Lapos vagy magas? Milyen tető kerüljön a házra?

A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Első számú védelem az elemekkel szemben

Van már tető a feje felett – tartja a mondás. Akinek tető van a feje felett, az önálló házzal vagy lakással rendelkezik. Nem véletlen az sem, hogy a tető szimbolizálja a megtelepedést. A tető a ház egyik legfontosabb része, amelyet a falak után raknak fel. Amennyiben a tető elkészül, akkor a házat félkésznek szokták mondani. 

A tető védi az épületet és persze a benne lakót. Óv a természet minden kellemetlen erejétől: a széltől az esőtől, a hótól, valamint a napsugaraktól. Ennek megfelelően a tetőnek olyan alapanyagokból kell állnia és úgy kell megépíteni, hogy ellenálljon ezeknek a kihívásoknak évtizedeken át. A jó minőségű tető nemcsak védelemez, de kiválóan szigetel is. 

Éghajlati hatások

A tetők szerkezete és hajlásszöge évezredeken át illeszkedett ahhoz a környezethez, ahol megépítették. Az esőben gazdag vidékeken értelemszerűen magastetőket építettek, hogy a víz és a hó minél gyorsabban le tudjon róla csorogni. Ahogy megyünk egyre délebbre, úgy csökken a tetők hajlásszöge. A Mediterrán területeken már sokkal alacsonyabb a hajlásszög, mint például hazánkban, mivel lényegesen kevesebb eső esik. 

Még délebbre érve, ott, ahol a csapadék már alig-alig jellemző, lapostetőket építettek már az ókorban is. A tető itt a széltől, a naptól és a portól védi a ház lakóit, és egyfajta felső szintként hasznosítják a nyitott tetőt. Látható, hogy az adott éghajlat jelentős hatással van a tetőre. 

Hagyomány és divat

Hazánkban jellemzően magastetős házakat építenek, hiszen egész évben hullik valamilyen csapadék, olykor özönvízszerű záporok, zivatarok formájában. 

Már a nagyon korai időkben is ilyen sátortetőket építettek elődeink. A korai magastetők vastag farönkökből álltak, amelyet a végüknél összekötöztek, és a köztük lévő réseket gallyakkal, sással, mohával és egyéb tömítőanyaggal fedték be. Később már faragott palakövet és faragott zsindelyt használtak a fedéshez. Manapság már persze égetett cserepek és egyéb anyagból készült (pl. betoncserép, fémcserép) cserepek kerülnek fel a magastetőre.

Az utóbbi évtizedekben azonban nagyon divatosak lettek a mediterrán jellegű házak, így egyre több alacsony hajlásszöggel rendelkező tetőzet épült. Hogy a jelentősebb csapadék könnyebben elvezethető legyen, ezeket sokkal mélyebb és nagyobb ereszcsatornával látják el, mint a magasabb hajlászöggel rendelkezőket. 

A divathullám még ezen is tovább lépett, és egyre több minimalista dizájnnal rendelkező, modern ház épül lapostetővel. Korábban csak a lakótelepek kaptak lapostetőt, amelyeknek nem volt valami pozitív a megítélésük, ám a korszerű tetőfedési technikák megjelenésével már többen vállalkoztak arra, hogy a házukon lapos legyen a tető. Manapság a hagyomány és a divat összecsapását láthatjuk, ha a háztetőkre nézünk. A házak mintegy 20-25 százaléka már lapostetővel rendelkezik.

Magastető – előnyök és hátrányok     

A magastetőknek hazánkban évszázados, ha nem évezredes hagyománya van, ennél fogva az ácsok és a tetőfedők a magastetők típusait ismerik leginkább. Olyan szakit, aki ezt a típust készíti, sokkal többet találhatunk, mint lapostető szakértőt. 

A magastetőknek számos típusát ismerjük. Lehet nyeregtető, félnyeregtető, sátortető, kontytető, csonka kontytető, toronytető, kúptető, kupolatető és manzárdtető. Ezeknek a magasságon kívül van még egy nagyon fontos tulajdonságuk, mégpedig a beépíthetőség. Különösen jól beépíthető az erre a célra kifejletszett manzárdtető. Nagyon sok 19. századi regényben olvashatunk manzárdszobáról, amely a tetőtérben helyezkedik el. Tetőteret csakis magastető esetén lehet kialakítani. Ez az egyik oka, az időjárási viszonyok mellett annak, hogy hazánkban sokkal több magastetős ház épül. A tetőtér így bármikor kiépíthető hasznos területnek számít.

A magastető kiváló vízelvezető, s ha az ácsok, tetőfedők és bádogosok jó munkát végeztek, akkor nem kell beázástól tartanunk. Sok településen ezt a típust támogatják, ezért sokkal könnyebb elfogadtatni a terveket és megkapni a műszaki engedélyt a házra. A bádogosmunka sokkal kevesebb ezzel a típussal, amely költségcsökkentő tényező. 

Manapság már egy újabb nagy előnye is van a 35-40 fokos hajlásszögű tetőknek. Ez a dőlésszög optimális a napelemek vagy a napelemcserepek elhelyezésére. 

Hátránya a magastetőnek igazából nincsen. Nyilván nem lehet a tetőn sétálni úgy, mint a lapostető esetében, de aki ezt a típust választja, az valószínűleg nem is akar. Értelemszerűen zöldtető sem alakítható ki a magastetőn. Arra is érdemes ügyelni, hogy ne legyen a tető túl bonyolult szerkezetű (pl. tornyok, beugrók stb.), mert ezek növelik a beázás esélyét. 

Lapostető – előnyök és hátrányok                 

A lapostető csaknem negatív tükörképe a magastetőknek. Ami ott előny, az a laposnál hátrány és fordítva. A lapostető esetében a szigetelésnek nagyon alaposnak kell lennie még úgy is, hogy a lapostető sem teljesen lapos. Körülbelül 5-8 fokos hajlásszöggel mindenképpen rendelkeznie kell, hogy a víz – ha lassan is – eljusson az ereszcsatornáig. A lapostetőket rendszerint a ház síkjánál tovább tolják ki, hogy a víz ne érje a főfalakat. 

Erre a tetőre – ha megfelelően meg van alapozva – akár egy kertet is telepíthetünk, de használhatjuk kilátóként, pihenő teraszként, vagy csak arra, hogy néha elbújjunk, hogy egymagunkban lehessünk. A lapostetőnek nincs ácsolt faszerkezete, ezért nincs benne olyan anyag, amely elrohadhat. Megépítésével sokat nyerünk az építménymagasságon is. Manapság nagyon divatos, és a minimalista házak esetében szinte mindig lapostető fedi az épületet. 

Akad azonban néhány olyan előnytelen tulajdonság, amely mindenképpen meggondolásra késztetheti azokat, akik lapostetőben gondolkodnak. Ugyan manapság már nagyon jó minőségű anyagok és ehhez kapcsolódóan profin kidolgozott technológia áll rendelkezésünkre, hogy ne ázzon be a ház, azért a nagy mennyiségű csapadék – különösen a hó – sokáig megállhat a tetőn, és ez a tény önmagában is növeli a beázás kockázatát. Beázás esetén sokkal nehezebben deríthető fel a hiba, mint a magastető esetében, és sok esetben egy teljes generállal tudjuk csak a vízfoltokat megszüntetni a lakásban. 

Az is nyilvánvaló, hogy nem tudunk majd tetőtéri szobát kialakítani, lévén, nem lesz tetőterünk. A lapostetőnek nagyobb tetőnyúlást kell csinálni, ami sokkal bonyolultabb eljárás, viszont szükséges, ha nem akarjuk a falakat eláztatni. A tetőnyúlást ráadásul hőszigetelni is kell. Mindezek a munkálatok drágábbá teszik a lapostetőt a magastetőhöz képest. Arra is ügyelni kell, hogy a lapostetőt ne tudja a lakásból bárki megközelíteni, mert a gyerekek előszeretettel kalandoznak a magasban, és ez bizony máris balesetveszélyt jelent. 

Mint e kis összefoglalóból is kitetszik, a tető típusokat alapos megfontolás alapján érdemes kiválasztani. A hazai vízhozam ugyan az utóbbi időben visszaesett, de a nagy záporokra azért ezután is számítanunk kell, ezért a magastetők még sokáig előnyben lesznek Magyarországon a lapos típusokkkal szemben.