A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)
[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Május-június folyamán bizonyos helyeken megkezdődik a „nyári havazás”, amelyért a kanadai nyárfa a felelős.

Honnan jön a nyári „hóvihar”? 

Május-június folyamán bizonyos helyeken megkezdődik a „nyári havazás”, amelyért a kanadai nyárfa a felelős. Ahol nagy csoportokban növekednek, ott valóságos szőnyeget hintenek a nőivarú példányok a repítőszőrökből, amelyekben a mag lapul. Ez a „hótenger” olykor felkavarodik a nyári szélben és mindenhová belibegnek a kis vattapamacsoknak tűnő csomagok. Beszippantva a nyálkahártyát erősen irritálhatják, és a vastagon lerakódó repítőszőrök még gyúlékonyak is.  

Felmerül a kérdés, hogyan került hazánkba ez a fa, miért telepítették be, és lehet-e valami hasznosat készíteni belőle?   

Magasak, gyorsan nőnek és igénytelenek

A nyárfáknak nagy családjuk van. A tudomány 99 fajt és hibridet tart számon. Nemzetségének legtöbb tagja a föld északi féltekéjén él. Noha minden fajtának megvannak a jellegzetességei, de van néhány alapvető, közös tulajdonságuk. Ezek a fák nagyon igénytelenek, gyorsan nőnek, és nagyjából 30 éves korukra meghaladhatják a 15 méteres magasságot. A legmagasabb példányok akár 50 méteresre is megnőhetnek. Törzsük átmérője elérheti a 2,5 métert. 

Nem minden nyárfa fajta ereget magából olyan méretes röpítőszőrt, mint a kanadai, de közös bennük, hogy a szél segítségével szaporodnak. Leveleik, különösen a rezgőnyárfáé őszre aranysárgára váltanak, és a szélben az összeverődő leveleknek a susogása is hallható. Minden nyárfa lombhullató, törzse ezüstös szürke és rendszerint sima. A nyárfa gesztje világos, gyakran szinte élénk fehérnek tűnik.  

A kanadai nyárfát a szocializmus időszakában telepítették be. A városokban gyorsan lehetett vele zöldíteni, mert hamar magasra nőtt és nagy lombot adott, ráadásul jól tűrte a szmogot. Azzal a koranyári magzással azonban nem számoltak. Ezek a repítőszőrök önmagukban még nem lennének allergén hatásúak, de a rájuk tapadó, ember által előidézet nanorészecskék bejutnak általuk a szervezetbe. Ez a folyamat okozza sokaknál a szénanáthát, és többek között emiatt döntöttek úgy, hogy a városokban felszámolják ezt a fát.  

Nem minden nyárfa fajta ereget magából olyan méretes röpítőszőrt, mint a kanadai, de közös bennük, hogy a szél segítségével szaporodnak.

A nyárfa tulajdonságai      

A nyárfa a puhafák közé tartozik, ezért korlátosnak mondható a felhasználása. Sok erdészetben talajt előkészítő faként ültetik, általában ott, ahol homokos, szikes a föld. A megsarjadt minőségi fából álló erdőkben ugyanakkor már gaznak tartják az erdészek. 

A nyárfa puhasága okán könnyen megmunkálható, szépen faragható és esztergálható. A piacra körfa, forgács és fűrészáru formájában kerül. A gyengébb minőségű példányokat tűzifaként értékesítik. A nyárfát szépen lehet ragasztani és szögelni, ugyanakkor nagy nedvességtartalma miatt jelentősen zsugorodik szárításkor. Ez utóbbi tulajdonsága sem teszi kedveltté a fát, mert nagy mérete ellenére jelentős részét nem lehet felhasználni. Hogy az anyagveszteség minél kisebb legyen, a fát már 40 éves korában ki szokták vágni. Az ennél öregebb példányok ugyan terebélyesebbek, de alig adnak több megmunkálható anyagot. 

Van azonban ennek a fának két kiváló tulajdonsága is, amiért érdemes telepíteni és foglalkozni vele. Ezt a fát fokozott gőz- és nedvességállóság jellemzi, ezért fürdőházakban és szaunákban még a fenyőnél is sokkal jobb a használata. A nyárfából készült padlózaton akár mezítláb is sétálhatunk, miközben maximumra van csavarva a gőz. A nyárfa illata, aromája még kellemesebb is, mint a fenyőféléké, ezért az elterjedési övezetében inkább a nyárfát használják a szauna faberendezéseinél. 

Oroszországban évszázadokon át készítettek belőle tetőcserepet is, mivel tökéletesen ellenáll a víznek és idővel ezüstösre váltanak az elemek színei, amelyek még szebbé teszik az épületeket.

A másik kedvező tulajdonság a fa belsejében rejlik: olyan anyagok lapulnak meg benne, amelyek elpusztítják a rothadásért felelős baktériumokat. Ezért sok helyütt a savanyított káposztába és egyéb zöldségekbe mindig beletettek egy darabka nyárfát is, amitől a savanyúságok pimpósodása nem tudott megindulni. E tulajdonsága miatt a népi kultúrában még a mai napig is készítenek belőle tálakat, edényeket, fakanalat, zöldségkiszedő falapátot stb. 

A nyárfából készült padlózaton akár mezítláb is sétálhatunk, miközben maximumra van csavarva a gőz.

Mi mindenre használható még a nyárfa?

A nyárfát a bútorgyártásban – a szauna berendezések mellett – csak díszítőelemekhez szokták felhasználni. Kisebb polcok, padok készülhetnek még belőle, rendszerint külső használatra. Tömeges felhasználása a gyufagyártásban van. Jusson eszünkbe, amikor felsercen a láng, hogy a gyufa szára ebből a fából készül! 

Rendszerint a külső térben használható tárgyaknál jöhet szóba olyan fa, amely jól bírja a nedvességet, ezért a nyárfából kerti szerszámok nyeleit szokták elkészíteni, de belőle lehet a kalapács és a fejsze nyele is. Az építészetben a belső válaszfalaknál találkozhatunk vele furnér formájában. 

Két speciális területen teljesít még nagyon jól ez a fa. Nagyon sok ládát készítenek belőle, elsősorban gyümölcsös, könnyűszerkezetes ládákat, amelyben szellőzik a gyümölcs, de nem árt a ládának a nedvesség. 

A városok dísztereinél is előfordulhat, hogy a kövezés mellett fából készült díszelemeket találunk. Ezek többségükben az olcsó, víz- és hőmérsékletváltozást álló nyárfából készülnek el. Mivel jól faragható fáról beszélünk, ezért a játékipar is hasznosítja gyerekjátékok, figurák elkészítéséhez.  Felhasználják még nyílászáró, falburkolat és épületszerkezeti elemként is. Jelentős alapanyaga a farostlemez- és a papírgyártásnak is.      

Jusson eszünkbe, amikor felsercen a láng, hogy a gyufa szára nyárfából készül! 

Gyógyászati hatások 

Egy évszázaddal ezelőtt megjelent könyvben a nyárfáról az is kiderül, hogy vidéken a lombjával etették a kecskét és a juhot. Az ezzel etetett jószágok mindig sokkal jobb kondícióban voltak azoknál a társuknál, amelyek nem jutottak hozzá ehhez az étrendhez. 

Hamarosan felfedezte magának a gyógyszeripar is ezt a fát, és elnevezte zöld aszpirinnak. A fa ugyanis a salicin nevű hatóanyagot tartalmazza, mely megnyugtatja az idegeket és nem irritálja úgy a gyomrot, mint az aszpirin. Mivel gyulladásgátló hatása van, ezért sebekre, gyulladásokra kiválóan alkalmas kenőcsöket lehet belőle készíteni. Az ételeknél megismert antibakteriális hatás a gyógyászatban is bevethető. 

Teaként is fogyasztható, amely csökkenti a megfázás, a hasmenés vagy a hólyaggyulladás tüneteit. A nyárfa tehát a gyulladások egész tárháza ellen hatékony. 

Manapság egyre többen fordulnak a természetes gyógymódok felé, és aki néhány kanna nyárfateára valót akar összegyűjteni, annak tavasszal kell ezt a tevékenységet elvégeznie, amikor még zsengék a levelek.      

Amint látható, nincs a világnak olyan teremtése, amelyet az ember ne tudna haszonnal birtokba venni. A nyárfa talán nem a legjobb bútorfa, de speciális területeken nehezen lennénk meg nélküle, ráadásul az egészségünkre is vigyáz. A kanadai fajtának a gyérítésével pedig lassan eltűnik a városainkból a „nyári hó” is.  

Nyári hó.

nyito-lefele-nyil-bibor