A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)
[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Kezünkben a lehetőség, hogy a betondzsungeleket kertek csodás szövedékévé alakítsuk át. 

Jelenkorunk városai

Amikor a betonról írtam cikket, ambivalens érzések töltöttek el, mert igaz ugyan, hogy a beton korunk építőiparának univerzális anyaga, ugyanakkor nagyban felelős a klímaválságért is. A városok helyén egykor erdők álltak. Városokban él a világ lakosságának a nagy része, és emiatt egyre többet veszünk el a természettől, s helyére betondzsungeleket építünk. A világ széndioxid termelésének jelentős részét az óceánok mellett az erdők nyelik el – illetve nyelnék el, ha lennének. Ezzel szemben – sajnos ez hazánkra is igaz – egyre több fát vágunk ki, hogy helyet adjunk a vasbeton-üveg kombónak. A városok levegője egészségtelen, a zaj, a por és a nyári hőség elviselhetetlen. Pedig kezünkben a lehetőség, hogy a betondzsungeleket kertek csodás szövedékévé alakítsuk át. 

Ősi hagyomány és modern technológia       

A zöldtető tulajdonképpen egy ősi találmány, és különösen az északi vidékeken volt őshonos. Izlandon, vagy a Feröer-szigeteken régóta használatosak a fűtetők, amelyek – amellett, hogy a természet „anyagát” használják fel – számos előnnyel rendelkeznek. Az északi szélnek ezek a fűtetők tudnak a leginkább ellenállni, hihetetlen mennyiségű csapadékot képesek elnyelni, és remek hő- és hangszigetelők. A fűtetővel rendelkező házakat gazdáik évente 1-2 alkalommal nyírják, és ezek a tetők sokkal hosszabb ideig tartják a formájukat, mint a hagyományos tetők. 

A zöldtető tulajdonképpen egy ősi találmány, és különösen az északi vidékeken volt őshonos.

Kérdezhetnénk, miért foglalkozom a hideg észak különös építészeti megoldásaival, de mindjárt látni fogjuk, hogy ennek az emberi leleménynek milyen fontos szerepe lehet napjaink modern városaiban. A modern városok jóformán élhetetlenek: zaj, por, hőség és egészségtelen levegő – ez jut eszünkbe először, amikor a város-vidék viszonylatát vizsgáljuk.

Egy átlag nagyvárosban minimum 10 százalékkal kevesebb a zöld terület, amint amennyire szüksége lenne a természetes légkondicionáláshoz. Pedig nem kellene így lennie, mivel rendelkezésünkre állnak azok az innovatív technikák, amelyekkel a lapos tetős toronyházakat valóságos oázissá tudnák változtatni. Ezeknek a lapos tetőknek a bezöldítésével áttörő változásokat tudnánk beindítani nemcsak a városok, hanem az egész Föld klímájának tekintetében! 

Zöldtető nagyvárosban.

Extenzív, intenzív – zöldtető típusok         

David Attenborough megrázó doku-természet filmje végének optimista végkicsengése van: a klíma katasztrófát néhány nagyon egyszerű módszerrel elkerülhetjük. Ennek egyik eleme, hogy erdőket telepítünk. Igen ám, de a mezőgazdaság és az urbanizáció, valamint a növekvő népesség miatt mégis egyre több területre van szükségünk, hát irtjuk az erdőket. A városi zöldtetők ezt a dilemmát tökéletesen oldanák fel, és annyi előnye lenne, hogy nem is igazán értem, miért nem építjük új lakótelepeinket eleve zöldtetőre alapozva. 

Két alapvető típusából választhatunk a zöldtetőnek. Az extenzív zöldtető vékony talajréteggel rendelkezik, nem igazán haladja meg a 15 cm-es mélységet. Az ilyen talajba csekély gondozással járó növények kerülhetnek (pl. varjúháj, fű, gyógy- és fűszernövények).  A telepítést követően évente csupán egyszer vagy kétszer kell ellenőrizni és ugyanennyi alkalommal műtrágyázni. Az olyan nagy lakótelepeknél, ahol a lakosok nem akarnak kertészkedni, ez a tökéletes megoldás. Egy erre szakosodott céggel a karbantartás elvégezhető, és a fűszernövényes termés értéke miatt a szolgáltatás ára is csökkenthető lenne. 

Azok a lakóközösségek – ezek rendszerint a kisebb 6-12 lakásos épületek lakói – akik szeretnék a tető ligetét is élvezni, az intenzív zöldtető mellett dönthetnek. A ház tervezésekor már tudnia kell az építésznek, hogy legalább 300 kg-ot kell elbírnia a tetőnek négyzetméterenként, és alapos szigeteléssel kell számolni. Ezen zöldtetők esetében a talajréteg vastagsága 25 és 100 cm közötti, amely a pázsitféléktől a fákig, a növénytípusok széles körével beültethető. A beültetés típusa határozza meg a szükséges talajvastagságot, az öntözőrendszer szükségességét, valamint az ápolás és gondozás szintjét. Ez a megoldás nagyobb költséggel és odafigyeléssel jár, cserébe kapunk egy tetőméretű kertet, ligetet vagy parkot, és az bizony nem akármilyen élményt nyújt az ott lakóknak. 

A zöldtető előnyei              

Köztudott, hogy az emberi pszichére jótékonyan hat a természetes környezet, így nem kell külön taglalni, hogy egy betonrengetegben milyen felüdülést nyújthat a tetőkertünk. A zöldtetőnek azonban ez csak az egyik, és talán nem is a legfontosabb előnye. 

Egy zöldtetős nagyváros ezeknek a vizeknek a 70-80 százalékát tudná elnyelni, a csatornahálózatot tehermentesítve. 

A zöldtetőnél nincs alkalmasabb hőszigetelő anyag. Amíg egy folyami kaviccsal borított tetőn az éves hőingadozás elérheti akár a 100 Celsius-fokot, (télen –20 Celsius-fok, nyáron +80 Celsius-fok), addig egy 10 cm vastagságú extenzív zöldtetőn, az éves hőingadozás 34–36 Celsius-fokra mérséklődik.

Az intenzív zöldtető még ennél is hatékonyabb. A zöldtető növényei megfogják a szállópor jelentős részét, s nem kell mondanom, hogy ez a porallergiában szenvedők számára mennyire jótékony lehet. A szálló porban lévő káros vegyi anyagok jelentős részét is felszívná a növényzet és a talaj, mint ahogy a záporok nagy víztömegének nagy részét is képes lenne elnyelni egy jól megépített zöld tető. A klímaváltozás ma már jól érzékelhető jellemvonása a szélsőséges csapadékingadozás. A nagy szárazságot hatalmas özönvizek követik. Egy zöldtetős nagyváros ezeknek a vizeknek a 70-80 százalékát tudná elnyelni, a csatornahálózatot tehermentesítve. 

A zöldtetőnél nincs jobb légkondicionáló „berendezés”. Ezek a tetők nyáron hűtik, télen fűtik az épületet és a levegőt, ezért nyáron 75 százalék, míg télen legalább 25 százalék energiát is megtakaríthatunk, ráadásul úgy, hogy ehhez nem kell fosszilis energiát égetnünk! 

A zöldtetős házak védettek a szél, a nap, a természet eróziójától, ezért élettartamuk három-négyszerese a hagyományos tetőknek. Nem lényegtelen szempont ez akkor, amikor egy háznak terveznie kell a karbantartási költségeket. És ha mindez nem lenne még elég érv, tegyük hozzá, hogy a zöldtető nemcsak jó hő-, hanem remek hangszigetelő is. Az a 8-10 decibel elnyelt zaj nem kis érv a zöldtető mellett napjaink zajos nagyvárosaiban. 

Tendenciák, ingatlanárak          

A zöldtető igazából csak most kezdi meg hódító útját – és nagyon remélem, hogy ebből a trendből hazánk sem fog kimaradni. New Yorkban már olyan cég is működik, amelyik 10 ezer négyzetméteren végez ökológikus mezőgazdaságot, így a lakók egyenesen a háztetőjükről jutnak a bio élelmiszerekhez. Egész kis tetőfarm közösségek szerveződnek Amerika nagy városaiban. Kína és Izrael is nagy projekteket tervez, hogy a városi levegőt a zöldtetők által megtisztítsa.

A zöldtetős beruházások ugyan költségesebbek a hagyományos építkezésekkel szemben, viszont az ingatlanok ára sokkal magasabb, és forgalmazásuk hihetetlenül élénk. Ha valaki csak a közvetlen üzleti hasznot nézi, akkor is a zöldtetőre kell, hogy szavazzon! Aki pedig a gyermekeink jövőjét és jólétét szeretné biztosítani, az nem is választhat mást, mint egy olyan lakást, ahol a feje felett egy kisebb erdő vert tanyát.

Azok a lakóközösségek – ezek rendszerint a kisebb 6-12 lakásos épületek lakói – akik szeretnék a tető ligetét is élvezni, az intenzív zöldtető mellett dönthetnek.

nyito-lefele-nyil-bibor