Tartalomjegyzék
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]
Miért OSB?
A fa mindig is alapvető építőanyag volt, hiszen már az ősidőktől kezdve használták gerendává formált példányait. A gerendák kialakítása mindig jelentős forgáccsal és anyagvesztéssel járt, és a leválasztott faanyagot legfeljebb tüzelőanyagnak lehetett használni. A Kaliforniában élő Armin Elmendorf találta fel azt a technológiát, amelynek alapját a faőrlemény adja, s ezzel egy melléktermékből sikerült megalkotnia a mind népszerűbb OSB lapot. Az OSB természetesen angol rövidítése az Oriented Strand Board elnevezésnek, amellyel Elmendorf szabadalmaztatta termékét. Magyarul úgy fordította le a szakirodalom, hogy irányított szálelrendezésű lap.
Miből és hogyan készül az OSB?
Az OSB lapok rendszerint a fenyőfeldolgozás során keletkezett fenyőporból és forgácsból készülnek, amelyhez minimális mennyiségű, nagyjából az anyag 5%-át kitevő műgyantát kevernek. A műgyanta elsősorban a szilárdságot hivatott biztosítani. A lapok készítéséhez három réteget fektetnek egymásra merőlegesen, majd magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt préselik a rétegeket össze. A technológia tehát rendkívül egyszerű, és tökéletesen automatizálható, ráadásul a lapokhoz nem kell plusz fákat kivágni, elegendő hozzá az erdészeti hulladék, amelynek amúgy semmi értéke sem lenne. Mindezek a tényezők oda vezetnek, hogy egy viszonylag olcsó, ugyanakkor nagyon sok célra felhasználható építőanyagot kapunk.
OSB típusok
Az alap OSB lapok rendszerint 2500X1250 milliméteres méretben készülnek el. Ez alól azok a táblák képeznek kivételt, amelyeket núttal látnak el, mert az ilyen kiképzésű lapokat 2500X675 milliméteresre szabják.
A lapoknak három nagy fajtája van: az OSB 2 besorolású nem vízálló, ezért beltéri borításra és/vagy dekorációra alkalmas. Az OSB 3 talán a legkeresettebb típus, mivel mérsékelten vízálló, és az építkezéseken tetőknél vagy falazásnál használják fel. Az OSB 4 már egy különleges, vízálló és nagy teherbírású lap, amelyet akár már padlózatnak is felhasználhatunk.
A teherbírását egyszerűen a lapok vastagságával növelik meg, és a súlyterhelhetőséget feltüntetik a terméknél. A vastagságok 2-3 milliméterenként növekednek, és 6 millimétertől 22 milliméterig hét különböző teherbírású lapból válogathatunk.
Miért növekszik a népszerűsége?
Amikor egy építőanyag elérhető áron kapható, nagyon sokrétűen felhasználható, ráadásul könnyen és gyorsan lehet vele dolgozni, akkor a kereset iránta fokozódni fog. Ez a helyzet az OSB lapokkal is, amelynek talán a legnagyobb versenytársa a piacon a gipszkarton.
Ezek a lapok könnyen vághatóak és fűrészelhetőek, nincs bennük anyaghiba, szinte bármilyen fa- vagy TÜZÉP telepen elérhető. A sztenderd méretek is megkönnyítik a vele való munkálatokat. Mivel kiforrott a technológia, ezért a vízálló típusokat nyugodtan telepíthetjük külső térbe is anélkül, hogy elvetemedne. A műgyanta miatt a farontó bogarak nem tudnak megtelepedni benne. Megfelelő keretre helyezve és hang- hőszigetelővel bélelve sokat hozzá tud tenni az épület általános szigeteléséhez is.
Az Egyesült Államokban a könnyűszerkezetes házak elmaradhatatlan építőanyaga, de világszerte nő az iránta való kereslet.
Mire használható az OSB?
A címben szereplő univerzalitás azt jelöli, hogy nagyon széles a felhasználási köre és a területek száma, ahol OSB-t alkalmaznak.
A leggyakoribb felhasználási területek esetében a falburkolatok és a tetőszerkezeteket, tetőhéjazatok kialakítását emelném ki. Ugyanakkor készítenek belőle reklámtáblát, ideiglenes kerítést, kiállítási építményt, padlóburkolatot, szerszámos bódét, bútorkereteket, bútorlapokat, de még szerszámtáblának is ideális lehet.
Mivel az anyag festhető és burkolható, ezért ugyanolyan falszerkezet alakítható ki vele, mintha téglából építenénk meg. A régi fal felület és az OSB lap közé szerkezetet kell szerelni, amelyre a lapot rácsavarozhatjuk, tehát mindig kell a lap és a korábbi felület között levegőt hagyni, amely biztosítja a szellőzést, illetve ide lehet elhelyezni a szigetelő anyagot is. Ügyelni kell a felfogatások szép eldolgozására a végső kialakításnál.
Az OSB tökéletes térelválasztó lehet, amennyiben a keretes szerkezet két oldalára helyezünk fel egy-egy lapot, s közé kőzetgyapotot helyezünk el. Álmennyezetek kiépítéséhez is jó alternatívája lehet a gipszkartonnak.
Polcrendszerek kialakításához ugyancsak ideális megoldás lehet, ráadásul bármilyen színre lefesthető, ezért könnyen elhelyezhető az enteriőrben. Akár sarokpolcok és bútorok is készülhetnek OBS lapokból. Csomagolóládák anyagaként is szokták alkalmazni. A fentiekből is látható, hogy az olcsó és széleskörű használata alapozta meg a népszerűségét.
Szállítás és tárolás
Mivel nagyrészt természetes anyagból áll, ezért az OSB szállítására és tárolására fokozott figyelmet kell szentelni. A forgalmazók sem ajánlják, hogy nyitott rakterű teherautón vigyék házhoz a szállítmányt még az olyan lapok esetében sem, amelyek fokozottan vízállók. Egy útközben kirobbanó zivatar állagromlást okozhat a lapokban, ezért jobb a zártterű megoldást választani.
A lapok elhelyezésére is zárt, jól szellőző helyet kell kialakítani. A lapokat minden esetben vízszintesen kell lefektetni, mert az élére állított lapok sarkai könnyen megsérülhetnek. A lapok közé úgynevezett párnafát kell elhelyezni, amelyen a súly egyenletesen terhelődik. A lapok közötti szellőzést 50-60 centiméteres távolságtartással tudjuk biztosítani. Amennyiben talajon kell elfektetni a lapokat, akkor a legalsó alá raklapot és párnafákat kell fektetni. A raklapra érdemes vízálló fóliát vagy vásznat borítani.
A víz- és porálló takarás abban az esetben is fontos lesz, ha a lapokat hosszabb ideig akarjuk tárolni a felhasználásuk előtt.