Tartalomjegyzék
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]
Légkondicionálás természetes módon
A nyári időszakban mindig előkerül az árnyékolás témája. Korábbi cikkeimben már jártam egy kört a teraszok és a szobák árnyékolástechnikájával kapcsolatban. A klímaváltozás korában minden olyan megoldást érdemes megismerni, ami a természet erejét veszi igénybe. Mikor elmerültem a témában magam is meglepődtem, hogy mennyi mindent készen kapunk a természettől, s mennyire nem élünk a lehetőségekkel. Ráadásul sok mindent elfelejtettünk abból, amit elődeink tudtak már.
Az árnyat adó fa ereje
Aki csak egyszer is kint állt a tűző napon, tisztában van azzal, mit jelent egyetlen árnyat adó fa is. A földeken dolgozók mindig hagytak maguknak olyan fát, amelynek az árnyékában a legforróbb órákban hűsölhettek. Ez olyan aranyszabály volt, hogy a fátlan földekre nehezebb volt napszámosokat toborozni.
A mérések igazolták, hogy amíg a városi beton déli órákban akár 50-70 Celsius fokra is fel tud hevülni, addig ugyanott, egy nagy lombú fa árnyékában 30-35 fok körüli maradt a környezet. A növények amellett, hogy árnyékolnak, hűtik a levegőt, mert a talajból felvett vizet folyamatosan párologtatják. Ezáltal, tulajdonképpen, légkondicionálnak.
Egyetlen szellő már megmozgatja a lombokat, és kellemes, hűs hullámban terjed szét. A növények, így a nagy lombú fák valójában a természet jól megalkotott légkondicionálói.
A természetes árnyékolás alapszabályai
Tulajdonképpen két alapvető szabályt kell figyelembe vennünk, amikor a növényekkel dolgozunk. A tájolást, és a lombtömeget. A tájolás azért lényeges, mert tudnunk kell, hogy lakóterünkhöz képest milyen utat jár be a nap, s mikor van a szobában a legmelegebb óra. Javallott, hogy a déli-délnyugati oldalon legyen legalább egy nagylombú fa. A nyári nap délután is perzselő, akár jobban is felmelegedhet egy ilyen tájolású szoba, ezért remek lehet egy nagy lombú fa a nyugati oldalon is.
Házunk elhelyezkedése alapján az utcafrontot sűrűn ültetett tuja sorral védhetjük a nap, és az avatatlan pillantásokkal szemben. A keleti-nyugati oldalon felfuttatott lombhullató futónövényzet nyáron árnyékol, télen átengedi a jótékony hősugarakat, ezért érdemes ilyen példányokat ültetni.
A fával csak egyetlen probléma akad, viszonylag lassan éri el azt a méretet, amikor a lombja meghatározóvá válik. Ez még a leggyorsabban növő fák esetében sem kevesebb 5-10 évnél. Szerencsére akadnak olyan futó- és kúszónövények, amelyek ennél gyorsabban fejtik ki áldásos, hűsítő hatásukat, csak egy kis segítségre van szükségük.
Futó- és kúszónövényekkel a hőség ellen
Egy időben nagyon divatos volt a repkényt, vagy más néven borostyánt felfuttatni a ház falán. Sajnos, némileg kiment a divatból, mert a színes és dekoratív homlokzati megoldások miatt a tulajdonosok szerettek volna hivalkodni a szép frontvonallal, amelyet kétségtelenül eltakart volna a növény levele.
Pedig a lombhullató, vagy örökzöld futónövénnyel felfuttatott fal nem fog felhevülni, mert egész nap árnyékban van. Panelházaknál mindenféleképpen ajánlható megoldás, mert még mindig sokkal szebb látvány, mint a csupasz panel. Talán éppen a színes vakolatok színrelépésével terjedt el az a tévhit, hogy a futónövények károsíthatják a falat, a vakolatot. A gyakorlatban az ellenkezője az igaz; az időjárás elleni védelem (nap, eső), óvja, védi a falat. Igaz, a téli levélhulláskor a kacsok talán nem mutatnak valami szépen, de a látvány csak időleges, és a nyári hűvösség bő kárpótlást fog nyújtani.
A futó- és kúszónövények zöme igényel némi támogatást tőlünk, mert a legtöbbjének valamilyen támasztékra van szüksége ahhoz, hogy szépen befussa a rendelkezésére álló teret. A támaszték legegyszerűbb módja lehet egy karó is, de a pergolákat éppen ilyen célra találták ki. Érdekes és rendkívül attraktív természetes árnyékoló a ház főfrontja elé épített, felfuttatott pergola. Ez akár emelet magasságú is lehet, így nem csak az utcai belátást akadályozza, hanem a direkt napsugárzást is. Ha megfelelő, kb. 2 m – távolságban építjük fel a fal előtt, akkor a világosság bejut az ablakon át a lakásba.
A futó- és kúszónövények tulajdonképpen bármilyen kapaszkodót szívesen vesznek, csak rajtunk múlik, hogy a több gondozást igénylő favázakat és kereteket választjuk, vagy az időt állóbb, de kevésbé esztétikus fémkeretekkel segítjük a növények benövését.
Menjünk ki a lugasba… légkondicionálás lugassal!
A természetes árnyékolásnak, légkondicionálásnak, a legtökéletesebb, zárt terű megoldása a lugas. Míg a futtatórácsok egyik oldala az árnyékos, addig a lugasok esetén teljesen zárt teret tudunk kialakítani növények felfuttatásával, ami így tájolástól függetlenül egész nap kellemes hűsölőhelye lehet a családnak.
A lugas felépítményét célszerű asztalossal, vagy – fém keret esetén – profi lakatossal megcsináltatni. Faszerkezetnél olyan fával kell dolgozni (pl. akác), amely bírja az időjárás viszontagságait, és legyen rajta vastag védőbevonat. A lugas lehet térelválasztó elem a kertben – a hátsó udvar bejárataként is megépíthetjük. Ha van sövény a kertben, kerülhet a sövény vonalába – megtörve a sövény folytonosságát.
Minden olyan futónövény alkalmas lehet lugashoz, amelynek nagyok a levelei, s igénylik a támrendszert. Az első években ültessünk babot, s a lugas addig is szép zöld lesz, amíg a lassabban fejlődő növények erőre kapnak. A leggyakoribbak talán a szőlőlugasok, de a legszebbek kétségtelenül a virággal futtatottak. Erre a célra a kúszórózsa, a lilaakác, a sarkantyúka, a kúszóencián vagy a trombitafolyondár lehet a legalkalmasabb.
A természet számos lehetőséget kínál arra -, hogy együtt az ipar által nyújtott árnyékolástechnikai, légkondicionálási lehetőségekkel – megóvjon bennünket a nyári nap forróságától. Érdemes élnünk a lehetőséggel!