A műhely, ahol minden kézre áll

Hol dolgozhatunk?

Flexelés hangjára ébredni szombat reggel nem éppen hangulatjavító dolog. Egy ismerősöm hálószoba ablaka egy másik ház folyosójára nyílt. Hiába volt a két ház között egy udvar, a szemközti folyosót valaki állandó műhelynek tekintette, és hétvégén elkerülhetetlen volt a fémvágó éles zaja. Egy társasház lépcsőfordulója vagy folyosója nem megfelelő terepe a házi munkának.

A műhely kialakításának megvannak a szempontjai attól függően, hogy milyen tevékenység folyik benne. Egy bélyegekkel foglalkozónak a saját nappalijában is el lehet keríteni egy kis zugot, mert a tevékenyége senkit sem zavar, ráadásul nem jár szeméttel, nincs különleges balesetveszély sem. Azoknak, akik gépekkel és nehéz szerszámokkal dolgoznak, már alaposan meg kell tervezniük a műhelyüket, és számos dolgot kell figyelembe venniük a kialakítás során.    

Hol legyen a műhelyünk?

Alapvető azt végiggondolni, hogy az a munka, amelybe szeretnénk belevágni, milyen erőforrásokat igényel, mekkora zajjal, rázkódással és szeméttel jár. Teljesen világos, hogy lakatos munkákat nem végezhetünk egy lakásban, de olyan tevékenység is tilos, amely tűzveszélyes. A lakásban kialakítható munkasarkokban csak nagyon behatárolt tevékenység folytatható. Ilyen például a hobbi varrás, apró dolgok szerelgetése. Leginkább az irodai jellegű, számítógéppel végzett tevékenység végezhető a lakásban. 

Minden egyéb, zajjal és terheléssel járó tevékenységet külön térben lehet csak elvégezni. A házzal és nagyobb szabad területtel rendelkezőknek lehetőségük van komolyabb műhely kialakítására is. Lehet a műhely a ház pincéjében, a garázsban vagy a házhoz épített különálló helyiségben. Az az igazán jó műhely, amelyik a háztól távolabb, önállóan áll. A pincében lévő műhelyek az elhelyezkedésük miatt elnyelik a zajt, ugyanakkor az önállóan álló épületben meg kell teremteni a megfelelő zajszigetelést, ha nem akarjuk, hogy a szomszéd kijöjjön a béketűrésből.   

Alapok a műhely megépítéséhez

A műhely méretét a benne folyó tevékenység, a gépek száma és nagysága, valamint a kívánt munkaterület (munkapad) mérete határozza meg annak figyelembevételével, hogy a munkavégzés kényelmes legyen. Biztosítani kell azokat a szabad területeket és folyosókat is, amelyeken keresztül balesetmentesen közlekedhetünk. 

A tervezésnél – mint szinte minden esetben – előre kell gondolkodni, hogy a belátható jövőben mennyi mindennel bővülhet még a műhely szerszám-, gép- és bútorállománya. Ennek megfelelően a szükségeshez képest érdemes nagyobbra építeni a műhelyt.   

Mivel egy olyan épületről beszélünk, amely munkaterület lesz, ezért más szempontokra kell figyelnünk a kialakításakor. A zajszigetelés mellett fontos, hogy milyen lesz a helyiség padlója. A műhelypadlónak stabilnak és strapabírónak kell lennie. A leggyakoribb megoldás a betonpadló. A beton sajnos télen átveszi a hideget, ezért a munkapadok elé célszerű lécrácsot elhelyezni. Az épületnek kellően masszívnak, de jól szellőztethetőnek kell lennie. 

A műhelyeknek általában kis ablakai szoktak lenni, de ahol erre lehetőség van, sokkal jobb, ha sztenderd méretű, modern, jó szigeteléssel ellátott ablakokat szerelünk fel, mivel a természetes fényben jobban látunk. A műhely ajtaja általában nagy méretű, kétszárnyas típus, hogy a nagyobb dolgokat is könnyebb legyen ki-be szállítani. A nagyobb igénybevétel miatt a fémből készült típusok a megfelelőek. Ezek ráadásul sokkal tűzbiztosabbak is, mint a fa- vagy műanyag ajtók. 

A műhelyben a szellőzést is alaposan meg kell tervezni, hiszen a munka közben felszabaduló gázoknak, gőzöknek valahol távozniuk kell, és a jól átszellőzött műhelyben kevésbé áll meg a mindenféle vegyi anyagok, zsírok, olajok nehéz szaga. A falaknak a stabilitása, s nem a szépsége a fontos, mivel olyan munkát végzünk, hogy az könnyen bekoszolódhat. Elegendő, ha évente elvégzünk egy tisztasági festést, meszelést, amikor holtidő van.         

A műhelyhez – mivel külön áll a háztól – el kell juttatni a megfelelő energiaforrásokat is. A villanyáramot úgy kell megtervezni, hogy sokkal többet elbírjon, mint amit a frissen használatba vett műhely igényel, mert a későbbiekben a szerszámpark még fejlődhet. A terhelést több ágon célszerű elosztani, hogy a hálózat mindent ki tudjon szolgálni, amit kell. 

A műhely elrendezése     

Egy műhelyben a munkapadé a központi szerep, ezért ennek az elhelyezése, méretének átgondolása lesz a legfontosabb, amikor a berendezés sorra kerül. Amennyiben olyan tevékenységet végzünk, vagy nincs elég területünk, amelyet egy robosztus munkapad nem tud kiszolgálni, akkor egy mobil munkapad lehet a megoldás. A munkapad magassága akkor jó, ha mellette állva a könyökünk a lappal egy magasságban helyezkedik el. A modern munkapadokat emiatt állítható lábakkal látják el. 

A gépeknek úgy kell kijelölni a helyüket, amelyet az egyes munkafolyamatok sorrendje megkíván. Nagyon kényelmetlen és fárasztó, ha az egyes fázisok között fel-alá kell mászkálni a területen. Azokat a gépeket, amelyeket ritkán használunk, távolabbi sarokba vagy térbe is elhelyezhetjük. Az egész műhelyben alaposan meg kell tervezni az elektromos kiállásokat, hogy minél kevesebb hosszabbító zsinór kígyózzon a lábunk alatt. Inkább legyen néhány felesleges konnektor, mint hogy hiányozzon egyetlen is, ami fontos lenne. 

A fényeknek ebben a közegben nagyon fontos szerepük van. A mennyezetre szerelt lámpákat több sorban kell elhelyezni, hogy minden zugot bevilágítsanak. Szükség lesz fókuszfényekre is, amelyet elsősorban asztali lámpákkal lehet elérni, de nagyon jók erre a célra a satuzással felhelyezhető fényforrások is. Manapság remek fejlámpákat lehet beszerezni – ezekből is érdemes tartani párat. 

A dolgok elrendezése   

Aranyszabálynak mondható, hogy a műhelyben mindig rendnek kell lennie. A rend nemcsak a munkát könnyíti meg, de balesetvédelmi szempontból is fontos. A munka után mindig el kell rakni a szerszámokat, áramtalanítani a gépeket és ki kell takarítani. Nincs annál szörnyűbb, mint amikor reggel egy rendetlen és koszos helyiség várja a gazdáját. 

A szerszámok elrendezésének egyik alapelve, hogy azoknak kell kézközelben lenniük, amelyeket gyakran használunk. A munkapadok fiókjaiban szépen elrakhatóak a kézi szerszámok, és egy húzással máris előkaphatóak. A falakon elhelyezett polcokra is úgy kell pakolni, hogy a legfontosabb dolgokat gyorsan elérjük. A polcokon a rendnek még nagyobb szerepe van, hiszen nem akarunk onnan alkalmanként ezt-azt leverni. A ritkábban használt, nagyértékű holmikat zárt szekrénybe pakolhatjuk el. A tematika meghatározása fontos, és ha jól végeztük a dolgunkat, akkor automatikusan megtalálunk mindent. 

A polcoknak és tárolóknak stabilan kell állniuk. Ha valamelyik meggyengül, azonnal meg kell erősíteni, nehogy váratlanul leszakadjon minden. A fémszekrények használata szinte minden műhelyben kötelező, mivel biztosan lesznek olyan vegyi anyagok, amelyek tűzveszélyesek. Festékeket, lakkokat, tisztítószereket tűzbiztos szekrényben kell tárolni. 

Néhány szó a biztonságról            

A műhely – dolgozzunk benne bármivel is – veszélyes üzemnek tekinthető. Különösen nagy a veszélye a tűznek, robbanásnak, és a vágásos sérüléseknek. A tűzveszélyes anyagok mellett a gyúlékony anyagokra is gondot kell fordítani. E kettő nem lehet egymáshoz közel, és a tűzveszélyest mindig felügyelni kell. 

Az elektromos kapcsolókat, konnektorokat mindig ellenőrizni kell, és a hibákat, így a kilógó vezetéket, lötyögő fali kapcsolót stb. azonnal ki kell javítani. Mivel sérülések bármikor bekövetkezhetnek, ezért az egészségügyi segélycsomagnak mindig rendelkezésre kell állnia, mégpedig egy könnyen hozzáférhető helyen. Korábban azt is tanácsolták a szakértők, hogy legyen egy csengő vagy telefonkészülék a műhelyben, ha valami váratlan probléma vagy súlyosabb sérülés történik. Ma már, a mobilok korában ez az eszköz komplexen megoldhatja a problémát, csak mindig legyen feltöltve és bekapcsolva. 

Ha mindezeket jó szívvel megfogadjuk, akkor kezdődhet a munka a műhelyünkben.