A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)
[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Hazánkban csak nagyon kevesen tudják, hogy mit is csinál egy tájépítész.

A romlatlan természet vége

Vajon van-e még helye glóbuszunkon a romlatlan természetnek? Vajon az ember jelenléte mennyiben változtatta meg a környezetet? Szabad-e az embernek úgy tekintenie a környezetére, mintha az egy ember által megkomponálható műtárgy lenne? 

A tájépítészek szerint azzal, hogy az ember megkezdte átalakító tevékenységét a Földön, el is veszett a vad és érintetlen természet illúziója, és ez a folyamat a fejlődéssel együtt fel is gyorsult. Azt az állapotot, amelyben az emberi jelenlét nem volt fellelhető, sohasem lehet már visszaállítani, de a természet megmaradt értékeivel úgy is lehet jól sáfárkodni, hogy azt közben hasznos funkciókkal gazdagítjuk. 

Ez a tájépítészet alapgondolata, amely – mint annyi más modern irányzat – az Egyesült Államokban fejlődött ki, s amelynek apostolai Frederick Law Olmsted és Andrew Jackson Downing voltak.  

Mit kell tudnia egy tájépítésznek?

Hazánkban csak nagyon kevesen tudják, hogy mit is csinál egy tájépítész. Ennek egyik oka az, hogy nagyon fiatal tudományágról van szó, és alig három éve vette csak fel a Magyar Építész Kamara a soraiba az ezzel foglalkozó tájmérnököket. 

A tájépítész tudásbázisa jelentősen eltér a hagyományos építészekétől. Amíg az építész a tartalomhoz keresi a formát, addig a tájépítész a formához, azaz a környezethez keresi a megfelelő tartalmat. A tájépítésznek egyszerre kell lennie növényszakértőnek, geográfusnak, szociográfusnak, ökológusnak, miközben az építészeti véna mellett még jelentős művészi adottságokkal is rendelkeznie kell. 

A tájépítész festővászna az a terep, amelyet a fenti szempontok alapján megkomponál, és olyan műtárgyakkal gazdagítja, amelyek funkciót adnak a térnek úgy, hogy közben nem terhelik a környezetet. A tájépítésznek mindamellett jövőbe látó képességgel is rendelkezni kell, mert a valóra vált tájnak hosszú élettartama lesz, és ez alatt mindvégig be kell töltenie funkcióját. 

A tájépítész a munkája során mindig  az adott táj jellegzetességéből indul ki, amelybe beletartozik annak növényvilága, talaja, éghajlata, a környéken élők kultúrája és hagyományai. Mindemellett figyelembe kell vennie a térség építészeti aspektusait és annak infrastruktúráját is. 

A fentiekből is jól érzékelhető, hogy a tevékenység egyfajta reneszánsz embertípust követel meg, hiszen számos tudományágnak az együttes ismeretéből születhetnek tájépítészeti remekművek.          

A tájépítész a munkája során mindig  az adott táj jellegzetességéből indul ki, amelybe beletartozik annak növényvilága, talaja, éghajlata, a környéken élők kultúrája és hagyományai.

Harmóniára törekedve

A tájépítészek munkájának alapvető dilemmája az, hogyan lehet megteremteni és fenntartani a környezet és az emberi tevékenység egyensúlyát. A fenntarthatóság, az ökológiai egyensúly és az emberi életközösségekre nézve a hasznosságnak egyszerre kell érvényesülnie. Tevékenysége nyomán olyan tájkompozíció születik, amely esztétikus, az életminőséget javítja, a természettel összhangzó egységet alkot és időtálló. 

Amennyiben a fenti kívánalmak teljesülnek, akkor gyönyörű és egyben nagyon hasznos terek születnek meg, amelyek az élet számtalan szféráját gazdagíthatják.      

A tájépítészt nem tekinthetjük a hagyományos zöldmozgalom egyik képviselőjének, mivel nem tagadja meg a gazdasági igényeket, ehelyett igyekszik észszerű megoldást találni egy tervezett beruházás és az adott környezet jóléte között. Megérti, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében építkezni kell, de ezt igyekszik olyan mederbe terelni, hogy a lehető legcsekélyebb módon terhelje meg azt a környezetet, ahol az megvalósul. Ennél természetesen a tájépítész még többre törekszik, mert a beépíteni tervezett tájat oly módon formálja meg, hogy abban ember és természet jól érezze magát, és látványával felüdülést keltsen.     

Hogyan dolgozik a tájépítész?

Nézzük meg, hogy melyek a tájépítész igazi terepei. A megrendelők általában önkormányzatok, állami intézetek és nagyobb vállalatok. Ennek megfelelően a tájépítész a városok és települések zöld területeinek újragondolására kap megbízást. Lehetnek ezek közparkok, történeti kertek, kisebb városi területek. Emellett persze előfordul, hogy családi kertek tervezésével is megbízzák, hiszen kialakult hazánkban is az a gazdag réteg, amelyik szívesen fordul szakemberhez, amikor a házhoz tartozó telek kialakítására gondol. A nagyméretű és műtárgyakkal gazdagított kertekhez már nem lesz elegendő a kertépítő vagy a kertész tudása. 

A tájépítész munkaidejének nagy részét maga a tervezés teszi ki. Komplex munkát végez, amelyet a tervezési terület nagysága és szerkezete, valamint a feladat bonyolultsága határoz meg. El kell készítenie egy megvalósíthatósági tervet, azaz egy olyan reális kivitelezési aspektust, amelyben a meghatározott funkciók és a táj szerepe egyaránt érvényesülni tud. 

A megvalósítási tervet követően vázlattervek születnek, amelyben a terület minden szegmensét be kell mutatni, mégpedig a lehető legvizuálisabb módon. Ilyenkor a legnagyobb feladat átrendezni a természeti és mesterséges elemeket, amelyek egyfajta kompozíciót alkotnak. Ügyelnie kell, hogy a majdani beavatkozás során az adott létesítmények belesimuljanak a tájba, passzoljanak az adott táj esztétikai, ökológiai adottságaihoz. 

A tájépítész munkaidejének nagy részét maga a tervezés teszi ki.

Milyen a jó tájépítész?

A tájépítész mindig a haladás oldalán áll, aki képes a műszaki, ökológiai és az esztétikai szempontokat úgy ötvözni, hogy azt a gazdasági és társadalmi fejlődés szolgálatába állítsa. A megvalósult projektekkel egyfajta példát is mutat, ízlést és életmódot formál. 

Amikor felmerül a tájépítész alkalmazása, tulajdonképpen három alapvető szempont alapján lehet eldönteni a pályázók közül a megfelelőt. Mint minden építész esetében, itt is elsődlegesek a referenciák. Minél gazdagabb és látványosabb a portfólió, annál jobban bízhatunk benne, hogy nem fog kudarcot vallani. 

Természetesen a szakmai tudást lemérhetjük azáltal is, hogy bekérjük a szakmai és tervezői jogosultságot bizonyító dokumentumokat. Mivel a tájépítész sohasem tud egymagában hatékonyan működni, azt is érdemes megvizsgálni, hogy teamet tudhat-e maga mögött. A nagyobb, városi beruházások általában összetettebb feladatokat kívánnak meg, amelyhez szükségesek a szakértői és mérnöki közreműködők. Amennyiben egy ilyen tájépítész csapat jelentkezik a megbízásra, annak sokkal nagyobb is az esélye a projekt megvalósítására.             

A tájépítészet jövője   

Egy barátom mesélte, hogy amikor a családdal elutazik egy nyugati országba, a felesége mindig megjegyzi, hogy mennyivel nagyobb a rend és a tisztaság. Még az út melletti rétek is szépen vannak nyírva. Amikor pedig bemennek valamelyik városka központjába, azok olyanok, mintha skatulyából húzták volna ki. A házak szépek, a parkok gondozottak, de még az ipari létesítmények környéke sem az a lepusztult rozsdatemető, amelyet sok helyen lehet látni idehaza. 

Sajnos a tőlünk nyugatabbra élők is észreveszik azt a sivárságot, amely hazánkba érkezve fogadja őket. Szemet szúr nekik a rendezetlenség, amely szerencsére már minket, magyarokat is egyre jobban zavar. Nem beszélve róla, hogy nem mindegy, milyen környezetben lakunk, ha csak az ingatlanunk árára gondolunk. Egy elhanyagolt területen legyen bármilyen szép is a lakásunk, biztosan alacsonyabbak lesznek az árak, mint az olyan környezetben élőkéé, ahol a tájépítészek varázslatos munkája érvényesült. 

Biztosak lehetünk benne, hogy a ma még csak kevesek által ismert szakma egyre nagyobb presztízst fog szerezni a jövőben, és munkájuk által remélhetjük, hogy Magyarország közterei, parkjai, közösségi terei élettel és szépséggel telítődnek meg. Jót tenne a lelki és a fizikai egészségünknek is!

Biztosak lehetünk benne, hogy a ma még csak kevesek által ismert szakma egyre nagyobb presztízst fog szerezni a jövőben.

nyito-lefele-nyil-bibor