Perma, organikus – a biokert

A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

„Kertész leszek, fát nevelek,

kelő nappal én is kelek,

nem törődök semmi mással, 

csak a beojtott virággal.”  (József Attila)

Visszafordulva a kertek felé 

A nyár a kertek évszaka. Hazánkban nagyon sokan élnek kertes házban, de ezekben a kertekben olykor a nyírt füvön kívül nincs semmi, legfeljebb egy tűzhely, egy grillező vagy egy fedett étkezőhely. Magyarországon az elmúlt 60 évben a kertek átalakultak, és egyre többen adták fel a háztáji gazdálkodást, mondván sok vele a vesződség, elveszi az erőt és az időt. Sok falulakónál alakult ki az a szokás, hogy inkább elautóznak a legközelebbi város bevásárlóközpontjába és ott veszik meg a szükséges élelmiszereket. 

Ez a trend, úgy látszik, kezd megfordulni. Ennek globális és azzal összefüggő anyagi okai is vannak. A városi emberek egyre inkább keresik a természettel való kapcsolatot, amit a betondzsungelekben nem találnak meg. Nem véletlenül lett népszerű a balkonkertészet, mert ha csak miniben is, mégiscsak a természet üti fel a fejét a lakókörnyezetben.  

A klímaváltozás, a világjárvány és a kedvezőtlen politikai helyzet miatt az élelmiszerek ára hihetetlenül megemelkedett, s egyelőre nem látszik, hogy meddig tart a drágulás, amelyek a vékony pénztárcájúaknál nagyon komoly kihívást jelentenek. Amennyiben van egy kertünk, ott kis odafigyeléssel és a szakoldalak tanulmányozásával akár az egész család éves zöldség- és gyümölcsigénye megtermelhető.      

A kertészkedés haszna és öröme

A kertészkedés – mindamellett, hogy egészséges fizikai munkával jár – egyfajta stresszoldó tevékenység is. A kertben csend honol, és elmerülhetünk a természet adta világban, elfeledkezhetünk a mindennapi problémákról. A kertészkedés tehát egészséges mozgást és egészséges kedélyt biztosít úgy, hogy közben szó szerint learathatjuk munkánk gyümölcseit. 

A saját kertes gazdálkodás – különösen, ha azt vegyszermentessé tesszük – olyan egészséges vitaminforráshoz juttat, amelyet a nagy bevásárlóközpontokban csak drága pénzekért kaphatunk meg. Azt sem kell bizonygatni, hogy a természetes közegben termesztett zöldség-gyümölcs mennyivel finomabb, hiszen valószínűleg mindenki szakasztott már frissiben paradicsomot egy kertben.   

Az önellátó kert alapgondolata

Nagyon sokakat riaszt vissza a kertészkedéstől az a gondolat, hogy a kertművelés nagyon sok időráfordítást igényel. Az is fel szokott merülni, hogy az egyes kerti eszközök, de különösen a műtrágya és egyéb vegyszerek ára nem hozza egyensúlyba a kinyerhető terményeket – azaz nem sokkal nagyobb a haszon, mint a befektetés. Ez azonban napjainkban már biztosan nem igaz, mert kialakultak olyan kertkultúrák, amelyek kifejezetten a vegyszermentes és önellátó kert filozófiájára épülnek. 

A biokertészetben, vagy ahogy egyre inkább nevezik, az organikus kertben a következő tényezők jelentik az alapokat: a talaj, az öntözés, az ültetés, a rovarvédelem és a kerti hulladék újrahasznosítása. 

A talajjavításnál a műtrágya helyett a kiskertekben nagyon hatékonyan lehet a komposztot, valamint a komposztmulcsot alkalmazni. Az így előre meggazdagított talajba szellősen ültetett palánták rendkívül szépen és egészségesen tudnak növekedni, és csupán a kézi gyomirtásra és az öntözésre kell szánni némi időt. 

Mivel az egyes növényeknek más-más a fény- és vízigényük, valamint a szezonális idejük, ezért egy kb. 100 négyzetméteres területen úgy lehet megtervezni a kertet, hogy abban tavasztól őszig mindig legyen valamilyen szüretelni való. Erre vonatkozólag számos szakanyag érhető el az interneten. Az így munkába lendült kert évről-évre, viszonylag csekély munkaerőbefektetéssel el tudja látni önmagát, illetve a gazdálkodót és annak családját. 

A biokert alapjai    

A humusszal vagy komposzttal feljavított, napsütötte talaj mellett a növények vízigényét is ki kell elégíteni. Az úgynevezett permakultúra hívei azt vallják, hogy a biokertnek olyan környezetben célszerű fejlődni, ahogy a mezőn fejlődnek természetes körülmények között a virágok. Ennek megfelelően az öntözést lehetőleg esővízzel kell megoldani, törekedve arra, hogy a víz a növények gyökerét érje el közvetlenül. Az öntözést tehát a töveknél, és sosem a leveleknél kell elvégezni, lehetőleg kora reggel, mert a nap nem szívja el a gyökerek elől az így mélyre leszivárgó vizet. 

Az ültetésnél hagyjunk teret az egyes növényeknek a növekedésre – különösen igaz ez az olyan gumós növényekre, mint a burgonya vagy a retek. A rovarvédelem a biokertészet legnagyobb kihívása, hiszen a különböző növényeket más és más rovar vagy annak lárvája károsíthatja. Az ezzel kapcsolatos szakirodalom részletesen foglalkozik vele, hogy az egyes zöldségek közelébe milyen rovarriasztó növényeket érdemes ültetni. E növények mellett a permakultúra ismerői javasolják az egyéb biológiai „fegyverek” telepítését. Ilyen lehet egy kis, csaknem mocsaras tavacska a kert végében, amelyet megszállnak a rovarevő békák, vagy a méheket és gyilkosdarazsakat csalogató növények. A méhek a porzást végzik, a darazsak pedig számos káros rovarba döfik petéjüket, s az így kikelő kis darázs a gazdatestet falatozza.  

Ne lepődjünk meg, hogy a biokertünk kedvelni fogja a kapirgáló tyúkokat. A mai tojásárak mellett a tyúktartás hasznát felesleges lenne ecsetelnem, de mindamellett ezek a kotyogó kétlábúak természetes trágyával is ellátják a kertünket, valamint felcsípik a káros rovarokat is.   

Biokertünket akkor tudjuk a legjobban a természet körforgásába kötni, ha az ott termelt növények nem ehető, elszáradt részeit visszaforgatjuk oda a komposztálón keresztül. Gyűjtsük össze ezeket a száraz ágakat, leveleket és egészen tavaszig hagyjuk érni a komposztálóban, amelybe csaknem minden szerves anyag, így még a tojás héja is bekerülhet.  

Konklúzió  

A klímavédelem melletti harcban a mezőgazdasági munkák is lényegi átalakuláson mennek keresztül, és igaz ez a kiskertekre nézve is. A korábbi időszakban a kertészkedés, talán meglepő, de csak rontott a klímahelyzeten. A vegyszerek, azok előállítása és szállítása mind-mind a környezetet terhelte addig is, míg a kertészekhez eljutott. A cél az, hogy nulla vegyszerrel, a természetben található védelmi eszközökkel és a lehető legtermészetesebb technikákkal műveljük meg a kerteket, ezzel hozzájárulva a biodiverzitás megőrzéséhez és megerősítéséhez. 

Ugyanakkor egy emberléptékű és a természettel közeli életforma kialakítása mellett esélyünk nyílik arra is, hogy a vitaminokhoz és növényi tápanyagokhoz sokkal olcsóbban juthatunk az egyre dráguló, ipari jelleggel megtermelt élelmiszerek megvásárlásával szemben.