Felvonó – emelj a magasba fel!

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Harc a gravitációval

Lépcsőt mászni nagyon strapás dolog, pláne, ha még valamilyen terhet is cipelnünk kell. Valószínűleg erről a zongora költöztetők tudnának sokat mesélni. Kegyetlen munka a magasba felcipelni valami nagyot és nehezet, így már az ókorban is azon spekuláltak az emberek, hogyan lehetne a munkát megkönnyíteni. Az egyiptomiak még hatalmas rámpákon húzták fel a tonnányi köveket. Úgy tudjuk, hogy a görög Arkhimédész építette meg a világ első felvonóját időszámításunk előtt 236-ban. Ez a szerkezet emberi erővel működött és a mai biztonsági előírásoknak nemigen felelt volna meg. Viszont a nagyobb tárgyakat sokkal kényelmesebben lehet felhordani a magasba, legyőzve a gravitációs erőt.

A felvonók fejlődése

Emelőket a magas építkezéseken évszázadok óta használnak. A 17. századi angol és francia paloták építésekor kötéldobokkal és csigák segítségével emelték fel a nagy terheket. Az ipari forradalom új lendületet adott a liftek fejlesztésének. Természetesen először a gőz játszotta a főszerepet. Ezek a szíjhajtású szerkezetek elsősorban a bányákban és üzemekben működtek. A hidraulikát ezen a téren először a század közepén vették igénybe emelők esetében. 

A mai liftek ősét 1852-ben alkotta meg Elisha Otis, amelybe már biztonsági rendszert is épített a tervező. A felfüggesztett kötél meglazított egy rugós féket, amely kötélszakadáskor kipattant és a felvonót a vezetősínhez szorította. Az Otis cég ma is a világ legnagyobb liftgyártója. Az első elektromos hajtású liftet egy másik nagy cég alapítója, Ernst Werner von Siemens építette meg 1880-ban Németországban.      

A biztonságos üzemelést tovább növelte Alexander Miles amerikai feltaláló szabadalma, az önműködő ajtó, amely működés közben az összes emeleti ajtót zárva tartja, így nem lehet a liftaknába zuhanni. 

Felvonók alaptípusai 

A liftek számtalan változata készül el világszerte, és többféleképpen csoportosíthatjuk ezeket. A működési elv szerint két nagy csoportot különböztetünk meg: a köteles és a hidraulikus típusokat.

A köteles felvonók a legelterjedtebbek a világban. A csigahajtóművet egy villanymotor hajtja meg, és a magasabb épületek esetében ezt a típust használják. Egyik altípus a dobköteles változat, ahol a kötél egyik végét a dobhoz erősítik, a másik végét a fülke vázához. 

A hidraulikus felvonókat kisebb, maximum 20 méteres magasságig építik meg. Ezekbe a típusokba csőtörés elleni védelmet építenek be. A hidraulikus liftek tápegysége az aknától messzebb is elhelyezhető, ezért nem kell felső gépházat építeni, míg a köteles esetében ez elkerülhetetlen. 

Mindkét típusnál szükséges a liftakna kialakítása is, amely tulajdonképpen egy szerviz terület. 

Hol használjuk a felvonókat?         

A lifteket felhasználásuk szerint is csoportosíthatjuk. A legnagyobb számban természetesen a személyfelvonók készülnek. Kapacitásuk a pár főtől akár a néhány tucatig terjedhet. A személyfelvonók hajtótárcsás-köteles típusok. 

Ezek között találunk speciális típusokat is, amelyek a mozgássérültek és kórházak betegei számára biztosítják az emeletek közötti mozgást. Nagy forgalmú helyeken korábban alkalmaztak folyamatos üzemű lifteket is, amelyeket páternoszternek nevezünk. Ez a típus kihalófélben van.

Külön kategóriát alkotnak a személyfelvonók családjában a home- illetve a lépcsőliftek. Ezekről a típusokról részletesen egy másik cikkben írok majd.  

A teherfelvonók képezik a liftek másik nagy családját. Ezekben gyakran meg is tiltják a személyszállítást. Sokkal nagyobb és strapabíróbb szerkezetek, a padlózatuk is jóval erősebb a személyszállítókhoz képest. 

Az ételfelvonók emeletes lakásokban tudnak praktikusak lenni – angol arisztokrata villákban ezen küldi fel a személyzet étkezéshez a megrakott tálakat. Ezek általában kézzel működtetett szerkezetek. 

Az építkezési liftek ideiglenesen telepített emelőgépek. Rendszerint kültérben, az épület oldalán helyezkednek el, és elsősorban az építőanyag szállítását könnyítik meg, bár van olyan típusa is, amely ember szállítására is alkalmas. 

A gépkocsifelvonók garázsokban, szervizekben működnek. Speciális típust alkotnak a csónak- vagy hajófelvonók, amelyek zsilipeken emelik át a vízijárműveket. 

Ugyancsak különleges típusok a színházi felvonók. Ezeket olykor inkább süllyesztőknek nevezik, de elvük semmiben sem tér el a hagyományos lifttől. Ezek is egyfajta teherliftek, akárcsak a repülőgépfelvonók. Ez utóbbiakat egy úszó szigeten, a repülőgéphordozó anyahajókon alkalmazzák. Elve teljesen olyan, mint a színpadi felvonóé, csak éppen vadászgépeket emelnek vele a hangárból a fedélzetre. 

Világhíres liftek

Ahogy az épületek magassága egyre nő a világban, úgy növekszik meg a hozzájuk liftek presztízse is. Az ember olykor már-már azt érzi, hogy a liftek (valamint gyártóik és megrendelőik) között egyfajta verseny alakult ki, hogy melyikük tud gyorsabb, magasabb vagy látványosabb szerkezettel előrukkolni. 

Európa legmagasabb liftje a svájci Bürgenstockban található. A Hammetschwand-Lift 152,81 méterre viszi fel utasait. Ez a lift messze eltörpül a világ leghosszabb felvonójával szemben, amely Dubaiban épült meg. A híres Burj Kalifa 504 métert tesz meg a földszinttől a tetőtérig. 

Európa leggyorsabb liftjének büszke címét a Berlinben üzemelő Kollhoff-Tower mondhatja a magáénak. A ThyssenKrupp Művek csodagépe 8,65 méter/másodpercet tud, de a dubai lift ebben is világelső a maga 9 m/mp sebességével. Nekünk európaiaknak mégsem kell elkeserednünk, mert német Möllnben található egy speciális szerkezet. Az Augustinum Mölln a leggyorsabb ferde lift a világon.