Hogyan válasszunk építészt? Házat az örökkévalóságnak!

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Hatalmas fába vágja a fejszéjét az, aki házat építtet. Aki csak egyszer is építkezett már, annak nem kell magyarázni, hogy a pénz mellett mennyi energiára és milyen kötél idegekre van szükség, mire a ház lakható állapotba kerül. Sajnos sok ház egy-egy tönkre ment házasság emlékművévé válik, s az öröm helyett sok keserűség forrásaként tekint rá a tulajdonosa. Előfordulhat, hogy már a kezdeteknél rontottunk el valamit, akkor, amikor rosszul választottuk meg a tervezőt, az építészt. Hogy ez ne így legyen, érdemes elmerülni kicsit a témában.

Milyen a jó építész?

A fenti kérdésre nagyon nehezen adhatok általános választ, mert rengeteg szempont határozza meg az optimális választást. Alapként azért elmondható, hogy a jó építész már a telek kiválasztása előtt megismertethet minket alapvető információkkal a jövőbeli ingatlanra vonatkozólag, és ismeri a területre vonatkozó jogszabályokat. Az sem rossz, ha nemcsak a saját zsebére, de az ügyfél anyagi előnyeire is gondol, és felhívja a figyelmet az esetleges költségcsökkentési megoldásokra.  Mivel egy ház építése komplex folyamat, előnyös, ha megbízható szakembereket tud ajánlani, és segítséget tud nyújtani az építőanyagok kiválasztása terén is.

A választás szempontjai

Mivel a házépítés nagyon sok bürokratikus eljárással jár kezdve a helyszínrajztól az engedélyek kiadásáig, ezért nagyon nem mindegy, hogy a tervezőnk mennyire ismeri a helyi rendeleteket, mind a műszaki, mind az arculati szabványokra vonatkozóan. Természetesen egy Nógrád megyei építész is elmerülhet a Zala megyei településen építendő ingatlan előírásaiban, de a rutin, és az építész esetleges helyi kapcsolatai bizony nagyon sokat nyomnak a latban. Ezért az az általános gyakorlat, hogy a területet jól ismerő építészt választja a megrendelők zöme.

A helyismeret fontos, de ez csak az egyik szempont. A referencia a másik olyan terület, amit alaposan körül kell járnunk. Manapság már könnyedén szerezhetünk információt a tervezők munkáiról az interneten, de érdemes azért a kirakat mögé is belesni. Ha vannak ismerőseink, akik az adott tervezővel dolgoztattak, beszéljünk velük. Menjünk el egy-két referencia házhoz, és – ha tudunk – beszéljünk a tulajdonossal. Még az is előfordulhat, hogy beenged az ingatlanába minket, és beavat olyan dolgokba, amiket egyébként sehogy másként nem tudhatnánk meg.

A kiválasztásnál nem lényegtelen a stílus sem, amelyet az adott építész képvisel. Aki mediterrán stílusú házat szeretne építeni, annak nem biztos, hogy megfelelő lesz az olyan szakember, aki a rusztikus épületek megszállottja. Nagyon sok utána járást és kényelmetlenséget tud levenni a vállunkról az az építész, aki azonnal tud gépészmérnököt, kerttervezőt, belső építészt, kivitelezőt ajánlani.

Meglátni és megszeretni. Az első találkozás

Amennyiben a fenti szempontokat figyelembe vesszük, nem kerülünk abba a csapdába, hogy sok kört futva 10-20 tervezővel, tervező irodával tárgyaljunk. Ezt a fölösleges időveszteséget így megspórolhatjuk. Akkor készítettük elő jól az első találkozást, ha 2-3 cég marad a látókörünkben. Az első tárgyalás általában díjmentes, de ne éljünk vissza ezzel a lehetőséggel! Egy-másfél óra alatt megfelelő benyomáshoz juthatunk kezdve az iroda színvonalától az építész emberi és szakmai értékeiig. Mivel hosszú távon fogunk vele együttműködni, nagyon fontos a közös hullámhossz, és az a benyomás, hogy mennyire érdeklődik irántunk.

Talán furcsának tűnik az előbbi mondatom, de egy jó építész olyan, mint egy gyóntató pap. Ha tökéleteset akar alkotni, akkor meg kell ismernie megrendelőjének az életkörülményeit. Tudnia kell hány tagú a család, mik a szokásaik, az életvitelük, és mindehhez mekkora anyagi erőforrásokat lehet, vagy kell allokálni. Amennyiben a tervezővel egysíkú beszélgetést folytatunk, azaz nem kérdez, nem tanácsol, nem kíváncsi, csak a saját maga jól bevált receptjét ajánlgatja, azt azonnal felejtsük el. Optimális esetben három vezérelv ölt testet a házban: a hely-telek adottságai, az építtető igényei, illetve az építész szakmai ambíciói.

A tervezés fázisai

Amikor kiválasztottuk a megfelelő szakembert rendszerint három tervezési szakasz következik. Ezekhez a szakaszokhoz már számla is kapcsolódik, ezért oda kell figyelnünk a részletekre. Első lépésben vázlatterv vagy előkészítő terv készül. Az általános gyakorlat szerint az előkészítő tervezésre az össz tervezői díj 15 százaléka fizetendő ki. Az engedélyezési terv elkészülte után a díj 30 százaléka, a kiviteli terv pedig a díj 55 százaléka kerül kifizetésre. A tervezési díj első ránézésre tisztes összegnek tűnik, ám ezen osztoznia kell az építészmérnöknek a szakági társtervezőkkel.

Fontos tudnunk, hogy az engedélyezési tervfázisban a megrendelő még szabadon kezdeményezhet módosításokat, míg a kiviteli fázisban ez már nem lehetséges. Arra is érdemes ügyelnünk, hogy a vázlattervet mennyi idő múlva prezentálja a szakember. Ez általában még a rutinos tervezőknél sem kevesebb 4-5 hétnél. Ha ennél hamarabb készül el a terv, akkor érdemes azt – különösen nagy értékű házak esetében – tervzsűrivel, vagy tervtanáccsal felülvizsgáltatni, ahol díjmentesen felülvizsgálják, és ha kell javításokat javasolnak az eredeti terven.