Titkok és fények elnyelője – a függöny

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Itt a nyár, hosszú és forró nappalokra számíthatunk. Ilyenkor kerül figyelmünk fókuszpontjába az árnyékolástechnika. A megoldások lakásunk fénytől való védelmében számosak. Ebben a cikkemben a látszólag legegyszerűbb technikát, az elfüggönyözést, egész pontosan magát a függönyt vesszük jobban szemügyre.

Függönytörténelem, fajták és típusok

A vászonanyagokkal eltakart nyílászárók évezredes hagyományra tekinthetnek vissza. Nyári napokon a természeti népek – ahol a magántulajdonnak még nem alakultak ki a feltételei – mind az ablakot, mind az ajtónyílást valamilyen sűrű, de áttetsző anyaggal fedték le, kizárva így a fény mellett a kellemetlen rovarokat is.

Maga a függöny, mint professzionális termék az 1700-as években jelent meg főúri és gazdag polgári lakásokban. Eredeti funkciója az elsötétítés és a beláthatatlanság, azaz a diszkrét magánélet megteremtése volt, de hamar kiderült, hogy a terjedelmes méretű anyagoknak jelentős dekorációs szerepük is van.

A függönyöknek alapvetően két nagy fajtájuk van: a fényáteresztő, valamint a sötétítő vagy dekorációs függöny. Ezért aztán, akik függönyt használnak, általában mindkét fajtát felszerelik, így a függönysínek is duplasorosak.

A fajtákon belül számos típust ismerünk, melyeket anyaguk és textúrájuk szerint szoktak besorolni. Az áttetsző függönyök legismertebb típusai: az organza, a voilé, a batiszt, a jacquard és a sable.

Ezek közül talán a jacquard a legnépszerűbb, mert fényáteresztő tulajdonságuk mellett számos egyéb képességük is van. A jacquard függönyök remekül utánozzák a csipke függönyök horgolásait, minden színben és árnyalatban beszerezhetőek, és a minták a végtelen változatában készülnek. Ugyanakkor ez az anyag a legkevésbé porfogó, és mosás után semmilyen vasalást sem igényel. Egyszerűen csak fel kell akasztani nedvesen, és a saját súlyától kisimul.

Az organza, a voile és a sable alapanyaga poliészter, és az összetevőktől függően lágyabb, vagy durvább tapintásúak. A batiszt függöny eredetileg lenből, később már pamutból szőtt, és kevésbé áttetsző függönyanyag.

A sötétítő függönyöknek négy nagy típusát különböztetjük meg: a black out-ot, a dim out-ot, a szatént valamint a taftot. A black out teljesen fényzáró, amelyet többrétegű struktúrája és festékanyaga tesz lehetővé. Míg a black out 98-99%-os elsötétítésre képes, addig a dim out 75%-os, és ezt a típust azoknak célszerű választani, akik szeretnek némi derengést a hálószobájukban, így elkerülve a vaksi botorkálást, amikor éjszaka ki kell menniük. A szatén a legrégebben használt sötétítő függöny, amelyet fényes fonalak laza kereszteződéséből szőttek.   A taft gyűrt hatású anyag, amelyet műszálak keverékéből állítanak össze.

A méretek, a dizájn valamint a funkció problematikája

A fenti cím tulajdonképpen a függönyhasználat szentháromságára utal. Ennek a három szempontnak a figyelembevételével kell a lakásunk függönyözését megterveznünk.

Alapvetőnek kell tartanunk a funkcionalitást.  Olyan helyiségben, amelyet a nap erősen besüt, ugyanakkor hosszabb éjszakai tartózkodásra terveztünk, feltétlenül szükséges a sötétítő függöny. Ez nemcsak a hőt és a fényt fogja meg, de megóvja a szobában lévő bútorokat a besárgulástól. A lakkozott bútorokat tartalmazó szobákat is sötétítőznünk kell!

Olyan helyiségben, ahol az ablakon kevés fény hatol át, és senki sem láthat be a hétköznapjainkba, elegendő a fényáteresztő függöny használata is.

A függöny méreteire is ügyelnünk kell. Manapság már sok helyütt kaphatunk a szabvány méretű ablakokhoz igazított szabványméretű függönyöket, de nem minden esetben lesznek ezek a standard méretek megfelelőek.

Amennyiben az ablak széltében, hosszában eltér a szabványtól, máris elfelejthetjük a kompakt megoldást. Ilyen esetben több szempontot figyelembe véve kell a függönyanyagot leszabatni. A függönyanyag szélessége 140 cm, és ehhez képest kell az anyag szélességet felszorozni úgy, hogy beleszámítjuk a karnis teljes hosszát a végzáró elemek nélkül.

Ki kell mérnünk a belmagasságot, valamint a karnis és az azon függő karikák pozícióját a padlóhoz és az ablakpárkányhoz képest. Amennyiben az ablak alatt fűtőtest van, azt is bele kell kalkulálnunk, nehogy túl közel legyen a forró fémhez a műszálas anyag. Általában is alapvető, hogy a dupla sínezés belső részére kerül a sötétítő, míg az ablakhoz közelebbi sínre a fényáteresztő függöny. Célszerű azt is megtudnunk, hogy a megvásárolandó anyag be van-e avatva, nehogy úgy járjunk, hogy az első mosás után összeugrik a függönyünk, mint a Samu gatyája.

Mivel a függöny dekorációs elem is, ezért messze nem mindegy, hogy milyen színű, anyagú és lefutású darabot tervezünk az enteriőrbe. Egy klasszikus, nagypolgári stílusú lakásban a függönynek hosszabbnak kell lennie a padlószintnél, hogy szép függönytócsákban fodrozódjon ki. Világos, hogy egy rusztikus dizájnban a műanyag szálas függönyök helyett a batiszt lesz az igazi megoldás. A függönyök és lakásbelsők stílusának annyi féle változata van, hogy a témát talán majd egy másik cikkben járom körül.

Konklúzió

A fentiekből talán kitetszik, hogy bár látszólag a függöny a legegyszerűbb árnyékolástechnikai megoldás, mégis számtalan szempontot kell figyelembe vennünk, nehogy elrontsuk komfortérzetünket egy rosszul megválasztott drapériával!