Tartalomjegyzék
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]
Karácsonyi hagyomány az ünnepi asztal
Az év legjobban várt ünnepe a karácsony. Minden család számára ez a legfontosabb ünnep, amelynek mindenképpen meg kall adni a módját. A karácsonyhoz kötődnek leginkább a hagyományok. Ezek közé tartozik hazánkban az adventi koszorú, a karácsonyfa a speciálisan magyar szaloncukorral, és természetesen az ünnepi asztal a hagyományos karácsonyi ételekkel.
Az ünnepi asztalnak ugyanúgy régi a hagyománya, mint a karácsonyfának, és egyes tájegységeken hosszú évszázadokon át többet jelentett annál, hogy legyen egy szépen feldíszített étkezőasztalunk. Ebből a régi hagyományból mára már semmi sem maradt, csak az asztal, amelyet szépen meg kell teríteni.
Népi hagyományok
A megterítés a karácsony szokásrendjében fontos szerepet kapott a múltban, különösen a nyelvterület déli, keleti és nyugati vidékén. Az asztalt a régiek komoly ünnepélyességgel terítették meg, és tájegységenként változóan gazdasági és házi eszközöket, ételeket, gabonamagvakat, szénát, szalmát helyeztek el rajta. Ezeket az eszközöket természetesen a családi étkezés előtt leszedték, és különböző, mágikusnak mondható célokra használták fel. Ez a mozzanat azért érdekes, mert túlmutat a keresztény kultúrkörön, egészen a pogány hiedelemvilágáig vezethető vissza ez a nálunk sokáig élő hagyomány.
Az ünnepi asztal leszedésének ugyancsak tájegységenként más és más volt az időpontja, de leginkább az aprószentek napján történt meg. Azért készítették a karácsonyi asztalt, hogy a következő évben is bőségben és egészségben éljen a család. A magvak a bő termést biztosították, és az ünnepi asztalról levéve a tyúkok elé szórták, hogy jó legyen a tojáshozam. A sónak a tehenek, méhek gyógyítását kellett biztosítania, a bors a gúnár és kakas nemzőképességét volt hivatott növelni, a fokhagyma a gonosz elűzése mellett gyógyító erőt hordozott, a méz pedig a torokfájás és megfázás ellen védte a családot, amennyiben ott volt az ünnepi asztalon. Az asztal alá rakott szerszámoktól azt várták, hogy hatékonyabban lehessen velük dolgozni a jövőben.
Asztal és abrosz
A népi hagyományok a polgárosodással együtt lassan elkoptak, de karácsonykor az étkezőasztalnak manapság is ünnepi köntösbe kell öltöznie, hiszen azt fogja a család körülülni szentesestén és az ünnepnapokon.
Az ünnepi asztal megterítése jelzi a vendégek számára, hogy valamilyen különleges alkalomra érkeztek meg. Nem lehet csodálkozni rajta, hogy az ünnepi asztalnak is kialakultak a stílusbeli változatai és megjelent az év színe és/vagy stílusa is. Természetesen nem kell feltétlenül divatbolondnak lenni, de vannak aranyszabályok, amelyeket nem hagyhatunk el, ha az ünnepi asztalt készítjük elő.
A karácsonyi asztalon egy szép és tiszta asztalterítőnek kell lennie. Már jóval az ünnep előtt célszerű meggyőződni róla, hogy a tavalyi abrosz még felhasználható-e. Amennyiben kimoshatatlan foltoktól tarkálik, időben be kell szerezni egy ropogósan újat. A karácsonyi asztalterítő rendszerint fehér színű, ezért sokan használnak hozzá kiegészítő asztaldíszt, valamilyen karácsonyi mintás szalagsávot, vagy a tányérok alá kisebb, az asztaldíszekhez illeszkedő abroszt.
Színek és stílusok harmóniája
Alapvetőnek mondható, hogy a karácsonyi asztalnak összhangban kell állnia az adott helyiség karácsonyi színeivel és hangulatával, hiszen a stílusok és színek ütközése teljesen megtörheti a karácsonyi hangulatot. Amennyiben az asztal és a karácsonyfa egy helyiségben áll, akkor e két fontos elemnek ugyanazt a stílus és színvilágot kell vinnie.
A karácsony alapvető színei a fehér mellett, az arany, az ezüst, a piros, a sötétzöld és a lila, amelyeket persze megfelelően párosítani kell. A szín szabálya itt is követi a lakberendezés metodikáját: válasszunk egy alapszínt és legfeljebb egy-két társszínt, amelyek jól harmonizálnak, és tartsuk ebben a mederben a díszítést. Az is világos, hogy egy minimalista arculatba öltöztetett ünnepi asztalhoz nem állíthatunk retro karácsonyfát. A harmónia ennél az ünnepnél különösen fontos, hisz ez kölcsönzi majd a meghitt hangulatot.
Teríték és tálalás
A teríték kérdésében kialakultak mára már klasszikusnak mondható stílusok. A piros-arany-zöld színkombináció talán a leginkább használatos, hiszen ezek a színek szoktak a karácsonyfán is megjelenni. Ilyenkor rendszerint a nagy terítő fehér, és a tányérok alatti abroszok pirosak és zöldek, de e három szín úgy is kombinálható, hogy a vörös abroszok mellett díszítőelemként kerülnek zöld fenyőágak az ünnepi asztalra. Ez tulajdonképpen klasszikusnak mondható teríték, különösen akkor, ha hagyományos anyagból választjuk a textíliát. Ilyenkor hímzett damasztterítő, textilszalvéta kerül az asztalra és természetesen a családi porcelán.
Nagyon elegáns a fehér-arany és a fehér-ezüst ünnepi asztal. Ezekkel a kombinációkkal nem lehet mellélőni. Az arany és az ezüst a kiegészítőkön és az asztali díszeken jelenik meg leginkább. Ehhez az ünnepi asztalhoz kristálypoharak dukálnak és előkerülhet a nagymama ezüstétkészlete. De nagyon jól mutatnak az elegáns gyertyatartók, arany vagy ezüst szalvétagyűrűk, a minőségi porcelán tányérok.
Egyre többen használnak úgynevezett natúr terítést, amelynél a fehér és a zöld dominanciájával találkozhatunk. Fehér asztalterítőn fehér tányérok, és ezüstétkészlet várja a vendégeket, míg a friss fenyőágakkal a zöldet lophatjuk be ebbe a fehérségbe. Nagyon dekoratív tud lenni az asztal közepén egy színes, többemeletes gyümölcsöstál, benne aszalt- és déligyümölcsökkel.
Sok híve van a skandináv stílusnak, amelyben a fehér és a lágy, világos árnyalatok játsszák a főszerepet. A textíliákban a fehér mellett krém és vanília lehet az alap, amelyhez remekül illeszkednek a pasztell színű étkészletek és a fanyelű evőeszközök. De ebbe az enteriőrbe a rozsdamentes acélfogantyús kések, kanalak, villák is kiválóak. Ne maradjon el a gyertyatartó sem az asztalról.
Az ünnepi asztal akkor szép és harmonikus, ha egységes étkészlettel terítünk. Ez persze nem mindig sikerül, hiszen előfordul, hogy a készlet egy-két eleme már eltört, tönkrement, de a készlet stílusához igazodó darabokkal ki lehet egészíteni a terítést. Ha erre nincs lehetőség, akkor sajnos még időben be kell szerezni egy új készletet, hogy az asztalunk valóban ünnepi díszbe tudjon öltözni.
Ünnepi fogások
Az ünnepi asztalhoz ünnepi fogások dukálnak. Hiába a borzalmas árrobbanás a hazai élelmiszerboltokban, azért a magyarok legalább karácsonykor szeretnének jót és bőségesen étkezni. Erre az alkalomra kinyílnak a pénztárcák, és elsősorban a tradicionális ételek alapanyagait keresik a háziasszonyok.
Persze minden család egy külön világ, és tájegységenként is van eltérés a karácsonyi menüben, de azért néhány alapvető étel szinte minden ünnepi asztalon megtalálható lesz. A leveseknél elsősorban a halászlé a sláger, de sok helyütt készítenek borlevest, tárkonyos csirkelevest, vagy éppen egy hagyományos, de több állat húsából készült, gazdag húslevest, amelyhez mártásos tálakat is előkészítenek.
A főfogás is sokféle lehet, de nagyon sokan választják a töltött káposztát, a pontyból készült rántott halfilét, amelyet majonézes burgonyával tálalnak, de az angol hagyományokat követve asztalra kerülhet a sült pulyka, amelyet rendszerint aszalt szilvával töltenek meg.
A harmadik fogás a házi desszert. A bejgli kötelező gyakorlat, s az, aki nem kap januárra „bejgli mérgezést”, az nem is Magyarországon töltötte a karácsonyt. Nagyon kedvelt sütemény a flódni és a zserbó is.
Finom ételek egy szép asztalon, hozzá jó italok és egymást szerető emberek – ez az igazi karácsonyi hangulat. Kívánunk minden kedves vásárlónknak áldott, békés és bőségben eltöltött ünnepeket!