Eljött a tűzifa reneszánsza?

A cikk elolvasása: 6 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Radikális változás a tűzifapiacon

Az emberiség legősibb gyújtósa és fűtőanyaga a tűzifa. Amikor az ember az első tüzet csiholta, azt is száraz gallyakkal végezte el. A szenet a kínaiak használták először, de Európában a XIX. században vált alapvető energiaforrássá. Az olaj kinyerésének melléktermékeként feltörő földgáz már a XX. században fűtőanyagává vált. 

Az olcsó és kényelmesen használható földgáz megjelenésével a tűzifával való fűtés visszaszorult, de hazánkban még minden ötödik háztartásban az energiaerdők hasábjait égetik el a hideg teleken. A tűzifa – amennyiben okos erdőgazdálkodás folyik – megújuló energiaforrásnak tekinthető, mivel annyit telepítenek, amennyit egységes idő alatt eléget a lakosság. A telepített erdők lekötik az égéssel keletkezett széndioxidot, így klímasemlegesnek tekinthető a folyamat. A baj akkor keletkezik, ha hirtelen és gyorsan megnő az igény a tűzifára. Most ilyen időszakot élünk, miközben nagyon sokan azzal sincsenek tisztában, hogy mit kell tudni a tűzifával való fűtésről.  

Az átállás nehézségei

A tűzifával való fűtésre átállni nem egyszerű dolog, mivel csak olyan épületben lehetséges, ahol van megfelelő kémény az égéstermék kivezetésére. A lakótelepek, de főleg a gázkapcsolatos társasházaknak erre semmi lehetőségük sincs. 

Azokban a házakban, ahol megmaradt a régi kémény – tehát megvalósítható a tűzifa égetése – sem egyszerű dolog az átállás. Először is szükség van egy olyan kazánra, amelyikben el lehet égetni a fát, márpedig a kazánnak nagy a helyigénye, és védett helyre (elsősorban a pincébe) lehet telepíteni, és ki kell alakítani a csőhálózatot is. Ez bizony nem kis befektetés, és a szerelési munkálat is hosszadalmas. A régi kéményt ki kell takarítani, ha kell, fel kell újítani. És csak ezek után gondolhatunk a tűzifa beszerzésére és tárolására.     

Megfelelő tűzifák

Mielőtt megrendelnénk az első öl fát, nézzük meg, hogy mit kell tudni a tűzifáról! A jó fűtőértékkel rendelkező fajták kizárólag keményfából vannak. Ilyen a kőris, a cser, a bükk, a gyertyán és az Alföldön inkább elérhető akác. 

A keményfák egységnyi térfogatában több faanyag van, ezért sokkal jobb tüzelőanyagok. Ugyanakkor ezeket a fákat is ki kell szárítani. Minden frissen vágott faanyagban sok víz tárolódik el, ami természetes dolog. Ahhoz, hogy a fának megfelelő legyen a fűtőértéke, a víztartalom nagy részének távoznia kell. Ideális esetben a tűzifa víztartalma 10-18% között van, és ehhez bizony 1-1,5 év száradási időre van szükség. A vizes fa gyorsan elég, jelentős égéstermék szabadul fel, és sokkal több kell belőle, mint a megfelelően előkészített tűzifából. 

A fa fajtája sem mindegy. A kőris talán a legideálisabb, mert remek fűtőértéke mellett gyorsan szárad, gyakorlatilag szinte a vágás után felhasználható.  A cser is remek választás, de ennek a fának hosszú száradási ideje van. A bükk a befülledésre érzékeny, ezért minél előbb fel kell dolgozni, azaz méretre vágni és megfelelően tárolni. A gyertyán előnye, hogy kevés az égésterméke, azaz nem marad utána sok hamu. Az akác a keményfák közül a legkisebb fűtőértékkel rendelkezik, de ez az a fa, amely az igénytelen talajviszonyok és időjárási körülmények között is megterem, és viszonylag hamar vágható méretűvé válik.   

Mire ügyeljünk? Megrendelés és tárolás

A tűzifára most igencsak megnövekedett a kereslet, s mivel korábban is jellemző volt a csalás, most minden bizonnyal még több lesz belőlük. Hogy ne verjenek át minket, jó lesz néhány tanácsot megfogadni. Először is az olcsó tűzifa mindenképpen gyanús. Sokakat talán nem zavar a lopott termék megvásárlása, de annak senki sem örülne, ha nedves fát vagy nem azt a mennyiséget kapja meg, amiért fizetett. 

A trükközésnek számtalan formája van. Még sokan vásárolnak a régi hagyományok alapján tömegre tűzifát, de a tömegben szállított fát pontosan kimérni nem lehet, és biztos, hogy a kereskedő fog jól járni. A legjobb, ha térfogatra adunk megrendelést, és olyan telepről vásárolunk, amely leinformálható, és számlát is ad. A profi erdészetek és telephelyek úgynevezett erdei köbméterben számolnak. Érdemes hasított vagy darabolt fát venni, mert bár drágább lesz némileg, de a tárolása és a felhasználása is sokkal kényelmesebb. 

A fát már tavasszal célszerű megrendelni – erre most már kissé kései az idő. A tűzifát olyan helyen kell tárolni, ahol nem éri az eső, viszont megfelelő a szellőzés. A fát valamilyen rakodó felületre vagy sínre kell pakolni, hogy az alsó darabok ne érintkezzenek a nedves földdel. Nyitott tárolásnál a farakást minden esetben le kell felül takarni fóliával vagy tetőcserepekkel.     

…mert sok fát kell hasogatni   

A tűzifával való fűtés nem kényelmes dolog, hiszen a rönköket fel kell szalagfűrésszel kisebb hasábokra vágni, majd következik a fejszés darabolás, amelyhez olykor bizony szükség lehet egy ékre is. A feldarabolt fát érdemes egy kicsit előszárítani abban a házban, ahol fűteni fogunk, és utána tegyük a kazánba. 

Apropó kazán! A tűzifa feldarabolásnál ügyeljünk rá, hogy olyan méretűek legyenek a darabok, amelyek átférnek a kazán ajtaján és keresztben is elférnek a tűztérben. A tűzgyújtás a kazánok esetében is kíván némi ismeretet. Alulra mindig gyújtóst kell rakni, ami lehet fűrészpor, fareszelék, vékonyra hasított faszeletek. Erre kerülhet a többi fa nagyjából az égéstér háromnegyedét megtöltve. A gyorsabb lobbanás érdekében kevés petróleumot is használhatunk. 

Amint belobbant a láng, csukjuk be a tűzteret záró ajtót, és csak az azon lévő levegőztetőket hagyjuk nyitva. Amikor az alsó hasábok parázslani kezdenek, akkor ezeket a szellőzőket is kisebbre vehetjük. Amikor a kazánon lévő vízjelző eléri a 65-70 fokot, teljesen lezárhatjuk a légréseket is. Az égés után maradt hamut rendszeresen el kell távolítani. A kertben egy erre a célra ásott gödörbe temethetjük, de felhasználható talajjavítóként is! Amint a fentiekből látható, a fával való tüzelés elég sok macerával jár, nem beszélve a rendszeres, megerőltető testmozgásról. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a kéménynek tökéletesnek kell lennie, ezért szezon előtt mindenféleképpen ki kell tisztítani, le kell ellenőríztetni a kéményseprővel. 

Milyen kazánt válasszunk?     

A tűzifát kazánban vagy kandallóban égethetünk el. A kazán a leggyakrabban a ház pincéjébe kerül, mert elég nagy helyet és teret kíván, valamint egyszerű gépészeti tárgy, amely egyébként sem mutatna jól a lakásban. A kandalló viszont látványával kiköveteli a helyét a nappaliban. A teljes ház felmelegítésére nem igazán alkalmas, bár már igyekeznek ilyen rendszerek is gyártani, ennek ellenére a kazán a jó megoldás. 

A zárt égésterű berendezések forgalmazásához ma már komoly előírások vannak, így egyiknek sem lehet a hatásfoka 65% alatt. A kazánok többsége puffertartályokkal egészül ki annak érdekében, hogy a plusz hőt tárolni lehessen. Elsősorban a vegyestüzelésű kazánoknál találkozhatunk vele. A vegyes tüzelés persze nem azt jelenti, hogy bármit szabad benne elégetni. Ez a kazántípus viszonylag olcsó, de nem a leghatékonyabb berendezés, ráadásul sokat kell lejárni hozzá az újratöltéshez. A puffertartály sem kicsi. 

A faelgázasító kazánok korszerűbbek, mivel két égéstérrel rendelkeznek, és az egyikben a felszabaduló gázokat hasznosítja a berendezés. A keletkezett szénmonoxidot is elégeti, ezért nagyon környezet- és energiabarát típusról beszélhetünk. A folyamat végén nagyon kevés hamu és salakanyag marad.

Egyre népszerűbbek a pelletkazánok, amelyek a tűzifa aprításakor keletkező hulladékból előállított szabványosított tüzelőanyagot égetik el. Nagy előnyük, hogy a tüzelőanyag tökéletes minőségben és jól kezelhető kiszerelésben érhető el. A márkás pelletkazánok akár 90-92 százalékos hatékonysággal képesek üzemelni. Ezekben a kazánokban csak pellet égethető és a drágább termékek közé tartozik. 

A fatüzelés előnyei és hátrányai   

Végezetül fussuk át ennek tüzelési módnak a jellemzőit. Korábban ki lehetett jelenteni, hogy ez a legolcsóbb tüzelési mód, de a jelenlegi piaci helyzetben ez már a múlté. Ma már az sem biztos, hogy a fához kapcsolódó tüzelési rendszerek lényegesen olcsóbbak lennének. Az a kijelentés is megkérdőjelezhető, hogy nem függünk külső szolgáltatótól. Látva a tűzifa mizériát, a nagy hiányt, egyáltalán nincs független helyzetben az, aki fával akar tüzelni. Egyetlen előny mondható el, mégpedig a környezetkímélőbb tüzelési mód, már amennyiben nem kezdik ész nélkül kivágni a hazai faállományt. 

Sajnos ennek a fűtési módnak több hátránya is mutatkozik. A fával – mint láthattuk – rengeteg a tennivaló, nagy a helyigénye a tárolásnak, kéményre van szükség, és nagyon vigyázni kell arra, hogy a megfelelő minőséget és mennyiséget kapjuk meg a pénzünkért. Elmondható, hogy nem ez a tüzelési mód lesz a megoldás a jelenlegi energiaválságra.