A fekete ragyogása tőle kapta a nevét – az ébenfa

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Démonokat elűző csodálatos fa

Ha létezik olyan fa, amelyhez erősen kötődik a misztikum és a szellemek világa, az kétségtelenül az ébenfa. Már az ókorban is használták amulettként. Az ókori Egyiptomban az ébenfából fegyvereket is gyártottak, mivel hihetetlenül kemény és élesre csiszolható fáról beszélünk. Úgy vélték, amennyiben ébenfa fegyverrel győzik le az ellenfelet, azzal megölhetik a démonokat is.

Amikor az ifjú Tutanhamon sírját feltárták, benne értékes ébenfa szobrokat és amuletteket találtak. Ezek a tárgyak a fáraó bátorságát, erejét és ügyességét szimbolizálták. Az ébenfának a gesztjét használják fel, mivel egyes típusai szinte fémesen feketén csillognak, és megcsiszolva szikrázó, és tükörfényes felületet lehet vele elérni. Nem véletlenül ragadt rá a nagy sötétségre az ében fogalma. Az ében a mélysötét éjszaka jelzőjévé nemesedett.    

Hol élnek az ébenfák? 

Az ébenfa félék a Dyospyros nemzetségbe tartoznak. A meleg és nedves környezetet kedvelik, ezért Kelet- és Nyugat-Afrikában, valamint Ázsiában, elsősorban Ceylonon élnek és növekednek. 

A különböző területeken eltérő fajtákat találunk, és ezek értéke és felhasználása is eltérő lehet. Közös bennük, hogy a kéreg, vagy szíjács nem hordoz különösebb értéket, annál inkább a geszt, amely a barnától, a sötéten csíkozotton át egészen a fémes mélyfeketéig terjedhet. 

Az ébennel kereskedő afrikai országok Gabon, Nigéria, Ghána, Kamerun és Angola. Madagaszkár területén is léteznek speciális típusok, valamint az Indiai-óceán szigetvilágában és Délkelet-Ázsiában. 

Az ébenfák kis fáknak mondhatók, törzsük 40-70 centiméter átmérőig terjednek és nem haladják meg a 20 méteres magasságot. Hihetetlenül lassan növekszenek, és azokat a példányokat érdemes kitermelni, amelyek elérték a közel 400 évet. Legalábbis a legtöbb országban, így Mianmarban is ez a szabály, amelyet persze nem feltétlenül tartanak be. 

Nem véletlen ennek megfelelően az sem, hogy az ébenfánál nincs drágább fa a világon. Gyakorlatilag ékszerfának mondhatjuk.          

Nem minden ében, ami fénylik

Az ébenfák nemcsak attól különlegesek, hogy feketék, de egyéb tulajdonságai miatt. Az ében hihetetlenül kemény, és ez az a fa, amely a súlya és fajsúlya miatt elsüllyed a vízben. Nagyon rideg fáról beszélünk, ezért nem hajlítható, könnyen reped, viszont nehezen hasítható – pontosan a repedésveszély miatt. 

Az ébenfa igen ellenálló az időjárás és a kártevők ellen. Ügyelni kell a tárolására is, mert magas a zsugorodási értéke. Megmunkálni sem könnyű. Olyan kemény, hogy a legélesebb és speciális szerszámok kellenek a feldolgozásához. Nehezen szegecselhető és csavarozható. Esztergálni, faragni és polírozni viszont remekül lehet. 

A fekete ében (black ebony) a legértékesebb fajta. A király ében (king ebony) olyan fekete típus, amelyben sötétvörös-barna sávok húzódnak végig. Ezt a típust használják fel elsősorban faragványok, szobrok céljára. A királynő ében (queen ebony) szabálytalanabb, részben fekete, részben narancssárga vagy sárga sávokkal húzott. 

A feldolgozásánál ügyelni kell arra, hogy a keletkezett por ne kerüljön a légutakba, mert erősen irritáló hatása van. Ezért az ébennel foglalkozók szájukat maszkkal, szemüket védőszemüveggel óvják meg a gyulladástól. 

Mivel az ébenfa nagyon értékes anyag, ezért ugyanúgy hamisítják, mint a pénzt vagy az aranyat. Akárhogy is próbálják megtéveszteni a vásárlókat, az igazi szakember a súlyáról meg tudja állapítani, hogy igazi ébenfával van-e dolga. 

Intarziától a szobrokig  

Az ében a nemes furnérfák közé tartozik. Mesés intarziákat tudnak belőle készíteni az iparművészi erényekkel rendelkező asztalosok. A műbútorasztalos-ipar elengedhetetlen anyaga. 

Olyan speciális dolgokat készítenek belőle, mint a zongorabillentyű. A fehér elefántcsont melletti félhangokat ezzel a tökéletesen kopásálló fával lehet megpendíteni. Drága fuvolák és késnyelek készülnek ébenből, de matematikai segédeszközök gyártáshoz is felhasználják. Míves és borsos árú sakk készletekhez is felhasználják ezt a fát. 

Teljes bútorokat már csak a rettentően magas ár miatt sem készítenek sorozatgyártásban. Egy-egy egyedi, antik hangulatú darabnál használnak fel belőle többet. Az ilyen bútorok szinte elnyűhetetlenek.

Az ébenfa a különféle plasztikákhoz, kis szobrokhoz is tökéletes. Szinte úgy lehet alakítani, mint a márványt, és a hideg, fémes csillogás egészen különleges hangulattal tölti meg a formákat. Az ébenfa szobroknak bizonyos afrikai törzsek életében különleges szerepük van. 

A makonde törzs művészei élen járnak ezeknek a szobroknak a készítésében. A törzsi tradíciók és az egyedi vonások egyszerre jelennek meg ezeken az alkotásokon. Aktívan használják az anyag különböző textúráinak kombinációját is – a simán csiszolt felületeket durván vágott elemekkel kombinálják. Ennek eredményeként a fény és az árnyék rendkívüli játéka érhető el, és emiatt nagyon jellegzetesek. Egy afrikai enteriőrben kitüntetett helye lehet egy makondei szobornak.        

Mi tud még az ébenfa? 

Az ébenfának a gyökerét használják fel a gyógyászatban. A főzetből érzéstelenítőt lehet készíteni, és elsősorban a hasi panaszokkal, sérvproblémákkal jelentkezőknél használják fel. Fejfájás esetén a helyiek az égetett gyökér füstjét lélegzik be, amely csillapítja a tüneteket. Hasmenés ellen még a kéregnek is szerep jut, amelyet porítva fogyasztanak el. 

Az ébenfának jelentős hőleadó képessége van, ezért a magas hőfokú tevékenységekhez tökéletes tüzelőanyag. A nyersanyagok égetésekor olyan magas hőenergia szabadul fel, hogy azt bizonyos edények képtelenek elviselni. Az ébenfából készített faszén az afrikai törzseknél manapság is fontos tüzelőanyag, amelyet elsősorban kovácsoláskor használnak fel.