Vagyonvédelem és a közösségi média

Közösségi média – valami új csoda, ami veszélyes lehet

Lakásunk biztonságáról már több cikket is írtam, amiben kitértem a biztonsági ajtók, ablakok és egyéb védelmi eszközök szerepére, illetve azokra a technikákra, amelyek segítenek távol tartani a betörőt. 

Van az a mondás, hogy az információ, hatalom. Az, aki megszerzi az információt, előnyös helyzetbe kerül, az, akiről információk derülnek ki, hátrányt szenvedhet. Nincs ebben semmi különös. Miért fejtegetem én ezt most egy alapvetően lakberendezéssel, építészettel és építészeti anyagokkal, technikákkal foglalkozó blogban? Azért, mert az életünket behálózó informatika nemcsak előnyökkel jár, hanem vannak, akik rossz szándékkal böngésznek a neten.

A közösségi média világszerte népszerű. Hazánkban elsősorban a Facebookot használják az emberek. A közösségi média viszonylag rövid ideje van velünk, s csak mostanában jövünk rá, hogy mennyire kitetté tehetjük magunkat és értékeinket általa.    

A posztolgatás öröme és veszélye

Ha nem hiszünk abban az alapvetésben, hogy az ember társas lény, elég csak ránézni egy internetes közösségi felületre. Manapság már úgy vagyunk vele, hogy aki nincs fenn a világhálón, az valójában nem is létezik. Meg akarjuk magunkat mutatni a világnak. Vágyunk a mások általi befogadásra, az elismerésre, arra, hogy gondoljanak ránk. Nem véletlenül olyan népszerű alkalmazás a születésnapi emlékeztető. A social média lehetővé teszi, hogy olyanok is küldjenek egy kedves üzenetet, akikkel már nem is tartjuk szorosan a kapcsolatot. 

Magáról mindenki igyekszik valamiféle pozitív képet kialakítani, és erre tökéletesnek tűnnek a közösségi platformok. Itt eldicsekedhetünk a remek párkapcsolatunkkal, a pompás munkahelyünkkel, az új autónkkal, a rengeteg ismerősünkkel vagy éppen a szuper lakásunkkal. Az emberek szinte mindenről képesek posztolni: a vacsorájukról egy étteremben, a nyaralásukról, a kutyasétáltatásról, a hajnali városról munkába menet stb. A posztolgatás közben nem is sejtik, hogy minden tevékenyégüket feltérképezheti olyan, akinek ártó szándékai vannak. 

Az információ hatalma

Amennyiben valaki még arra sem veszi a fáradságot, hogy a közösségi oldalát levédje, azaz csak olyanok láthassák az ott megjelenített tartalmakat, akiket ő jól ismer és beenged a felületre, akkor gyakorlatilag bárki megismerheti az egész életét, életritmusát. Betekintést nyerhet a családi és ismeretségi körébe, az életkörülményeibe, de még azt is megtudhatja, hogy mikor tölti az otthonától távol az idejét. 

A közösségi médiából kigyűjthető adatokra alapulnak az úgynevezett unokázós csalások, és egyre több betörést is annak alapján hajtanak végre, hogy mit derítettek ki az áldozatról, annak anyagi helyzetéről és mozgásáról a bűnözők. A kiberbűnözés már messze nem a jövő. Dániában például a tavalyi évben már egyetlen bankrablás sem történt, viszont annál jobban megnőtt az adathalászásra épülő csalások száma. A bűnözők sem szívesen mutogatják magukat, ha nem muszáj, és az internet jótékony leple alatt még a lebukás veszélye is kisebb. Az információ mára már többet ér, mint a pénz, hiszen annak ismeretében lehet mások vagyonát fosztogatni.  

Az adatvédelem belőlünk fakad

Nyilván nem azt akarom a fentiekkel mondani, hogy ne használjuk a jól ismert közösségi platformokat, de jó, ha tudjuk, mire figyeljünk oda, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket. Azt is jó tudni, hogy mára már a biztosítók is felmérték a közösségi média okozta veszélyeket, és annak nem fogják megtéríteni a vagyoni kárát, akiről kiderül, hogy óvatlan volt a neten! 

Amikor belépünk a közösségi térbe, alaposan olvassuk el az adatvédelmi részt, és úgy állítsuk be az oldalunkat, hogy azt csak azok lássák, akiknek erre engedélyt adunk. Nem érdemes úgy „ismerősöket” szerezni, hogy az illető az ismerősöm ismerősének az ismerőse. Legyünk tisztában azzal, hogy már egy háromszintű ismeretségi háló is annyi valójában idegent tartalmaz, hogy az már a biztonság rovására megy. Ne akarjunk azzal dicsekedni, hogy lám, mennyien ismernek, mekkora partiarc vagyok. Az adatvédelmi beállítások is csak akkor érnek valamit, ha önmagunkat is korlátozzuk, és leszabályozzuk, kik láthatják a posztjainkat.    

Milyen posztokat kerüljünk?

A vagyonunk, a lakásunk védelme szempontjából érdemes megismerni, hogy mit és hogyan posztolhatunk. Mivel az emberek szeretnek a sikereikkel dicsekedni, ezért lefényképezik az autójukat, a házukat, és persze a nagy nyaralásokról is felkerülnek képek. Pontosan ezek az információk, amelyeket tárt karokkal várnak a bűnözők. Ráadásul ki sem kell tenniük a lábukat egy terepszemle érdekében. Mindent megtudhatnak a kiszemeltről. Az anyagi helyzetét, a lakásának, házának pontos helyét és azt is, hogy mikor hagyja hosszú időre gazdátlanul az otthonát. 

Alapvető a biztonság szempontjából, hogy ezeket az adatokat semmiképp se tegyük közszemlére. Nyilván nagy öröm a szép sportkocsi, de nem kell ország-világ előtt megosztani, hogy telik rá. A lakásunkkal ugyanez a helyzet, sőt, ott még fokozottabban kell ügyelnünk az adatbiztonságra. Manapság már a mobilokban és a digitális fényképezőgépekben van egy alkalmazás, amely nemcsak a felvétel időpontját, de annak helyszínét is rögzíti. Ez egy GPS alkalmazás, amely sajnos több problémának lehet a gyökere. A feltöltött képeket az ügyes kiberbűnözők képesek úgy meghekkelni, hogy kinyerjék ezeket az adatokat. Ha már mindenképpen fel akarunk tölteni képeket, érdemes előbb ezt az alkalmazást kikapcsolni. 

Sokat elárulhat a házról és környékéről készült fotó is, amelynek alapján be lehet azonosítani a környéket. Számos olyan videót is feltöltenek az emberek, amelyben 360 fokos kamerával végig pásztázzák a lakásukat. Gyakorlatilag a magánéletük színterének minden szegletét bemutatják. Az ilyen videó a betörők álma, mert megnézhetik, hogy hol, milyen értékek vannak, érdemes-e foglalkozni az adott lakással. 

A legnagyobb hibát akkor követik az emberek, amikor arról posztolnak, hogy mikor merre járnak. Már az is elegendő, ha a bűnöző megtudja, hogy mettől meddig dolgozunk, van-e ilyenkor valaki az otthonunkban. Különösen óvatlan az, aki hosszabb időre távozik, és azt már előre be is jelenti. Egy egzotikus kéthetes nyaralás sokaknak csak addig lesz öröm, amíg haza nem érnek, s meglátják a felfeszített ajtót, a szétdúlt nappalit. 

A szakemberek (rendőrség, biztosítók, vagyonvédelmi cégek) egyetértenek abban, hogy az ilyen posztok a legveszélyesebbek, ezért alapvető tanácsuk az, hogy a nyaralásról készült képeket csak utólag, tehát a nyaralás végén töltsék fel. A nagyon egzotikus helyekről, amelyekből kitetszik, hogy azok bizony nagyon drágák lehettek, nem érdemes posztolni, bármennyire is szeretnénk, mivel ezek ráirányítják a figyelmet az anyagi helyzetünkre. 

Ugyanez a helyzet a munkahelyünkkel és az ott betöltött funkciónkkal kapcsolatban is. Egy jól menő cég topmenedzsere jól teszi, ha óvakodik attól, hogy ezt a széles nyilvánosságnak is bejelentse. Egy ilyen pozícióban lévő embert fokozott veszély fenyeget az interneten keresztül. 

Komoly veszélyt jelent a nyilvános számítógépről való internetezés is, különösen akkor, ha nem ügyelünk arra, hogy amikor kilépünk a gépből, az internetről is kijelentkezünk. Lehetőleg kerüljük az ilyen gépek használatát, különösen akkor, amikor valamilyen hivatalos vagy banki ügyletet akarunk intézni. 

Tartsuk szem előtt, hogy a magánélet szentség, és erre akkor is figyeljünk, amikor a közösségi média felületein tartózkodunk vagy az interneten szörfölünk.