Lehetséges, hogy a méret a lényeg?

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Úgy látszik, hogy a nyílászárókról nem lehet eleget írni, mert mindig van egy olyan aspektus, amire eddig nem figyeltünk oda, noha nem elhanyagolható tényező. Ez jelen esetünkben a méret lesz, egészen pontosan az ablak mérete. Azt gondolhatnánk, hogy a mérettel aztán igazán nem lehet probléma, hiszen csak rajtunk múlik, mekkora ablakokat terveztetünk, vagy helyezünk el a házunkon, holott műszaki előírások, statikai és esztétika szempontok igencsak meghatározzák, hogy mekkora méretekben gondolkodhatunk.

Mit befolyásol maga az ingatlan?

A nyílászárók, így az ablakok esetében nagyon nem mindegy, hogy az ingatlan mekkora, hol áll, melyik oldalról érkezik az uralkodó szél, milyen az épület stílusa. Ugyancsak fontos szerepe van a fény– és hőviszonyoknak abban, hogy milyen, és mekkora ablakot rakhatunk az adott helyiségbe.  A külső, dizájnba illeszkedő ablakokról már korábbi cikkeim megemlékeztek, de sokan elfelejtik, hogy ablaknak két oldala van. Remek dolog, ha gyönyörű homlokzatunkat csak még jobban ékesíti a megfelelő külsejű ablak, annak kerete és tokozata, de a szoba felőli oldalon is mindennek rendben kell lenni.

Mire gondolok? A belső tér elrendezése is kulcsfontosságú lehet, mert egy rosszul elhelyezett ablak csak a tér kis területét fogja bevilágítani, esetleg nem lesz összhangban az enteriőrrel. Különösen kényes terület e tekintetben a konyha. Sajnos, láttam olyan kis lakást, ahol a függőfolyosóra néző ablak befelé nyílt, és a szárnyak belógtak a tűzhely fölé. Egy ilyen baki a konyhai tevékenységet alaposan haza tudja vágni, hiszen a főzést csak becsukott ablaknál tudjuk végezni a kiszellőzés esélye nélkül, vagy állandóan bezavar a nyitott ablakszárny.

Szabványok, s ami ezek mögött van

Új házak esetében hihetnénk, hogy csak a képzelet szab határt ablakaink méretének, de ez bizony nem így van. Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) például szabályozza, hogy mi az a minimum méretű ablak, amit felszerelhetünk. A szabályozás szerint egy lakószobába tervezett falon lévő ablakok összes mérete az alapterület minimum 1/8-a kell, hogy legyen.

A párkánymagasság is előírásokat követ. Általánosságban elmondható, hogy a parapet, azaz a párkánymagasság 90 centiméter, az ablakok magassága pedig 150 cm amennyiben egy átlagos belmagasságot veszünk (2,70 m). Az ablakok magassága tetőtérben vagy kisebb belmagasságú helyiségekben 120 centiméter.

Nem elhanyagolható esztétikai szempont, hogy az ablak szélessége ne érje el annak magassági méretét. Az ablakok szemöldökmagassága jobb, ha egy magasságban van egy szinten belül. Régen 30 cm-es méretlépcsőkben kínálták a nyílászárókat.  Jó, ha tudjuk, hogy tervezéskor figyelembe kell venni még azt is, hogy ha az ablak a szomszédra néz. Ebben az esetben az előírás szerint az elhelyezési magasság 1,8 méter, és a méret 60×60 centiméter lehet csak!

Mindezt megfejelték még a hőszigetelésre vonatkozó előírásokkal. Egy 2018-as előírás szabályozza a különböző felületekre vonatkozó hőátbocsátási értékeket. Hogy betartsuk az előírásokat, a megfelelő mérethez megfelelő profilt kell választanunk. A minimálisan 0,5 négyzetméter területű ablakokat kell figyelembe venni a szabályozás alapján, ami elvárás 2021. január 1-től várhatóan tovább szigorodik majd.

Ablakcsere – hogyan válthatunk méretet?

Az új ablak kimérése is nagy figyelmet követel. Ökölszabály, hogy faltól falig mérünk a tok két széléig. Ez lesz az alapvető szélesség. Második méretünk a magasság lesz, harmadik pedig a mélység, azaz a profilvastagság. Ezek együttese szabja meg, hogy mekkorát kell bontanunk a falon.

Amennyiben felújításkor szeretnénk nagyobb nyílászárót kialakítani, azt mindenképpen csak statikus szakember igénybevétele mellett tehetjük! Ő lesz az, aki a födém, alátámasztásával biztosítja a ház stabilitását. Az áthidaló is ezt a célt szolgálja, amelynek ezután kibontjuk a helyét, majd helyettesítjük acél, esetleg vasbeton vagy fa áthidalóval. Amikor terhelhetővé vált az áthidaló, kibontjuk az ablak helyét – vagy megnöveljük az ablaknyílás méretét. Ezután eltávolítjuk a födém alátámasztását és ezután lehet beépíteni az ablakot.

A toktoldó is alkalmas korrigálni a műanyag ablak méreteken, ha a nyílás nem változtatható. Ilyenkor a megfelelő méretű toktoldó felhelyezésével lehet kipótolni a hiányzó részt. A toktoldó azokban az esetekben ideális ablakméret korrigálására, ha kisebb ablakot szeretnénk nagyobb nyílásban elhelyezni.

Egyéb, méretet meghatározó szempontok

A technológia ugyan rohamosan fejlődik, de mindig elmondható, hogy az ablakok méretével arányosan csökken annak hőszigetelő képessége, ezért hűvös, vagy szeles oldalakra nem szerencsés a panoráma ablak elhelyezése.

A lakás szellőztetése nagyon fontos, erről már a penészről szóló cikkemben is írtam. Ha azt akarjuk, hogy az ablak szellőztetési funkciójának kifogástalanul megfeleljen, ügyelnünk kell a méretarányra. A 80 cm széles és 130 cm magas, álló téglalap formátumok a legelőnyösebbek. Az alacsony, de túl széles ablakszárnyakat azért kell mellőzni, mert a szigetelőüvegek nagy tömegét a keret és a vasalatok nehezen tudják megtartani.  Ilyenkor legjobb az ablakot több részre osztani. A méretarányok megtervezésénél, adott esetben az alapszellőztetést biztosító adagolószellőztető helyigényét is figyelembe kell venni!