dombházak

Az organikus építészet legkülönlegesebb alkotásai az úgynevezett dombházak, amelyek a nevük ellenére a legkevésbé sem dombokba vájják. A dombházakat sík terepen építik a földbe, és az épület nagy kupolái fogják biztosítani a természetes fényt a nagy belső terekben. Az épületet vastag földtakaróval fedik be. 

A felhasznált anyagok a nyers téglától a vastag fagerendákig terjednek, s még a kinézetük is a természettel való harmóniát sugallja. Az épületet növényzettel fedett rézsük veszik körül. Még a nyílászárók is speciális, ívben záródó típusok. Az előtetőkkel védett hatalmas üvegfalak szinte a beviszik a lakásba a természetet. 

A dombházak számos előnnyel rendelkeznek, de elsősorban a természetes szigetelést lehet kiemelni, hiszen a föld átlag 13-15 fokos hőmérsékletet biztosít a háznak, így télen csak kis rásegítés kell a fűtéshez, melyet jellemzően fatüzelésű kazánnal oldanak meg. A tökéletes hő- és vízszigetelés mellett sem fűlik be az épület, a páratartalom szinte állandóan 50% körül mozog. A zivatarok és földrengések a dombházakat nem károsítják. A tetőzetet növényekkel lehet beültetni, így aztán a ház teljesen egybeolvad a természettel. 

Az egyetlen hátrányuk talán csak annyi, hogy a falak nem lesznek függőlegesek, hanem inkább ívelt formájuk lesz. Bár, aki az egyediséget és a játékosságot kedveli, annak ez sem jelent problémát. A dombházak speciális tudást igényelnek mind a tervezés, mind a kivitelezés területén. 

Nagy tervezők

Az organikus épületek világában a legemlékezetesebb életművet Európában az osztrák Hundertwasser és a katalán Gaudi hagyta maga után. 

Hundertwasser korunk reneszánsz zsenije volt, aki a képzőművészetek területén is jelentős teljesítményt nyújtott. Vonzódott az erős színekhez, az organikus formákhoz, és zászlajára tűzte az ember és a természet összhangjának megteremtését. Az egyenes vonalakat, mint a természettől idegent minden tervéből elutasította. Látványos épületei a mai napig látogatók ezreit, ha nem tízezreit vonzzák. 

A bécsi Hundertwasserhausban 52 lakás, 4 iroda található, ezenkívül 16 privát és 3 közös terasz. A színek és a formák játéka mellett 250 fa és bokor található a házban, s ezek között akad olyan, amelyik a teraszon nyúlik ki a homlokzatból, sokuk a tetőn burjánzik. 

Gaudi leglátványosabb épülete a Sagrada Familia, amelyet – mintha csak a középkorban járnánk – egy évszázada építenek. A hatalmas tornyok mintázata a cseppköveket utánozza. Barcelonában járva számos alkotására csodálkozhatunk rá. 

Hazai nagyságok 

Ne menjünk el szó nélkül az irányzat legnevesebb hazai képviselője mellett sem. Makovecz Imre nevét talán még azok is ismerik, akik egyébként nem merülnek el az építészet rejtelmeibe. Elég csak a faszerkezetes felcsúti futballstadionra gondolni, amely Európa legszebb stadionja címét is megszerezte. A sevillai világkiállítás magyar pavilonját szintén ő tervezte, de nagyon látványos a siófoki vagy a százhalombattai templom is. A piliscsabai egyetem teljes épületegyüttese is az ő organikus tervei alapján született meg. 

Ugyanehhez a vonulathoz tartozik a hazai építészek közül Nagy Ervin (Hattyúház), és Csete György (Halásztelki templom) is.

Az organikus építészet folyamatosan keresi az útjait a mozgalmas és színes házaktól a dombházakig (hobbit lakok) egészen széles az a spektrum, amely ezt a területet felöleli, és minden bizonnyal bővülni fog a természettel harmóniába lévő épületek sora az egész világon.