Tartalomjegyzék
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]
A kéretlen vendég
Horrorfilmek jól ismert kliséje, hogy a házban furcsa zajokat hall az ott lakó, amikor leszáll az éj. Előfordulhat, hogy a filmvászonról lelép a probléma, és valóban beköltözik az életünkbe. A kaparászó hangok, a szuszogás, apró lábak kopogása arra figyelmeztet minket, hogy kéretlen vendég költözött az otthonunkba. Elsősorban a kertes házak tulajdonosait fenyegeti az a veszély, hogy egerek, patkányok vagy még ezeknél is egzotikusabb állatok vertek tanyát a padláson, a pincében, a kamrában, vagy egyéb helyeken. Nem lesz könnyű ezeket a jószágokat száműzni a lakóterünkből.
A legjobb védelem a megelőzés
A rágcsálók elleni leghatékonyabb védelem a megelőzés. A tavaszi és őszi időszak a legkritikusabb. Tavasszal a nőstények keresnek nyugodt helyet maguknak a vemhességük alatt, míg ősszel a zord időjárás elől keresnek menedéket, és erre sajnos remek lehet egy fűtött ház. Sokat tehetünk a betolakodó rágcsálók ellen, ha a házunkat rendszeresen körüljárjuk és az apró repedéseket, nyílásokat betömjük. Ne hagyjuk nyitva a fészer vagy a tűzifatároló ajtaját sem. A tűzifarakásokat egyébként is kedvelik az egerek, ezért azt, amennyiben nyitott helyen áll, helyezzük legalább 20 méterre a háztól.
A nyitott kukák, az elhullajtott szemét, de még az elől hagyott kutya és macska eledeles tál is rendkívüli vonzerőt gyakorol az egerekre és a patkányokra. Gondoskodjunk róla, hogy ilyen csábító helyezeteket ne teremtsünk nekik! Ezek a rágcsálók éjszaka és a falak mentén közlekednek, ezért a fő közlekedési útvonalukba érdemes kiszórni csalimérget vagy csapdákat elhelyezni. A csaliméreg csak akkor jöhet szóba, ha nem tartunk kutyát vagy macskát. Ezek a mérgek ugyanis károsak a kedvenceinkre is.
A rágcsáló jelei
Gondolhatnánk, hogy egy egérlyuk megpillantása lesz az első jel, de általában az éjszakai csendet megtörő motoszkálásra leszünk először figyelmesek. A kamrában járva felfigyelhetünk a szétszórt morzsákra megrágcsált zacskókra, dobozokra, és persze megpillantjuk a kétségtelen bizonyítékot, a rágcsáló ürülékét. Az egér- és patkányvizelet meglehetősen büdös, és a sötét színű, ovális plecsni, amit leraknak a padlóra, ugyancsak döntő bizonyíték.
A rágcsálók nagyon kellemetlen albérlők, ráadásul különböző egészségügyi kockázatot hordoznak. A XIV. századi nagy pestisjárványért például a patkányok voltak a felelősek, mert a bolháikban található baktérium okozta a pandémiát. Manapság a Weil-kór és a sertéspestis terjesztéséért vonhatók felelősségre, de az allergiában vagy asztmában szenvedők állapotán is ronthat a jelenlétük. Ne várjuk meg, hogy idáig fajuljanak a dolgok!
Védekezési módok és technikák
Használhatjuk a természetes ragadozót az egerek és a patkányok ellen. Egy bővérű macska hihetetlen pusztítást tud véghezvinni az egérfészkek kiszimatolásával. A foxterrier pedig kiváló patkányvadász, de patkányok ellen a háziasított vadászgörény is ideális megoldás. Egzotikus országokban máig hasznos egérírtók egyes kígyófajok, de mi inkább ne gondolkodjunk bennük.
A rágcsálók útjába kitett méregmentes ragasztók a hozzávaló ragadólappal szépen ritkíthatják a betolakodókat. Ugyanilyen hatékony az élve befogó csapda. Nagyapám annak idején agyonütötte az így megfogott példányokat, de manapság inkább egy távoli mezőn illik elengedni a befogott példányokat. Mondjuk, a többit akkor majd a héja rendezi le.
Talán a leghumánusabb megoldás rágcsálók ellen az ultrahangos riasztó, amely magas frekvencián működik. A mi fülünk nem is érzékeli, de az egérre, patkányra nagyon idegesítően hat. Kölcsönvehetjük még a növények egérriasztó erejét is, mivel a borsmenta illatától valósággal iszonyodnak ezek az állatok. Csak jól be kell kenni az illóolajjal az útvonalat és a járatok környékét egy jól beáztatott ronggyal eltömíteni.
Ragadozó a házban
A városok terjeszkedésével az állatok territóriuma csökken, és számos faj megtalálta a módját a városi életnek. Eleinte csak a madarak és a rágcsálók költöztek a városokba, de manapság már olyan ragadozók is, amelyek kellemetlen szomszéddá vagy albérlővé válhatnak. Manapság a nyestek okozzák a legtöbb gondot, mert nemcsak a házak padlásterét tekintik az otthonuknak, de annak környékét is, és rágási szenvedélyük miatt hatalmas károkat tudnak okozni a parkoló gépkocsikban. Mivel ez a menyétféle territoriális állat, azért nagyon nehéz kiűzni a házból, amiben viszont nagy károkat okozhat. Megrágcsálja a tetőtér elemeit, burkolatát, megbontja a tetőt.
Szívesen mászik fel az autók tetejére is, és amennyiben ötujjú lábnyomot észlelünk látható karmokkal, akkor biztosra vehetjük, hogy nyesttel van dolgunk. A tetőtérben a dübörgő rohangálás zajáról ismerszik meg, na meg a szétszórt tojáshéjakról és madártollakról. Ürülékében jellegzetesen magok is találhatók, mert szívesen él gyümölcsökkel is. Olykor hallható jellegzetes sikolya, amikor el akar ijeszteni valamit.
A nyest csapdák némi esélyt adnak arra, hogy befogjuk a pákosztos házfoglalót, de aztán valamit kezdeni is kell ezzel az egyébként nagyon kedves, jópofa állattal. Árulnak még nyestriasztó sprayt, ami egy ideig távol tartja az állatot, de egy idő után megszokja a szagát. Ugyanez a helyzet az ultrahangos riasztókkal, ez is csak ideig-óráig hatékony. Autók esetében fém védőhálóval óvhatjuk a vezetékeket, de ez rendkívül macerás dolog.
A népi módszerek közül talán a legismertebb a vízzel teli PET palackok kihelyezése az autó köré. Hatékonyságáról egyelőre én nem vagyok meggyőződve. Szoktak még benzinnel mártott rongyot is tenni az autó motorházának közelébe, de ez amellett, hogy tűzveszélyes, valószínűleg nem védi meg kocsinkat a rágcsálástól. A kutyaszőr kihelyezése lehet még a leginkább célravezető, mert a nyest fél a kutyától. Persze, az a legjobb módszer, ha nem a kutya szőrét, hanem egy vérbeli vadászebet tartunk a kertünkben. Egy foxi kutya a padlástérből is el tudja űzni a nyestet, de a kertben is jó strázsa lehet.
Érdemes a kártevők életmódját és szokásait megismernünk, mert csak így tudjuk időben megelőzni, hogy beköltözzenek az életterünkbe, de ez a tudás akkor is hasznos, amikor már kénytelenek vagyunk csatát vívni az elüldözésük érdekében.