Építőanyag? Mennyiért?

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

A pandémia következményei az építőíparban

Nagyon sok elemző írta meg a pandémia berobbanását követően, hogy az életünk már nem lesz ugyanolyan, mint korábban. A járvány a tragédiák mellett állások tömegét szüntette meg, a világgazdaság dinamikája lefékeződött. A termelés leállása vagy jelentős csökkenése bizonyos iparágakban egyfajta csúzli hatást eredményezett, amelynek következtében – ahogy felpörgött a kereslet – hihetetlenül elszabadultak az árak. Sajnos ez éppen az építőiparban jelentkezett a legdrámaibb módon, ami a hazai építkezőket is nagyon kellemetlenül érinti. Az építőipari termékek drasztikus, mondhatni sosem látott drágulását összetett világpiaci jelenségek okozzák, ezért nem lesz könnyű a magyar kormány tervezett harca az ár-cunami ellen.  

Építőanyag – védelmi intézkedések

A hatalmas drágulás árnya a magyar politikára is rávetült, hiszen éppen a lakásfelújítási és építkezési támogatások terén tett intézkedéseket a kormány. Félő, hogy a támogatások kedvező hatásait az emelkedő árak könnyedén felemésztik. Ráadásul a központból fűtött hazai építkezési láz sem csökkenti az építőanyagok árát. 

A kormány egyelőre három lépést tervez bevezetni, amellyel megpróbálja mederben tartani a kedvezőtlen folyamatokat. Októbertől kiviteli korlátozásokat tervez bevezetni az építőanyagokra – csakhogy ez ellentétes az EU szabadkereskedelmi elvével. Az építőanyag exportra állami elővásárlási jogot vezetnének be, valamint bevezetnének egy úgynevezett extraprofitadót azon cégek ellen, amelyek egy meghatározott, mondjuk úgy hatósági ár fölött nyerészkednek. Egyelőre nehéz nem arra gondolni, hogy olyan ez, mint egy átszakad gátnál visszalapátolni a vizet a folyóba…

Alapanyagspecifikus világpiaci tendenciák       

Az építőanyag-árak növekedése három alapvető építőipari terméknél drasztikus, és ezekből Magyarország behozatalra szorul, ergo semmilyen állami beavatkozással sem lehet befolyásolni ezen alapanyagokból készült termékek árát. 

A hőszigetelő, az acél és a faanyagok piacán keletkezett az óriási bumm, amelyet számos tényező együttes hatása hívott életre, de ezek között nagyon erős a szerepe a pandémiát követő építkezési láznak, vagyis a hatalmasra nőtt keresletnek a meglévő kapacitásokkal szemben. Tovább növeli a termékek árát a kőolajszármézékok drágulása is. A hőszigetelő anyagok esetében ez alapanyagnak számít, míg az acél és a fa tekintetében az energia és a szállítás drágult meg. 

A hőszigetelők alapvető anyaga a sztirol monomer, amely tőzsdei áru, így ez a tényező az árképzést erősen befolyásolja. Mivel a hőszigetelő anyagok árában ez az alapanyag 70 százalékot tesz, annak drámai növekedése a teljes termékportfólióra kihat. 

Az acél és a fa tekintetében sorjáznak a tényezők: jelentős alapanyaggyártói kapacitások szűntek meg, leállt az Amerikából érkező import, nem volt elegendő a szállítási kapacitás sem, elsősorban a tartályhajók hiánya miatt. Ezekhez járult a kőolaj árának robbanása, és olyan szerencsétlenségek, mint az időjárási és világpolitikai tényezők, amelyek tovább fűtötték az árakat. És ha ez még kevés lenne, akkor tegyük hozzá, hogy a forint is jelentősen gyengült a főbb valutákhoz képest.  

Speciális tényezők az építőanyag kapcsán

A kereslet-kínálat törvényét mindenki ismeri, így egy felfokozott építkezési trend mellett nem csodálható, ha drágulnak az alapanyagok. A specifikumok tovább fokozták a termékhiányt. A német BASF ludwigshafeni gyárának egyik fő egysége még tavaly leégett, ezzel hatalmas kapacitások estek ki különösen a műanyagok, polisztirolok, tetőfóliák esetében. A megmaradt kapacitásokat pedig elszívta a járvány elleni védőeszközök és maszkok gyártása. Ez a hatalmas kiesés maximum két éven belül kompenzálható a gyártócsarnokok felépítésével és a termékportfólió átstrukturálásával. 

A fa árának egyfelől a klíma, másfelől az USA és a Kanada között kerekedett kereskedelmi vita tett be. A legnagyobb faexportőrök a skandináv országok, ám a szokatlanul enyhe időjárás miatt jelentősen csökken a kitermelhető épületfa mennyisége. Mivel az USA Kanadából nem szerezhette be ezt a terméket, így gyakorlatilag „kirámolta” az észak-európai fatelepeket. A gyártókra továbbra is hat az infláció vagy a béremelés, amelyeket természetesen a fogyasztókra hárítanak. 

Ártendenciák a nagyvilágban – és itthon

Felmérések alapján az USA-ban egy családi ház építése 58 százalékkal került többe, mint az előző évben. Az alapozás 104, a födém 146 míg a gerendaszerkezet 269! százalékkal lett drágább. Nagy-Britanniában tavaly egy megrendelő 5000 fontos ajánlatot kapott a fürdőszobájának felújítására, mára az összeg éppen a duplájára nőtt.

A minőségi acél alapanyagok ára nálunk is megduplázódott, akárcsak a zsaluzatokhoz használt faanyagoké. A vas ára februártól kéthetente 10 forinttal emelkedett, a faanyagoké 100 000 forintról 150-190 ezerre növekedett.  Egy korábbi felmérés szerint a faanyagok 73 százalékkal drágultak, a hőszigetelő anyagok 47, a gipszkarton 23, a beton pedig 12 százalékkal lett drágább. Azóta ezek az arányok csak rosszabbak lettek.  

A hazai helyzetet nehezíti a korábban meghirdetett lakástámogatások rendszere, amely tovább pörgeti az árakat, ráadásul az évek óta tapasztalt szakemberhiány a szakmunka árát is folyamatosan emeli. A jelenlegi képzési rendszer, valamint kereseti lehetőségek keretei között nem várható, hogy az elvándorlás és a szakképzettek aránya átbillenne. 

Mit lehet tenni ilyen helyzetben? A magyar gyártók szerint arra lenne szükség, hogy a kormány támogassa a kapacitásbővítéshez szükséges beruházásokat, de az építőanyag import támogatása lenne az igazi segítség. A kompenzációval lehetne mérsékelni az árak emelkedését. A kapacitásbővítés hosszú távon tudja csak kifejteni a hatását, de csak azoknál a termékeknél, amelyeket itthon is elő tudunk állítani. 

Mivel a kormány az importra vonatkozólag egyelőre semmilyen tervről sem tett említést, így a belátható időben sajnos hozzá kell szoknunk a gondolathoz, hogy – legyen szó bármilyen építkezésről, vagy felújításról – legalább a dupláját kell kifizetnünk a tavalyi áraknak.