Új teret nyitunk a lakásban – a galéria

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

A hasznos négyzetméterek titkai

Jó pár évvel ezelőtt jártam egy ismerőm lakásában, amelyben öttagú családjával együtt lakott. Mivel a lakás nem volt sem elég nagy, sem elég szerencsés beosztású ahhoz, hogy a családtagokat el lehessen választani egymástól, ezért úgy döntött, hogy a belmagasságból csinál hasznos négyzetmétereket. A lakás begalériázása elég gyakori megoldás ott, ahol szükséges teret növelni, és ahol van erre megfelelő lehetőség.

Nos, az ismerősömnél a belmagasság nem igazán volt alkalmas, csupán egy fekvő galéria kialakítására volt elég, ezért egy teret összenyomó „csodát” sikerült összefusizni, amelyben a zsúfoltság és a rendetlenség még nyomasztóbbá vált. Az átalakítással nemhogy hasznos területet tudott volna kialakítani, de inkább csökkentette otthona élvezeti értékét. Ezért nagyon nem mindegy, hogy hol és milyen galériát szeretnénk felépíteni. Mai cikkemben némi támpontot szeretnék adni azoknak, akik galéria építésén törik a fejüket.

Ökölszabályok és arányok

Szögezzük le gyorsan, hogy a hagyományos (2,60-2,70 m) belmagasságú lakásokban nincs helye a galériának. Ahhoz, hogy egy újabb lakószintben gondolkodhassunk, legalább 360 cm-nek kell lennie a belmagasságnak, de igazán kényelmes galériát 4 méter feletti magasság esetében tudunk építeni. Még a négyméteres belmagasság esetén sem biztos, hogy egy olyan új tér készülhet el, amelyben kiegyenesedve tudunk járni, de fekvőhelynek vagy dolgozószobának már ideális lehet ez a méret. 

Amennyiben nem kell főfalat bontanunk, úgy a galériához nem kell építési engedélyt kérni, de a szakterülethez értő mestert kell választanunk, különben a hasznos négyzetméterek nyerése helyett akár katasztrofális környezetet teremthetünk magunknak és családunknak. A teherbírásra nagyon oda kell figyelni! A minimális teherbírású galériáknak is el kell bírniuk legalább fél tonnát, de az igazán stabil az lesz, amelyik elbír az egy tonnával is. Ezért célszerű faltól falig vezetni, és régi házak esetében oszlopokkal is szükséges lesz megtámogatni a felépítményt. A régi házak falazata ugyanis nem elég masszív, gyenge lehet a téglakapcsolat. 

A tervezésnél nagyon fontos, hogy legyen kellő helye a lépcsőnek, s a lépcső dőlésszöge a kényelemes feljutást segítse. Ezért az ideális a 45-60 fokos tartomány, és a lépcsőfokoknak legalább lábfej háromnegyed mélynek kell lennie. Amennyiben kisgyerek van a lakásban, vagy éppen a gyerek számára épül a galéria, nem lesz elég a hézagos korlátozás, mert ezzel balesetveszélyt teremtünk. Az építményt ekkor egybefüggő és megfelelő magasságú oldalborítással kell masszívan ellátni. 

A tervezéskor nem árt arra is odafigyelni, hogy hol van a helyiségen ablak. Ha nem tudjuk az ablakot kihagyni, akkor tervezzünk elegendő kivágást a kinyitáshoz. Mivel a galériákat általában kevesebb természetes fény világítja be, ezért körültekintően kell a villanyvilágítást megtervezni annak figyelembevételével, hogy milyen funkciója lesz a felépítménynek. 

A galéria funkciói, típusa, és az anyagválasztás rejtelmei  

A galéria általában egyetlen funkciót foglal magában. A legjellemzőbb, hogy fekvőhelyként használják, hiszen a korlátos belmagasság zömében ezt az egyetlen lehetőséget kínálja. Ahol nagyobb a magasság, ott már lehet más szerepkört adni az építménynek: lehet egy kényelmes és szeparált dolgozószoba, egy olvasó- vagy tévészoba, vagy egy kis teázó és kávézó is kialakítható, bár azért azt ne felejtsük el, hogy lépcsőt kell másznunk, és a fel-alá járkálás elég megterhelő lehet. Ezért ezeket az építményeket általában olyan funkcióval ruházzák fel, amely hosszabb ott tartózkodást feltételez. 

Az alaptípus a fekvő galéria. Erről nem kell túl sokat mesélni, hiszen egy elszeparált hálószobán kívül másra nem alkalmas. Fő szabály az, hogy alatta a 2 méternyi magasságnak meg kell lennie ahhoz, hogy semmiképpen se verjük be a fejünket. Legfeljebb a helyiség 50-60 százalékát építsük be, hiszen egy rosszul megválasztott méret optikailag könnyen lenyomhatja a teret. 

Állógaléria nagyjából a 3,6-4 méteres belső magasságnál alakítható ki. Itt már van lehetőség arra, hogy teljes értékű helyiséget lehessen kialakítani. Ez esetben már sokkal több funkció közül választhatunk. 

A leginkább értéknövelő galériát a nagyobb légterű nappalikban lehet megépíteni. A tulajdonos rendszerint már eleve azzal számol, hogy egy zárt galériát épít fel nagyon látványos megoldásokkal fűszerezve. Itt már gardróbhelyiség, könyvtárszoba, moziszoba, de akár egy hobbiszoba is kialakítható. Amennyiben az építmény 10-12 négyzetméteresnél nagyobb, akkor az adott terület egyszerre több lakóhelyiségesnek hathat. 

A galériákat rendszerint fából építik. A legalkalmasabb anyag a borovi fenyő, de ügyelnünk kell arra, hogy a faanyagot kellő ideig szárítsák (minimum 6 hónap, de inkább egy év,) és a beépítés előtt az adott helyiségben érdemes szoktatni a hőmérséklethez és a páratartalomhoz a darabokat. Amennyiben nem figyelünk oda ezekre a tényezőkre, akkor egy nyikorgó, minden ízében mocorgó építményünk lesz, amely inkább csökkenti az ingatlan értékét, mint növeli. A fa galéria nagyon kellemes, természetes környezetet tud teremteni, és könnyű a fával dolgozni.

A fémből alapozottak a fánál strapabíróbbak, lehet vékonyabb elemekkel is építkezni, így légiesebb lehet a végeredmény, és nem igényli a fa esetében oly fontos rendszeres karbantartást. A fémgaléria nem nyikorog (amennyiben szakszerűen volt méretezve), számtalan stílusban és színben készülhet, és változatosabban formálható.           

Előnyök és hátrányok

Végezetül foglaljuk össze, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek egy galériának. Amennyiben odafigyeltünk a belmagasság, a szerkezet, a funkció és az anyaghasználat kérdésére, úgy az építmény hasznos négyzetméterré válik, és a területe legalább 30%-al beszámítható lesz ingatlan eladáskor az árba. Látványértéke is kellemes lehet, ha szakszerű és míves volt a kialakítása. Hátránya, hogy a felszálló, elhasznált levegő az innen nyíló helyiségbe biztosan bejut. A téli fűtési időszakban a meleg levegő felfelé száll, ezért a nappali és galériájának hőmérséklete észrevehetően el fog térni egymástól: míg odafent éppen jó a hőfok, odalent fázhatunk a kanapén ülve. Ez a hőingadozás megfelelő eszközökkel (szellőző, légforgató stb.) azonban jelenősen csökkenthető.