Elűzi az átkot, de bútornak se rossz – a kőrisfa

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Mi mindenre jó?

Nem biztos, hogy sokan tudnák a választ egy olyan találóskérdésre, amelyben egy olyan fafajtát kell megnevezni, amelyet felhasználnak a gyógyászatban, a bútoriparban, az építőiparban, a sportszergyártásban, de az ókorban még a hadiipar alapvető anyaga is volt. Pedig a kőrisfa hazánkban is jelen van, ráadásul három fajtája őshonos. 

Igaz, a hazai faállománynak nagyjából csak 3%-át teszik ki a negyedik, a betelepített amerikai kőrissel együtt. A kőris megél a síkságon és az alacsony hegyvidéken is, és ahol agyagos, nedves talajban növekedhet, ott igazán jól érzi magát.      

Tartós és rugalmas

A kőris az olajfélék családjába tartozik, és mintegy 70 faja él a bolygónkon. Hazánkban a magas kőris, a magyar kőris és a virágos kőris őshonos. Faipari szempontból a magas kőrist használják fel leginkább. 

Ez a fafajta nagyon nehezen hasad, és igen rugalmasnak mondható. A szárazon tartott kőrisfa akár fél évezreden át is megőrzi tartósságát, de szabad levegőn is elvisel a minőségi típus közel száz esztendőt. 

Nagyon gyorsan növekszik, de nagyjából 20 esztendős korában eléri végleges magasságát, és ezután szélesedik, érik, majd öregszik. Ezen a fán a gyakorlott szem azonnal észreveszi, hogy életének mely szakaszában jár, mert a fiatalabb egyedek kérge sima és szürke, míg a véneké repedezetté és feketévé válik. 

Ugyan már a néhány éves fákat is fel lehet használni például sétabot készítés céljára, de rendszerint a 80-100 éves példányokat szokták kivágni. Ez a nagyon magas kor magyarázza többek között, hogy viszonylag kicsi a populációja és inkább elegyfának ültetik.           

Az asztalosok kedvence

A kőrist lassan és óvatosan kell szárítani, mert könnyen vetemedik. Az asztalosok nagyon kedvelik ezt a fát, mivel könnyen megmunkálható, gőzöléssel pedig kiválóan hajlítható. Mivel kemény fa, ezért szegelés előtt ajánlatos előfúrással megdolgozni. 

A színe a gesztnek enyhén barnás, de előfordulnak barna bélű példányok is, amelyeknek igen szép a rajzolatuk. Ezeket szokták leginkább a bútorok gyártásához felhasználni. 

Rritkán pácolják, és előkezelés nélkül is jól lakkozható. A fény hatására lassú sárgulásnak indulhat. 

Számtalan felhasználási mód

A kőrisfa az ókori görögök és rómaiak számára nagyon fontos hadiipari alapanyag volt. Elsősorban lándzsák és dárdák készültek belőle, mert ezek a fegyverek elsősorban szívósságot, keménységet és rugalmasságot kívántak, ráadásul nagyon könnyen és gyorsan lehetett a nyeleket megfaragni. Sok esetben íjak és nyílvesszők készültek belőle. A rómaiak szerszámok nyeléhez is felhasználták, mint ahogy napjainkban is készülnek belőle balta-, kapa- és kaszanyelek. 

A kőrist ősidők óta használják tűzifának, mivel csaknem füstmentesen ég és nagyon értékes hamuzsírt lehet belőle készíteni. Fűtőértéke a közepes tartományba tartozik. 

Keménysége és könnyű alakíthatósága miatt parkettaként is felhasználják, valamint falburkolathoz is megfelelő fafajta. A ládakészítők is gyakran ebből a fafajtából készítik a termékeiket. A belsőépítészetben a lambéria mellett korlátok, lépcsők alapanyaga lehet.     

A sportszergyártás alapvető faanyaga is ez: sí, evező, szánkó, baseball ütő, billiárd dákó, bordásfal készül belőle. A járműipar is kedveli ezt a fát, mivel csónak- és vagonépítésben is nagyon jól felhasználható. 

Helye a bútoriparban

Mivel jól alakítható, ezért az asztalosok nagyon szívesen dolgoznak vele, bár kinézetre talán nem a legelegánsabb bútorok készíthetők belőle. Amikor azonban körülnézünk, láthatjuk, hogy a kisasztaltól kezdve a hálószoba komódjáig nagyon széles a kőrisfából készült bútorok választéka, és olcsóbb is, mint egyes kedveltebb fafajták termékei. 

Manapság már nagyon szépen tudják pácolni, és vannak olyan stílusú enteriőrök – rusztikus, vintage – amelybe nagyon szépen illeszkednek a belőle készült szekrények, polcok és egyéb kisbútorok. 

Van egy speciális bútordarab, amelyet kifejezetten kőrisfából készítenek el. Mivel nagyon jól hajlítható, ezért a hintaszékek talpai szinte kivétel nélkül ebből a fafajtából készülnek.

Szerepe a gyógyászatban    

Kevés hazai fafajta mondhatja el magáról, hogy az egészségünk érdekében adta nekünk a teremtő. A kőris viszont mind levelében, mind kérgében olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek miatt már ősidők óta gyógyászati célokra alkalmazzuk. 

Leveléből teát szoktak főzni, amelynek vizelethajtó és béltisztító hatása van. Szívrendellenességekre és reumás panaszok enyhítésére is alkalmas. Kérgéből erősítőt és üdítőital ízesítőt készítenek – a tonik keserű aromáját is a kőris adhatja. 

A mítoszok világában   

A kőrisfa az európai népek mítoszaiban is fontos szerephez jut. Különösen az északi népeknél volt rendkívül fontos a szerepe. Az EDDA versekben a misztikus kőrisfa tetején egy sas figyeli a világmindenséget, míg a törzsén kígyók tekerednek, gyökeréből a múlt és a jövő patakja fakad. Maga az ember is ebből a szent fából lett megalkotva, míg nő társa a berkenyéből.

Az egyik hagyomány szerint a tündérek azokon a helyeken tudtak kapcsolatba lépni a halandókkal, ahol három kőris együtt növekedett. 

Angliában még mindig vannak olyan területek, ahol azt tartják, hogy ha valamelyik évben nincs termése ennek a fának, akkor a királyságra valamilyen szerencsétlenség fog szakadni. Hazánkban a múlt század elejéig volt szokásban egy kőriságat lógatni az ajtófélfára, hogy az megvédje a lakókat az átkoktól és a fertőzésektől.

A sort sokáig lehetne folytatni, olyan gazdag a folklórja ennek a gyógyító erejű és nagyon hasznos fának. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a természet eme nagyszerű ajándéka hazánk talajában is megterem és szaporodik.