Mivel fedjük be házainkat? Tetőfedő anyagokról röviden

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

A nyár a felújítások és építkezések nagy szezonja. Ilyenkor szokták a háztetőket is renoválni, mert a megbontott tetőzetre kisebb eséllyel csaphat le az eső. Noha ez a nyár sajnos az utóbbi tételt egyáltalán nem igazolja, mégis érdemes egy kicsit áttekintenünk, hogy milyen tetőfedő anyagok közül választhatunk.

Nem mindegy a hajlásszög!

Egy szépen megépített házat is tönkre tehet a rosszul megválasztott, vagy rosszul kivitelezett tetőfedés. Mint az építéskor annyi mindennél – a tetőfedésnél is jó előre kell tervezni. Amennyiben felújítást végzünk, akkor vizsgálat alá kell venni a tetőléceket, mert ha a lécek repedtek, vagy rohadnak, arra már nem szabad a borítást felrakni. Ügyeljünk az esztétikai szempontokra is, hogy a ház homlokzatával, a nyílászárók színével és anyagával is harmonizáljon az új tető.

Nem mindegy a tető hajlásszöge sem, mert annak mérete meghatározza, hogy milyen fedőanyaggal, illetve felrakási technikával próbálkozhatunk. A hagyományos magyar tető 45 fokos, és a legtöbb fedőanyag alkalmas arra, hogy az ilyen tetőre elhelyezzük. Manapság azonban divatba jöttek az alacsonyabb hajlásszögű, mediterrán tetők, amelyeknek jobban „alá tud nyúlni” a szél, ezért hornyolt cserepeket kell alkalmazni, és alaposan alá kell szigetelni fóliával.

Akadnak magasabb hajlásszögű, elsősorban tornyos épületek, ahol a szél az egyik oldalon nyomó, a másik oldalon szívó hatást tud kifejteni. Az ilyen tetők cserepeit feltétlenül szögelni kell!

Kerámiacserép, betoncserép, lemezborítás – mit kell tudni róluk?

Hazánkban a legelterjedtebb borító anyag a kerámia tetőcserép. A kerámia cserepek amellett, hogy nagyon tetszetősek, magas az élettartamuk, ráadásul környezetbarát módon készülnek. Igaz, nem a legolcsóbbak, de a jó minőséget mindenhol, mint esetünkben is, meg kell fizetni.

A kerámia tetőcserép gyártásakor nem használnak fel mesterséges anyagokat, még a színezettek esetében sem. Azokat úgynevezett engóbozással készítik, ami egy színezési eljárás, amelyet még az égetés előtt végeznek el. Ráadásul a tetőcserepek szárításához az égető kemence hulladék hőjét használják fel. A kerámia tetőcserép annyira ellenálló, hogy sok esetben a bontáskor újra felhasználható, így a legkevésbé terheli a környezetet.

Ami az ellenállóságát illeti: sem a csapadék, sem a fagy, vagy a hő nem árt neki. Amennyiben szakszerűen helyezték fel, valamint dupla fedést is alkalmaztak, úgy a viharok sem tudnak kifogni rajta. A kerámiacserepek kapilláris szerkezetük miatt a nedvességet könnyen leadják, így fagyállók és légáteresztők. A tető így át tud szellőzni, ezért elmondható, hogy a kerámiacserép egyfajta szigetelőanyagként is funkcionál.

A betoncserép is egyre népszerűbb tetőfedő anyag, ráadásul olyan technológiával készül, amely lehetővé teszi a kedvező árfekvést. A beton is természetes anyagokból áll össze: homok, víz és cement elegye alkotja. A betoncserép védekezik a leghatékonyabban a víz ellen, mivel nagy tömörségű, így a csapadék nem tud behatolni a pórusok közé. Azt az átszellőztetést, amit a kerámia tud, nyilván nem biztosítja ez a típus. Mivel a víz lepereg róla, így a betoncserepes fedés súlya állandó, ami a tartólécek hosszabb élettartamának kedvez. Előnyös ez a típus a kopás tekintetében is, mivel ez a folyamat nagyon lassan és egyenletesen történik, így nem lesz tarka a tetőnk felülete.

A betoncserépnek magas a törőszilárdsága, ellenáll a mechanikai hatásoknak, így a szállítás során és tetőfedéskor kicsi a töréskár. A gyártók általában 30-35 év garanciát biztosítanak, míg a kerámiacserép akár a 100 éves kort is megérheti. A betoncserép esetén többféle színezésűből is válogathatunk, s ezzel szépen megkomponálhatjuk azt a harmóniát, amelyet a homlokzattal és a nyílászárókkal alkothat a házunk teteje.

Manapság már a kerámia- és a betoncserépből is kaphatóak nagyobb méretű elemek, így a fedés látványos, és sokkal gyorsabban haladhat, mint a hagyományos méretű darabok esetében.

Tetőfedésre használhatunk fémből készült darabokat is. A fémfedés többféle lehet. Készülhet alumíniumból, acélból, cinkből, titáncinkből, vörösrézből sőt, ólomból is. A hagyományos horganyzás mellett készülnek festett, illetve műanyag bevonatú fémlemezek is. A bevonatok feladata természetesen a korrózióvédelem. A bevonatok azt is kötötté teszik, hogy ne lehessen a fémek közötti fedéseket keverni, azaz csak teljes rendszereket lehessen telepíteni a tetőre. A fémből készült cserepeket elsősorban az ipar használja. Akad közöttük olyan cseréplemez is, amely nagy mérete ellenére könnyű, így a régi szerkezetekre is fel lehet helyezni. A fémlemezek előnye, hogy színben és méretben széles a választék, és – amennyiben minőségi a bevonat – csaknem örökéletű.

Néhány szó a hagyományos, vagy népi fedési technikákról

Fedőanyagként használnak még palát és műanyagot is, de ezeket a fedéseket inkább csak fészerekhez, kisebb épülethez szokták használni. Sokkal érdekesebb, hogy vidéki kúriáknál, hegyi nyaralóknál sokan visszatértek a hagyományos tetőfedési technikákhoz, a zsindelyezéshez, vagy a nádazáshoz.

A fazsindelyezés inkább csak műemléki épületeknél maradt fenn, de a bitumenes zsindelyfedés nagyon jó helyettesítője lett az eredeti technikának. A bitument üvegszövetre öntik, arra pedig ásványi zúzalékot raknak. A bitumenes zsindely príma vízzáró anyag, olcsó, és még az íves tetőkre is pompásan felhelyezhető.

A nád vagy a szalma tetőfedés nagyon kellemes összképet adhat egy fából épült háznak. Több vízparti étterem is ezzel a tetőzettel csalogatja be a hagyományos ételek kedvelőit. Sajnos azonban, a növényi fedés meglehetősen tűzveszélyes, és időtállósága sem versenyezhet az ipar által előállított anyagokéval.