A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)
A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)

A régi pajták olyannyira kezdenek népszerűvé válni, hogy építészeti irodák élnek meg az úgynevezett pajta-stílusú épületek tervezéséből.

A pajta újkori felfedezése

Amikor az interneten nézünk körül különleges házak után, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy nagyon sok olyan projekttel találkozunk, ahol a régi pajtából vagy csűrből alakítanak ki házat vagy valamilyen közösségi épületet, esetleg panziót.

Ezek az épületek egészen speciálisak méretüket, az anyaghasználatukat és térszerkezetüket tekintve. Ennek az a természetes oka, hogy egykor ezek az épületek teljesen más funkciót töltöttek be. A modern időkben nagyon sok helyen bontották el ezeket a pajtákat, de az utóbbi időben egyre többen fedezik fel értéküket és gondolják újra funkcióját az egykor gabona cséplésére használt vázszerkezetes épületeknek.  

A régi pajták olyannyira kezdenek népszerűvé válni, hogy építészeti irodák élnek meg az úgynevezett pajta-stílusú épületek tervezéséből. A tendencia tehát nemcsak a régi pajták átépítésére utal, hanem egy új építészeti stílus kialakulására, amely ősrégi tradíciókból merít. 

Pajta vagy csűr? Hajdani funkció 

A fenti kérdésre az a korrekt válasz, hogy tájegységtől függően ugyanarról az épületről beszélünk. Míg a pajta szláv eredetű, addig a csűr német jövevényszavunk. Az épület szervesen kapcsolódik a paraszti életmódhoz, azon belül a gabona termesztéshez. A csűrben csépelték ugyanis a szálas gabonát, amelyhez nagy, fedett területre volt szükség. A cséplés ugyanis száraz, védett területet igényel, és Magyarországra jellemzőek a nagy nyári záporok

A pajták, csűrök csupán az Alföldön nem terjedtek el, ahol nem kézi csépléssel, hanem úgynevezett nyomtatással nyerték ki nagy területen a gabonamagot. A pajták jellemzően a lakóház mögött épültek meg, sok esetben merőlegesen a lakóházakra, így alkotva meg az egyes telekhatárokat.

A pajtákat hagyományos építőanyagokból építették meg: fából, majd később téglából húzták fel. Ezek a gazdasági épületek rendszerint zárt, tömör felmenő fallal épültek meg, de a jó szellőzés miatt a falazóelemeket (boronafát, deszkát stb.) hézagosan rótták egymásra. A tapasztott falazatra szellőzőnyílásokat vágtak. A jó szellőzés óvta meg a rohadástól a magvakat. 

A pajtákat hagyományos építőanyagokból építették meg.

Pajta típusok és funkcióváltozás           

A pajtáknak nagyon egyszerű szerkezetük van, hiszen nem lakóháznak építették meg. Jellemzően egyterű téglalap alakú, háromterű téglalap alakú szerkezeteket építettek, de előfordul a négyzetes forma és a középen a falsíkból kilépő úgynevezett torkos csűr is. 

Ezeket az épületeket három belső térre osztották fel. Középen volt a legnagyobb terület, ahol a cséplést végezték, és ezt a részt másfél méteres falakkal választották el a tárolóktól – ezekben a szérűkben volt a még csépeletlen gabona. A legtöbb pajtának nem volt még födémszerkezete sem, azaz padlásteret sem alakítottak ki. A padlózata döngölt föld. Egyedül a Székelyföldön volt deszkapadló, és ott akár többszintes padlásteret is kialakítottak tárolás céljára. 

A tetőzet rendszerint a falazatra támaszkodott, de készítettek állványos vagy csarnokcsűrt is. Ez utóbbiaknál egyforma hosszúságú sarokállványok tartották meg a tetőszerkezetet, melyhez még egy sor belső állványsor tartozott. Az ilyen technikával készült épületek masszívabbak voltak.

Ahogy a mezőgazdaság gépesített korszaka beköszöntött, a pajták funkciója is megváltozott. Előkészítő vagy rakodó, esetleg raktár területté vált, de sok esetben ide állították be a nagy gépeket is. A szérű rész eközben ólakká vagy istállóvá változott. 

A pajták szerepe és becsülete az utóbbi évtizedekben változott meg azzal együtt, ahogy a városi emberek kezdtek a vidéki életforma felé fordulni.

A pajták népszerűségének okai     

A pajták szerepe és becsülete az utóbbi évtizedekben változott meg azzal együtt, ahogy a városi emberek kezdtek a vidéki életforma felé fordulni. Ez az odafordulás persze nem azt jelentette, hogy váltottak volna a mezőgazdasági termelés felé, hanem sokkal inkább a természethez való közelséget, a tradicionális formák és hagyományok tiszteletét, a természetes anyagok és a funkcionalitás harmóniájának felfedezését jelenti. 

Népszerűvé a pajtákat a hatalmas és magas beltér, izgalmassá pedig a tagolatlan szerkezete tette. Egy olyan lakóépületet lehet kialakítani belőle, ahol akár nagyobb közösségek is kényelmesen elférnek, ezért nemcsak hétvégi háznak, hanem akár panziónak is átalakíthatóak, de találkozhatunk olyan volt csűrrel, amely ma a település kultúrházának funkcióját tölti be.     

Előkészületek az átalakításra

Természetesen a pajták, csűrök átépítése legalább olyan nagy kihívást jelent, mintha új házat akarnánk építeni. A bürokráciája is ugyanaz, hiszen engedélyt kell szereznünk egy gazdasági épület lakóházzá nyilvánításához, amelyhez komoly építészeti tervet kell benyújtani. 

Mivel a pajták alapvetően gabona tárolására épültek, ezért lényegileg semmilyen alapozással, szigeteléssel nem bírtak, nem beszélve róla, hogy gépészeti beépítések sem igen voltak. Leginkább a villanyt vezették be, de víz-csatorna és fűtés ezekben az épületekben nem volt. 

A régi pajták esetében a teljes szerkezetet meg kell vizsgálni, különösen azokét, amelyek fából épültek meg, hiszen ezeket az idő és az időjárás alaposan elnyűhette. Sok esetben a váz szerkezeten kívül szinte mindent újra kell építeni azoknak a hagyományoknak a mentén, amelyekből kisarjadtak, de fel kell használni mindeközben a modern technológia vívmányait is. 

Természetesen a pajták, csűrök átépítése legalább olyan nagy kihívást jelent, mintha új házat akarnánk építeni.

Hernyóból pillangó – a pajta átalakítása 

A mai pajtaházaknak természetesen nem döngölt föld a padlója, hanem valamilyen modern faburkolat, de sok helyütt téglát, betont vagy terrakottát használnak fel, és padlófűtést alkalmaznak. A megerősített falak lehetőséget biztosítanak a galériás építkezésre. A belső teret a legtöbbször csak zónákra osztják, így a földszinten egymás mellett sorakozik a konyha, az étkező és a nappali, míg az emeleti szinten találhatóak a hálószobák. 

Nagyon jellemzőek ezeknek az átalakított csűröknek a nyílászárói is. Rendszerint egy nagy, kétszárnyú kapuval találkozunk az épület közepén, amelyeket masszív zsanérokkal és kovácsoltvas reteszekkel építenek be, vagy a régi ajtót újítják fel ezekből az elemekből kiindulva. Jellemzően a kapu fölött még egy vízszintes ablak is elhelyezkedhet. Ugyancsak tipikusak a szokatlanul magas, egyedi ablakok, amelyek a földszinttől a tetőig futhatnak. Igen jellemzőek a nagy üvegfelületek, amelyek jelentős természetes fényt bocsátanak a belső terekbe.   

Sok helyütt beltéri ajtó gyanánt megőrizik vagy felújítják és a beépítik azokat a toló rendszerű, masszív faajtókat, amelyeket hajdanán a termést elhatároló terület és a cséplőtér közé építettek be. Nagyon erős hatással van az ilyen ajtó az enteriőrre. 

A pajtaházak elsősorban vintage stílusban épülnek meg, természetes anyagokat használnak fel az átalakítás során. A tömörfa, a kő vagy a nyers, esetleg bélyegezett tégla alapvető építőanyag. A hatalmas mestergerenda vagy a kandalló ugyancsak az enteriőr szerves része. Ugyanakkor egyre több modern, minimalista stílusú berendezést is lehet látni a ezekben a házakban. Egyre több megrendelés érkezik az építészekhez, amelyek eleve egy pajtaház megépítéséről szólnak, ezért mondható el, hogy kialakult egyfajta építészeti stílus, amelynek jellemzője a tagolatlan nagy és magas belső tér, a hatalmas, kétszárnyú kapu, az oromzatos tető, a fa és tégla alapok, az aszimmetrikus ablak vagy erkély elhelyezkedés vagy a minimalista faldekoráció. 

Dédszüleink romossá váló egykori gabonatárolói manapság úgy újulnak meg, mint a hernyó, amelyik ledobva régi vázát csodás pillangóként repül ki a nagyvilágba. A megújult pajtaházak egészen különleges és természetes életteret jelentenek a nagy családok részére és azok számára, akik ki szeretnének törni a nagyvárosok szűk és szennyezett levegőjű lakótömbjeiből.       

nyito-lefele-nyil-bibor