Homokból születő törékeny erő – az üveg

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

„Mester áll a kemencék

tűzfényében, vad melegben.

Vascső végén üveg cseppen,

bronz bőréről verejték…”

(Ross Satyr: Üvegfúvó)

Évezredek tudásának őrzője

Egy nyílászárók forgalmazásával foglalkozó vállalkozás blogjában kötelező azzal a varázslatos anyaggal foglalkozni, amely az ablakkeretek között a lakás természetes világításáért felel: az üveggel. Mint annyi minden, az üveg története is valahol Kis-Ázsiában kezdődött el az emberi civilizáció hajnalán. Egyes források szerint a zsidók fedezték fel véletlenül az anyagot egy tűzeset után, míg idősebb Plinius szerint a föníciaiak leltek rá egy szerencsés véletlen folytán, amikor a szódát szállító hajósok a vihar elől partra szálltak, és tüzet gyújtottak. Akárhogyan is történt, a felfedezés korszakalkotónak bizonyult, és biztosak lehetünk benne, hogy a nagyon távoli jövő emberei is használni fogják az üveget.

Homok, folyósító anyag és hő

Az üveg alapanyaga a kvarchomok, amelynek olvadáspontja a rendkívül magas, 1700 °C körül van. Ekkora hőfokot az ipari forradalomig nem tudott az emberiség előállítani, ezért különböző folyósító anyagokkal keverték a homokot. Az üveg olyan keverék anyag, amely lehűlés közben kristályosodás nélkül jut mechanikailag szilárd állapotba.  Az adalékanyagok használatától az üveg különböző tulajdonságokat vesz fel, és elszíneződik. Amikor az üveg lehűl, akkor lényegében nem alakul át a halmazállapota, hanem egy bizonyos hőmérséklet-tartományban megnő a viszkozitása és megkeményedik.  Az üvegnek nincs fagyáspontja, de a hőmérséklettel együtt változik a viszkozitása, a hőtágulási együtthatója és a fajhője.

Folyamatos technikai fejlődés

Az üveggyártásról elmondható, hogy folyamatosan fejlődött az emberiséggel. Az első üveggyöngyöket a mai Szíria területén készítették, míg a síküveg előállítást Egyiptomban fedezték fel, igaz, ezek még apró darabok voltak, ablaküveget nem tudtak belőle készíteni. Az üveggyártás és üvegművészet egészen a 19. századig összetartozó tevékenység volt. A gótika koráig üvegből leginkább ékszereket és használati eszközöket készítettek. Európában három nagy centruma volt az üveggyártásnak: Bizánc, a Rajna vidék valamint Velence.

Az építészet a gótika korszakában kezdte használni a színes üvegmozaikokból álló ablakok készítésére az üveget. Ezek a mozaiküveges ablakok elsősorban a templomok nyitott rózsaablakait szorították ki, és egyszerre voltak fényekkel játszó csodák és képzőművészeti alkotások. Az első ilyen, festett üvegablakot, amiről tudunk, 875-ben helyezték el a Sankt Gallen-i apátság egyik templomában

Az ipari forradalom az üveg forradalma is

A 18-19. század nagy ipari forradalma nem kerülte el az üveggyártást sem. 1790-ben James Watt feltalálta az üveg tükörfényes és homályos csiszolását és ehhez gépet is szerkesztett. Öntött üveget először 1846-ban Henry Bessemer hengerelt táblába. Az edzett üveget Francois Barthelemy Alfred Royer de la Bastie kísérletezte ki 1874-ben, míg a hőálló üveget a német Friedrich Otto Schott állított elő 1885-ben.

A 20. századra az üveggyártás tömeggyártássá vált, és ezzel megváltozott az építészet jellege is. Gondoljunk csak a nagy new yorki felhőkarcolókra, amelyek hatalmas üvegtáblákkal borítottak. Az üveg minden lakásban meghatározó. Az igényes lakások hatalmas felületeket adnak át a fénynek. A teraszok nyílászárói, a téli kertek falai mind-mind méretes és magas minőségű üvegtáblákkal rendelkeznek. Természetesen a lakberendezés sem lehet meg az üveg nélkül – a belső fénytechnológia alapanyaga is üveg, de nagyon sok üveget használ fel például a bútoripar. A nagy hálószoba szekrények külső borítása lehet akár egy méretes tükör is egyben, és sokáig nagyon divatosak voltak az üveg asztallapból álló dohányzó asztalok.

Az üveg körülvesz minket, mindannyian használjuk és élvezzük áldásos jelenlétét, otthonunk pajzsa és a napfény kapuja. Az üveg az emberiség egyik legcsodálatosabb találmánya, amely örökké velünk lesz, hogy csodás tulajdonságaival megörvendeztessen, és életünk minőségét javítsa.