Az összetéveszthetetlen óriás – a vadgesztenyefa

Ismeretség játék és gyűjtés közben

Nehéz elképzelni, hogy él olyan ember Magyarországon, aki ne ismerné fel egyből a vadgesztenyefát. Már gyerekkorunkban felfigyelünk az ősszel lehulló termésére, a szépen csillogó gesztenyékre, amelyek kibújnak zöld kabátjukból. Ezekből a gesztenyékből már kisiskolás korunkban különböző figurákat gyártottunk, csupán néhány fogpiszkáló vagy gyufaszál segítségével. A legjobban sikerült darabokat aztán egy éven át kitettük a tanári asztal melletti polcra. 

A mai gyerekek sem tesznek másként, sőt, mint gyakorló apuka, elég sokat kóboroltam a vadgesztenyefák között, mivel az iskolában gesztenyegyűjtő verseny volt. Évekig gyűjtötte a kis család a fa kemény termését, amelyet aztán a gyógyszer és vegyipar hasznosított. Ily módon ezt a magasra növő fát mindenki messziről megismeri, elég, ha egyetlen pillantást vet a levelekre. 

Négyszáz éve került magyar földbe

A vadgesztenyefa ismerős óriásunk, noha valójában nem őshonos faj. Őshazája valahol a mai Albánia és Görögország területe, de nagy tömegben növekszik Elő-Ázsia hegyvidékein. Az Aesculus hippocastanum a szappanfélék családjához sorolódik, amelyet fehér vadgesztenyének is neveznek, mivel egy amerikai fajtája vörös virágzatú, míg az európai fehér. 

Hazánkban szinte minden parkban rábukkanhattunk erre a hatalmas árnyékot adó fára. Első csemetéit Bécsben ültették 1576-ban, majd onnan hamar átkerült hozzánk is. A homokos talajt kedveli, amelyben gyorsan és szabályosan fejlődik. Márpedig homokos talajra nálunk könnyen találhat a gyökere. A törzse sima és majdnem szabályosan hengeres. A legnagyobb példányok elérhetik a 3,5 méter átmérőt is. Magasra növő fa – a 20 métert simán elérik a példányai, de a legnagyobbak akár a 30 méter magasságig nyújtóznak. 

Lombja dús, bár a levelek nagyon hamar száradni kezdenek. A tavasszal fürtökben megjelenő fehér virágok nagyon látványosak. Lombhullató fa, amely már kora ősszel nagy avart szór maga alá. Levele jellegzetesen összetett és fogazott. Toktermésének fala húsos, kívül zöld és nem olyan tüskés, mint a szelíd gesztényéé. Magja fényes, vörösesbarna. A vadgesztenye magja nem ehető, de tele van olyan hasznos anyagokkal, amelyeket a gyógyszeripar felhasznál. 

A kifejlett vadgesztenye 5-10 méterig hosszú, ágtiszta törzzsel rendelkezik. Kérge fiatalon sima, de idővel repedezni kezd, és vékony cserepekben leválik. Színe sötétszürke, barnásszürke.        

A vadgesztenyefa tulajdonságai

A vadgesztenyét szíjácsfának nevezik a favágók, mert nem rendelkezik színes geszttel. A fatest sárgásfehér, de idősebb korában barnás, vöröses árnyalatot ölt. Annak ellenére, hogy egy impozáns fáról beszélünk, a vadgesztenye a puhafák közé tartozik, amely meghatározza a felhasználhatóságát is. 

Tartóssága sem kiemelkedő. Szabadban földdel érintkezve mintegy 20 év az élettartama, állandó vízben ugyancsak 20 esztendő. Száraz helyen azonban akár 500 évig is megőrzi a minőségét. A vadgesztenyét a téli időszakban termelik ki. Ennek csak egyik oka, hogy nem kell a hatalmas lombkoronával megküzdeni. Ez a fa könnyen befülledhet, ezért célszerű a hidegben kivágni és feldolgozni. 

Mivel puha faanyag, ezért nagyon könnyen megmunkálható, jól fűrészelhető, gyalulható, marható, esztergályozható. Szárítása egyszerű és gyors, repedésektől, vetemedésektől nem kell tartani. Kiválóan hajlítható és nem koptatja a szerszámokat sem. Jól ragasztható, pácolható és felületkezelhető.

Faipari felhasználás

A vadgesztenyefa kültéri felhasználásra nem alkalmas. A bútoriparban azonban megtalálta a szerepét. Készülnek belőle konyhaasztal-lapok, hajlított bútorszerelvények, esztergált alkatrészek. Úgynevezett vakfa, azaz a nem látható elemeket is gyártanak belőle. 

Mivel nagyon jól formálható, ezért inkább használati- és dísztárgyak alapanyaga a vadgesztenye. A németek nagyon kedvelik. Fagombokat, fakanalat, fatányért, de még könnyű klumpát is készítenek belőle.  Felhasználják ládák és kábeldobok gyártására, furnérjából fonott kosarat, kaptafát készítenek. Korábban egyik alapanyaga volt a faszén és a puskapor gyártásának. Érdekesség, hogy Angliában tenisz- és tollaslabda ütők készülnek ebből a fából. Természetesen a papíripar is hasznosítani tudja.   

Gyógyszer, kozmetikum és mosószer

Termését az őzek kedvelik, és a gazdák összezúzott formában a szarvasmarhák táplálékába keverik. A gesztenyét fehérítők és keményítők készítésére is használják. Nálunk alapvetően az árnyékáért szeretjük, ezért lépten-nyomon találkozhatunk vele.   

A gyógyászat már régóta felfedezte, hogy a magban lévő eszcin érszűkítő hatású, ezért érrendszeri problémák esetére jól alkalmazható. A belőle készített krém visszérgyulladásra, lábszárfekélyre, lábdagadás ellen, köszvényre és még csontfájdalmakra is jó. Alkalmazzák aranyér probléma ellen is.

Kivonatából teát készítenek, amely lázcsillapító hatású, csökkenti a köhögést a nyákoldás miatt, valamint pattanásos bőrre és hajápolásra is alkalmas. 

A kérgében található eszkulin ugyancsak értékes. Ez az anyag képes elnyelni a fényt, ezért elsősorban fényvédő kenőcsökben fontos adalék. A vadgesztenye kivonatból készített olajjal a zsíros és rosaceás bőrt lehet kezelni. 

Ma már kevesen tudják, hogy a vadgesztenye terméséből kiváló mosóport lehet gyártani. A mag belső részét kell feldarabolni, kiszárítani, majd porrá őrölni. Magas hőfokú mosásnál tökéletesen feloldódik miközben a vizet is lágyítja. A mosóporhoz képest csak feleannyit kell adagolni a mosáshoz, mert erősen habzik. Az így kimosott ruha sokkal lágyabb, puhább lesz. Gyapjút és természetes selymet viszont nem szabad mosni vele!    

Veszély Macedóniából

A parkokban álló hatalmas vadgesztenyefák impozánsak, és nem is gondolnánk, hogy ez a fa felkerült veszélyeztetett fajok listájára. A veszélyt egy rovar jelenti az európai faállományra, amely nem is olyan régen, 1985-ben jelent meg Macedóniában, és onnan rohamosan terjedt tovább. A vadgesztenye-aknázómolynak (Cameraria ohridella) még nincs igazán jelentős természetes ellensége. A fővárosi fák egyébként is sebezhetőbbek, mivel fokozott légszennyeződésnek és egyre nagyobb hőségnek vannak kitéve. Az így meggyengült fákat a moly könnyen megtámadhatja, és hernyói a fa leveleit rágcsálják szünet nélkül. A moly megjelenésére a levelek figyelmeztetnek, mert a felbukkanó sárga és vörös foltok felveszik a rágás mintázatát. Ilyenkor az a leghatásosabb, ha a fa leveleit eltávolítjuk és azonnal elégetjük, hogy a károkozó ne tudjon tovább szaporodni.  

Fogyasztásra nem alkalmas!

Fontos tudni, hogy a vadgesztenye termése emberi fogyasztásra nem alkalmas, annak ellenére sem, hogy gyógyszer formájában hatásos lehet különböző panaszokra. Nagy mennyiségben azonban émelygést és gyomorpanaszokat okoz. Ez az oka annak is, hogy a vadgesztenye készítményeket nem ajánlják kisgyerekeknek, terhes és szoptató nőknek, valamint vese- és májbetegségekben szenvedők számára. 

A vadgesztenyefa akkor is csodás, ha a gyógyító és kozmetikai erejével nem élünk. Az árnyékát és a tavaszi virágbaborulását minden további nélkül élvezhetjük.