Mi fán terem a műkő, és mire használhatjuk?

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

A fenti kérdés nem is lehetne nagyobb képzavar, mivel a műkő is beton alapokra épül, és az építészet, de még egyéb mesterségek is gyakorta használják. A kérdést inkább úgy lehetne pontosítani, hogy miért kapta a mű- előtagot? Erre a válasz nagyon egyszerű: mert nem a természetben található kőről van szó.

Egy kis műkő történelem

Megszületése a 18. század derekán történt, amikor Elinor Coade feltalálta a nevéhez kapcsolódó kiégetett kerámiát, amelyet burkolási célokra használtak abban az időben. Közel egy évszázad múlva Frederick Ransome őrölt kovakő és alkinek keverékéből alkotta meg szilikátkövét, amelyet aztán magas hőmérsékleten gőzölt meg és öntött ki. Ebből a műkőből készítettek sírkövet, malomkövet, vázákat és egyéb művészi tárgyakat, tehát ez a típus nem az építészetet szolgálta. Annál inkább a Viktória-kő, amelyet gránitporból és az úgynevezett Portland cementből keverték ki egy a három arányban. Ezt a keveréket 10-15 napra szilikát oldatba helyezték, így olyan műkövet tudtak előállítani, amely még a tengerek párájának és a nagyvárosok szennyezett levegőjének is ellenállt.

Mag és kéreg

Manapság a műkövet úgy gyártják, hogy készítenek egy magot, amely tulajdonképpen beton, és erre öntik azt a réteget, amely kemény mészkő, márvány, vagy gránit – különböző szemnagyságú -, portól és szennyezéstől mentes őrleményéből áll.  Ezt az örleményt kőlisztnek nevezik, s ez alkotja a mag körüli réteget. Az adalékanyagok aránya és bedolgozási módja határozza meg a műkő tulajdonságait: a kopásállóságot, a felületi érdességet, a színárnyalatot.

Fehér cement alkalmazásával elefántcsontra emlékeztető színű lesz a műkő, míg egyéb cementekből szürkés árnyalatú darabot lehet alkotni. A műkövet különböző színekre lehet festeni, de ügyelni kell a cement által keltett vegyi hatásokra. Ennek megfelelően ezeknek a hatásoknak ellenálló oxid- és mangánfestéket használnak fel a gyártók. A kemény mészkő világos árnyalatú sárgás színét például oxid-sárga alkalmazásával lehet elérni.

Egy kis szerkezettan

A műkőtől megkívánt tulajdonságok: kellő szilárdság, fagyállóság, kopási ellenállás, vízzárás, és ezeket az eljárás során alakítják ki különböző technológiával. A műkő kéregrétegét földnedves állapotban hordják fel egy mintaszekrény felületére, és tömködő kalapáccsal tömörítik. Ezután elhelyezik a szükséges vasbetéteket, majd kiöntik és bedöngölik a betonmagot, valamint a záró kéregréteget. A vasbetéteket a törés megakadályozása miatt dolgozzák az anyagba. Miután az anyag megszilárdult, kibontják a mintaszekrényt, és a műkövet nedves helyen tárolják még legalább egy hónapig, nehogy kirepedezzen. Amennyiben az eljárást megfelelően végezték el, a műkő készen áll arra, hogy feldolgozzák.

A műkőelemeket a faragott kő szerkezetek kötéseihez hasonló módon képzett kőcsapokkal és csaplyukakkal, hornyokkal, árkokkal és eresztékekkel alakítják ki. A nagyobb egységeket cső- vagy teknőszerű üregezéssel készítik.

A műkő elkészítéséhez szükséges szerszámok csaknem azonosak a beton előállításához, vagy a kőműves munkák és a kőfaragó munkák elvégzéséhez szükséges szerszámokkal. Felületét kőfaragó szerszámokkal, a kőfaragó munkáknál megismert módok szerint lehet megdolgozni. Leggyakoribb a durván, félfinoman vagy finoman szemcsézett, a bordázott, a felvert, a rovátkolt, valamint a hegyes vésővel egyengetett felületképzés, de díszburkolatok esetében szokták a csiszolni és fényezni is.

Hogyan lehet selejt a műkőből?

A műkőgyártással foglalkozó profi cégek természetesen garanciát vállalnak a termékeikre. Mivel azonban sok honlap foglalkozik a műkő házilagos elkészítésével, ezért érdemes felhívni a figyelmet a legáltalánosabb betegségekre, amelyek ezt a terméket sújtják. Amennyiben a gyártás során mész, vagy vízben oldható kénsavas só kerül a keverékbe, megindul az úgynevezett virágzási folyamat, amely foltosodással jár. Ez inkább esztétikai értékvesztést jelent, de egy műkövezéssel burkolt teraszt teljesen haza tud vágni.

Gyakori meghibásodás a repedés. Ez akkor következik be, ha a cement a megszilárdulás hosszú folyamata alatt egyenetlenül terjed szét, vagy helytelen keverési arányokat alkalmazunk. Kirepedhet akkor is a műkő, ha nem biztosítjuk a hosszantartó, megfelelő nedvességet. Amennyiben idő előtt tesszük ki a műtárgyat a napra, egészen biztosan megjelennek a repedések.

Hol használják a műkövet?

Gyakorlatilag mindenre, amire a természetes, faragott követ is. A sírkövesek ugyanúgy felhasználják, mint az építészet. A faragott kővel szemben a műkő előnye, hogy a hajlításra igénybe vett szerkezetek részére is sokkal jobb, mint a természetes kő.  A műkő keménymészkő-, márvány- és gránit-utánzatú lehet, de teljesen hasonlíthat bármely természetes kőhöz is, ezért a felhasználási módja páratlanul széles.

Műkövekből készülnek a különféle térkövek, lépcsőelemek, könyöklők, kerítésfedő kövek, sírkövek, sőt még kerti virágtartók, és egyéb, főként szabadtéri tárgyak és szobrok is. Medenceszegélyek esetében nanocement alkalmazásával nagy vízzárású és igen szilárd műkövet tudnak előállítani.