Fenntarthatóság az otthonunkban

Változó ingatlanpiac

Az energiaválság szinte egycsapásra megváltoztatta az energiapiacot. Amíg korábban az épület mérete és beosztása volt a döntő, most számos olyan paraméter került előre a sorba, amelyek az energiatakarékosság és a fenntarthatóság felé mutatnak. 

A földgázzal üzemelő, régi konvektoros lakások vagy házak iránti kereslet jelentősen csökkent, és a régi építésű, felújítást nem látott családi házakat sem könnyű manapság eladni vagy bérbe adni. A központi fűtés nem is olyan régen még elátkozott energetikai megoldásnak számított, most azonban azok a lakások, ahol manuálisan be lehet állítani a fűtés hőfokát, hirtelen nagyon népszerűek lettek. 

Egyre többen keresnek úgy lakást, hogy a fenntarthatóság és energiahatékonyság elsődleges szempont.      

Mit is jelent a fenntarthatóság fogalma? 

A fenntarthatóságról egyre többet hallunk, és talán úgy véljük, nagyjából azt jelenti, hogy ne pazaroljunk. Ennél azonban sokkal szofisztikáltabban is meg lehet fogalmazni, nagyjából három alaptételben, hogy mit jelent.

Mindent a felhasználás és a környezetterhelés viszonyában kell vizsgálnunk. A szennyező anyagok környezetbe bocsátását csak annak befogadó és regeneráló képessége határáig szabad megtennünk. Amit a környezetből hasznosítunk, az nem haladhatja meg annak újratermelő képességét. Eközben csak annyi nem megújuló erőforrást szabad(na) felhasználnunk, amelynek a mértéke nem haladja meg az újrahasznosítható, azaz helyettesítő erőforrások bevonását, amely idővel teljesen kiválthatja a környezetre káros erőforrások igénybevételét. 

A nagy nem feltétlenül korszerű

A megvadult rezsiárak miatt várhatóan egyre többen keresnek majd takarékos lakásokat. Korábban nagyon sokan gondolták úgy, hogy vesznek egy lepukkant családi házat olcsón, és azt idővel lassan felújítgatják. Na ezekre az ingatlanokra manapság nem lesz nagy kereslet. 

Alapvető kérdésként merül fel, hogy egyáltalán mekkora legyen az élettér, amelyben lakni fogunk. Egyfajta magyar státusszimbólum volt, hogy a házunk, lakásunk minél nagyobb és grandiózusabb legyen. A négyzetméterek száma a legtöbb esetben inkább a vagyonról, semmint a szükségesről szólt. Az alacsony gázárak miatt vidéken olyan házakat is felhúztak, amelyek emeletenként komplett lakásokat tartalmaztak, mondván: a gyerek majd ide költözhet a maga családjával. Ezek zöme tartósan üresen marad, mert a fiatal házasok nem szeretnek a szüleikkel együtt élni. Ugyanakkor egy ilyen háznak hatalmas az energiaigénye. 

Sokan járnak úgy, hogy amikor kirepülnek a gyerekek, a szülők még mindig egy olyan házban élnek, amely már túl nagy két, pláne egy ember számára. Az idős emberek nem szívesen költözködnek, és nehezen látják be, hogy nincs szükségük már arra a hatalmas házra, amelynek ki sem tudják fizetni a rezsijét. Pedig eljött az ideje annak, hogy ki-ki csak akkora ingatlanban éljen, amely feltétlen szükséges életteret jelent, s leginkább a jó helyiség elosztással optimalizálja a körülményeket.    

Az új lakások előnye

A lakásvásárlók ma már alapvetően az vizsgálják meg, hogy milyen az adott épület szigetelése, legyen az lakás vagy családi ház. A jól szigetelt ingatlanok persze többe kerülnek, de már azt a puszta kényelmet is megéri pluszban kifizetni, hogy nem kell belevágni egy nagy és költséges felújítási projektbe. Ez az oka annak is, hogy nagy lett az újépítésű ingatlanok presztízse, mivel 2022 július 1-től csak olyan ingatlanokra adnak használatbavételi engedélyt, amely megfelel a kötelező BB energiahatékonysági besorolásnak. 

Az engedélyt azok az ingatlanok kaphatják meg, amelyeknek a maximális energiafogyasztása 100 KWh/m²-nél nem több. A minősítés ráadásul azt is megszabja, hogy az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedeznie az épületnek. Ilyen megújuló forrás lehet a tűzifa, a pellet, a biomassza vagy a biogázok. Ide tartoznak a természeti erőforrások, azaz a nap-, a szél- a geotermikus és a hidrotermikus energia.  

Aki tehát egy 2022 júliusnál nem korábban épült lakást vásárol, az egyben megveszi ezt a besorolást az energetikai előnyökkel egyetemben.     

Mekkora az energiaigény?

Magyarországon a lakásárak az egekbe szálltak, különösen az új lakásoké, így természetesen a kevesek kiváltsága ez utóbbiak megvásárlása. A régi építésű ingatlanok esetén – amennyiben a környéket már kiválasztottuk – érdemes további meghatározó szempontok alapján választani. 

Családi ház és lakás esetén is azonnal meg kell nézni a nyílászárókat. Amennyiben azok korszerűtlenek, el kell dönteni, hogy az adott ingatlan ára és a várható komplex nyílászárócsere kiadási összege és a vele való fáradozás vajon megéri-e a vásárlást. Ugyanez a helyzet az ingatlan szigetelésével is. Nagyon könnyen kideríthető, hogy az adott háznak van-e komoly szigetelése, s ehhez nem kell a homlokzatot lekaparni. Elég, ha elkérjük a téli fűtésszámlákat. 

Amennyiben az eladó már régóta nem használja, nem él a lakásban, legyünk nagyon óvatosak. Társasház esetén beszélhetünk a szomszédokkal is, családi háznál viszont érdemes egy energetikai szakembert felkérni, hogy vizsgálja meg a szigetelést és a fűtési rendszert. A korszerűtlen fűtési rendszer kiváltása is hatalmas befektetés, és itt megint össze lehet vetni az árat és a várható egyéb költségek arányát.  

A társasházi- vagy panellakások esetében elsősorban azt tudjuk e téren megvizsgálni, hogy van-e lehetőség egyedi fűtési beállításra, mivel ezzel a megoldással jelentősen csökkenthetjük az energiaköltségeket és egyúttal védhetjük a környezetet is.  A társasházi lakások esetében még az sem elhanyagolható, hogy hol helyezkedik az el a lakótömbben. Amennyiben saroklakás, akkor annak az egyik oldala mindig ki lesz téve az időjárásnak, míg egy olyan ingatlan, amelyet a szomszédok fűtött tere vesz körül, sokkal kevesebb energiát igényel.  

Egyéb szempontok a fenntarthatóság jegyében

A fenntarthatóság szempontjait megvalósító ingatlanok természetes anyagokat használnak fel. Ami a falazatot illeti, a kő és a tégla mellett minden olyan építési anyag megfelel, amely az épület tartóssága és szigetelése mellett természetes anyagokból készült. A kész- és a gyorsházak korszerű típusai is ebbe a csoportba tartoznak, s ez utóbbiak kifejezetten kevés építési hulladék mellett épülnek fel. 

A fenntartható lakásban, házban olyan gépészeti megoldásokat tálunk, melyek a takarékosság mellet természetes anyagokat használnak fel. A fürdőszobában, az illemhelyen és a konyhában pedig a víztakarékosság szempontjai állnak az első helyen. Az ilyen vizes helyiségben fürdőkád helyett zuhany van beszerelve mégpedig olyan vízsugár szűkítővel, amely csak a minimálisan kötelező vízmennyiséget bocsátja ki. Amennyiben olyan vízkeringető rendszer van beszerelve, amely az elhasznált vizet a vécében hasznosítja, akkor az is jó pont az adott ingatlan esetén. A konyhában általában a tűzhely ott szokott maradni költözéskor, s ha ez is energiatakarékos, az megint növelheti a lakás színvonalát, hiszen nem kell egy új készüléket vásárolnunk. 

A többi energiatakarékos gép és eszköz beszerzése persze már a mi dolgunk lesz, mint ahogy az új otthonunkban azok a megoldások is, amelyek a komplett fenntarthatóság felé mutatnak, kezdve a lakberendezési tárgyaktól egészen a dekorációk elhelyezéséig. Ez azonban már egy másik cikk témaköre lehet a későbbekben.