Tartalomjegyzék
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]
Mitől meleg a meleg?
A lakások, házak nappalijai, de még hálószobái is általában valamilyen melegburkolattal vannak ellátva. Ugyanehhez a burkolócsaládhoz tartozik a PVC, a linóleum, még a szőnyeg is, de alapvetően mégis a laminált padló, a parketta, a járólap és az utóbbi időben a parafa padló borítja az igényes lakók szobáit.
Ezeket a termékeket azért nevezik melegburkolatoknak, mert önmagukban jobb hőszigetelők, mint a hideget jobban közvetítő kerámia, beton vagy fém. A melegburkolatokra vonatkozó általános jellemvonás még, hogy anyaguk rugalmas, gyakran rostos szerkezetű, és a fentebb felsorolt népszerű termékek alapanyaga valamilyen fa. A melegburkolatok emellett nagyobb darabokban is lefektethetőek, és sokkal gyorsabban telepíthetőek, mint hideg társaik annak ellenére is, hogy van, amelyiket (PVC, linóleum) ragasztani kell. A melegburkolatok között megkülönböztetünk természetes és mesterséges anyagból készülteket. A fa alapanyagra épült burkolatok a természetes kategóriában vannak, ebben a cikkben ezeket hasonlítom kicsit össze.
Fa alapanyagú burkolatok
Amikor a fa alapanyagról beszélünk, akkor arra kell gondolnunk, hogy tömör fából a parkettát állítják elő, és alapvetően fából van a járólap is, míg a laminált padló tulajdonképpen egy kompozit, amelynek középső eleme van fából, de a járófelülete speciális műanyagot tartalmaz. Erre egyébként már külön kitértem a laminált padló karbantartásáról szóló anyagomban is. Vannak azután az olyan speciális burkolóanyagok, mint a parafa vagy bambusz. A parafa – ahogy neve is mutatja – valóban fából, egész pontosan a parafatölgy kérgéből készül, míg a bambusz tulajdonképpen egy fűféle.
A laminált padló nem parketta!
A laminált padló és a parketta szokott egymással versengeni a piacon az első helyért. Mindkét termékre igaz, hogy valójában három rétegből áll. A masszív és legvastagabb réteg középen található, ez viseli a terhet. A legfelső a kopó réteg, az alsó pedig a padlózat alapját adja. A laminált padlót – tévesen – szokták laminált parkettának is nevezni. Mivel a laminált padló csak részben készül fából, ezért ez a megnevezés téves. A parketta nevében jelzi, hogy valamilyen fából készült. A leghosszabb ideig alaktartó típusok tölgyfából, bükkfából, akácból vagy égerből készülnek el, és a maguk természetes színével és mintájával adnak hangulatot a lakásnak. Mivel a parketta valódi fa, ezért nincs is akkora szín- és mintaválasztéka, mint a laminált padlónak, ugyanakkor sokkal természetesebb hatású annál.
A két burkolóanyag között számos különbség van, és ezek között talán az egyik legfontosabb az ár. Ebben bizony a laminált padló van fölényben, mivel a drága faanyagból kevesebb található benne. Ugyancsak előnyére válik, hogy méretben, színben és mintában is végtelen variációból válogathatunk. Korábban a parketta lerakása is hosszabb időt vett igénybe, mivel szögelni kellett és a lakkozást is a lerakás után kellett elvégezni. Mivel a laminált padló komoly versenyelőnybe került, ezért a parketta gyártóknak is lépniük kellett. Ma már hasonló technológiával lehet összerakni a parketta darabokat, mint a laminált padló elemeit, emiatt a lakk is rajta lehet már az elemeken.
Korábban a hő- és hangszigetelés terén volt előnyben a parketta, mivel az vastag, tömör fából készül, így önmagában jobb szigetelő. Természetesen a laminált padlót gyártók hamar felismerték terméküknek ezt a hátrányát, s ma már remek hő- és hangszigetelő fóliákat lehet kapni, így ezek kerülnek az elemek alá. A parketta még így is kitűnik természetességével.
Időtállóság tekintetében is más a két burkolóanyag. Amennyiben megfelelően karbantartjuk a laminált padlót, az akár 2-3 évtizedet is kibír, ha azonban megsérül vagy vetemedik valamelyik eleme, azt nem tudjuk kijavítani. Ilyenkor csak az elemek kicserélése segíthet, ezért mindig célszerű a laminált darabokból többet venni, mint amennyit lerakunk, és a tartalékot biztos helyre elraktározni.
A parketta ezzel szemben javítható és többször is csiszolható, illetve lakkozható. Amennyiben gondosan bánunk vele, akár generációkat is kiszolgálhat. Ez és az egynemű faanyag az oka, hogy sokan döntenek mégis a parketta mellett annak ellenére is, hogy drágább, mint a laminált padló. A mintázatban is versenyelőnyt élvezhet a parketta. Mivel természetes anyagból van, a mintázat is egyedi lesz, míg a laminált padlónál ezek a mintázatok gyárilag ismétlődnek.
Egzotikus vidékek burkolóanyagai
Két, ugyancsak természetes burkolóanyagot érdemes még kiemelni, melyek közül kétségtelenül a parafa kezd egyre népszerűbbé válni.
A parafatölgy a mediterrán térség növénye, és elsősorban az Ibér-félszigeten termesztik. Ennek a fának tulajdonképpen a kérgét használják fel számos célra, így burkolóanyag gyanánt is. A fa növekedése közben természetes módon is megválik korábbi kérgétől, így annak a rendszeres, kilenc esztendei hántása egyáltalán nem okoz kárt a fában, sőt megkönnyíti növekedését, növeli életerejét. Egy-egy parafa akár megérheti a 2-300 esztendőt is, és erdeiben számos állatfaj talál otthonra. Aki parafával burkol, kifejezetten természetbarát módon borítja be lakása járószintjét.
A parafa méhsejthez hasonló struktúrákat hoz létre, ezért a kérge hatvan százalékban alacsony sűrűségű gázt tartalmaz, ami miatt a súlya méretéhez képest nagyon könnyű, és rendkívül rugalmas. Ezek a sejtek kiválóan nyelik el a hangot és a hőt, valamint az erős rezgéseket is. Ez utóbbi miatt ipari területeken is alkalmazzák olyan gépek közelében, amelyek egészségkárosító rezgéseket bocsátanak ki. A parafa ráadásul antiallergén, ellenáll a gombának és a legtöbb fát károsító rovarnak. Nagyon kellemes rajta járni, és a gerincbetegségben szenvedők számára kifejezetten ajánlható burkolóanyag.
A bambusz is kezd bekerülni a figyelem középpontjába, mivel tartós és felújítható, valamint az ára kedvezőnek mondható. Ez a parkettafajta jól bírja a párát és a nedvességet, ezért olyan helyiségben is lerakható, ahol az ellenlábasai nem. Nem reagál a nagyobb hőingadozásokra sem, ezért nagyon hosszú életű burkolóanyagnak tekinthető. Fonott típusai olyan kemények, hogy a konyhában a kövezést is ki lehet vele váltani.
Összességében elmondható, hogy a melegburkolatok közül a fa(fű) alapanyagra épülő típusok a legnépszerűbbek és egy-egy kiemelkedő tulajdonságuk miatt egy adott helyiségben nem is lehetne jobb választás. Abban is biztosak lehetünk, hogy a gyártók mindent megtesznek azért, hogy hódító útjuk ne érjen véget a nappalinál vagy a hálószobában.