Műteremlakás – ahol a kreativitás találkozik a praktikummal

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

A hazai lakosság nagy része csak filmekből ismeri a műteremlakásokat, ahol rendszerint a szereplő festőt vagy szobrászt alakít. A filmekben berendezett lakások nagyok és kaotikusak, szinte mindig a rendetlen, bohém és különc művész tipikus jegyeit őrzik. Ugyanakkor sokunknak lehet izgalmas rejtély, hogy milyen lehet egy ilyen műteremlakásban élni? Érdemes kicsit közelebbről is megismernünk, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy ingatlannak ahhoz, hogy megkapja ezt a besorolást.

Alapvető jellemzők

Egy műteremlakásnak nagy, egybefüggő, magas térre, és remek bevilágításra van szüksége. Ha ezek a feltételek nem állnak rendelkezésre, nem beszélhetünk műteremről. Mivel a városban nem sok ilyen ingatlan létezik, és azok igen drágák, ezért nagyon sok művész vidéken telepszik le, és vagy átépíti a házat, vagy a gazdasági épületet alakítja át műteremmé.

Ugyanakkor vannak olyan alkotók, akiknek a munkássága ezer szállal kötődik a városi kultúrához, s ezért a kitelepülés számukra nem jelent alternatívát. Ők olyan ingatlant keresnek, amelyek a fenti alapvonások mellett könnyen megközelíthetőek, egyszerű és olcsó a parkolás. Miért fontosak ezek a feltételek? Azért, mert a festők, szobrászok, fotóművészek kellékei, de olykor a műveik is méretesek, s ezeket csak járművel lehet kényelmesen szállítani, ugyanakkor a galériák, ahol kiállítanak, rendszerint a város szívében helyezkednek el. Vannak olyan művészek is, akiknek még teherszállító liftre is szükségük van, s ez már bizony leszűkíti a lehetőséget. Az ilyen igényt elsősorban a loft lakások, azaz az ipari műhelyekből kialakított ingatlanok tudják kielégíteni.

Egy műteremlakásnak legalább 160 négyzetméteresnek kell lennie, s ennek fő területét a munkatér fogja elfoglalni. Egy ekkora műteremlakásban csupán két kisebb szoba, apró konyha, és fürdő fér el. Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség ekkora területre a művésznek? Talán egy fotóművésznél még el tudjuk fogadni, hogy a kellékek, nagy fényerejű lámpák és a speciális eszközök, valamint fotótér megköveteli a maga területét, de egy festőnek, vagy szobrásznak is perspektívára van szüksége, látnia kell messzebbről is a munkáját, egy szobrásznak ráadásul ezt minden oldalról meg kell tennie. Ezek a művészek a falak mentén tárolják műveiket vevőre vagy kiállításra várva, azaz a munkatér egyben a művészek raktára is.

Mire van szükség egy műteremben?

Folytatva az előbbi gondolatot elég nagy terület kell a tárolásra az eszközök, nyersanyagok, félig kész művek miatt. Érdemes a festékes tubusokhoz egy kerekes asztalt beszerezni. A szerszámoknak és egyéb anyagoknak egy masszív szekrényre lesz szükségük. Amennyiben vegyszereket és egyéb tűzveszélyes anyagokat használ a művész, mindenképpen tűzálló, jól zárható tárolót kell erre a célra elhelyeznie. A munkatér vagy felület is legyen akkora, hogy a különböző munkafolyamatokat kényelmesen és balesetmentesen el lehessen végezni. Mivel egy műterem méretes belmagassággal rendelkezik, a falak mentén egészen komoly polcrendszer is kialakítható. Egészen biztos, hogy egy stabil létrára is szükség lesz, hogy az itt elhelyezett tárgyakat el lehessen érni csakúgy, mint a helyiségben lévő világítótesteket.

A tér mellett a fény a legfőbb tényező a műteremben. Azok a legjobb ingatlanok, amelyeknél ablakai északra néznek. Minél több természetes fénynek kell a munkaterületre vetődnie, ezért van az, hogy a városi műteremlakásokat a padlástérben alakítják ki, ahol már semmi sem árnyékolja le a napot. Ügyelni kell a megfelelő szellőztetési lehetőségre, mivel a vegyi anyagok kipárolgása rendkívül egészségkárosító, valamint a klímára is, hiszen egy körbeüvegezett műterem nemcsak fényes, de pokoli meleg tud lenni a nyári időszakban.

A legtöbb műtermet nappali fényt árasztó neoncsövekkel egészítik ki, hogy az alkotás időszakát a lehető legtovább ki lehessen tolni. A világítótesteket jóval a szem magasság fölé kell elhelyezni, hogy a szemet ne erőltesse meg a műfény.

Biztosítani kell nemcsak a lakrészben, de a műteremben is a megfelelő vízellátást. Ide nagyméretű mosogatómedencét érdemes telepíteni, és nemcsak azoknak, akik sötétkamráznak, vagy korongoznak. A mosogatómedencét jó minőségű szűrővel kell ellátni, hogy a lefolyó ne duguljon el.

Amennyiben olyan tevékenység folyik a műteremben, amely nagy zajjal jár, akkor hangszigetelni kell a falakat. Mozgásstúdiók telepítésénél a helyiségben csúszásmentes, simára csiszolt és impregnált fapadló, parafa vagy gumipadló legyen. Ezek nemcsak a zajt csökkentik le, de megelőzhetőek lesznek a balesetek is.

A műteremlakások előnye és hátránya

A budapesti műteremlakások zömére pályázni lehet, mivel azok állami tulajdonban vannak. Gyakorlatilag egy ilyen ingatlan szolgálati lakásként funkcionál, és a benne lakók bérleti díjat fizetnek, amely bizonyos esetekben lehet kedvezményes is. Cserébe a művész egyszerre tud alkotni és élni is ugyanazon a helyen, és – mivel a padlástérben helyezkednek el ezek a lakások – az utcai zaj helyett reggelenként madárcsicsergés fogadja.

Ezeket a lakásokat az ott élőknek kell karbantartani, berendezni. Gyakorta okoz gondot a tetőtéri rossz szigetelés, amelyet vagy ki tudnak küszöbölni a művészek, vagy nem. Rendszerint a legnagyobb problémát a nagyra növő rezsiszámlák okozzák, mert egy gyengén szigetelt, nagy belmagasságú és méretű teret kell kifűteni. Általában ez okozza a legnagyobb fejtörést a bérlőknek, lakóknak, mert az akár százezrekre rúgó gázszámlát nem minden alkotó engedheti meg magának.