A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)

A télikert építése ugyanúgy engedélyköteles, mintha egy plusz szobát szeretnénk a házhoz építeni.

A télikertek születése

Valamikor a 17. század folyamán lett divat Angliában, Franciaországban és a német területeken az egzotikus növények termesztése. Természetesen ezt a luxust az uralkodók és a főrangú személyek engedhették meg maguknak. A déligyümölcsök és egyéb trópusi növények tartásához ugyanis ekkoriban teremtődtek meg a feltételek. Ehhez elsősorban az üveggyártásnak kellett fejlődnie, hiszen ezeknek a növényeknek melegházra volt szükségük, hogy az európai télben is életben maradhassanak.

Magyarországon az első ilyen kert a Pozsonyi Botanikus Kert volt, amelyet 1653-ban alapított Lippay János. A főúri rangúaknál is divat volt a kastélyok kertjében kialakítani egy egzotikus fajokat tartalmazó télálló kertet, amelyben speciális ismeretekkel rendelkező kertészek nevelték a növényeket. A télikertek a polgárság fejlődésével együtt egyre több helyen megjelentek, s manapság már a módosabb középréteg is megengedheti magának, hogy örömét lelje benne.   

A természet és a napfény közelsége

Magyarországon a télikerteket rendszerint közvetlenül a kertes házhoz kapcsolják, viszonylag kevés az önálló épületként funkcionáló típus. Ennek több oka van. Elsősorban az a praktikum, hogy a ház gépészeti rendszerét így meg lehet osztani a télikerttel, nem kell azt külön kiépíteni. Nagy előny, hogy a télikerttel a lakóterületet és az ingatlan értékét jelentősen meg lehet növelni.

Számos ház esetében a nagyméretű terasz kerül beépítésre, így válik az télikertté. Az igazi télikert persze az a típus, amely a terasztól függetlenül kapcsolódik az épülethez, és méretét, formáját, stílusát, felépítését maga a ház tulajdonosa választja meg annak függvényében, hogy milyen funkció lesz az elsődleges benne. A télikertet tehát lehet úgy tipizálni, hogy az milyen kapcsolatban áll a házzal vagy a kerttel. A házkapcsolatos télikert alapvető lényege, hogy a lakótérbe hozza a természetet és a napfényt.   

Egyéb tipizálási módok

A télikerteket lehet anyaguk, tájolásuk, klimatikus viszonyuk és persze funkciójuk alapján is osztályozni. Az anyagválasztás némileg kötött, bár a legfőbb alapanyag a többrétegű üveg lesz. Az üveg határozza meg ezeket az építményeket, de keretük lehet fából, műanyagból és fémből is. 

A szerkezetek anyagát magának a háznak a stílusa fogja meghatározni. Teljesen világos, hogy egy boronaház télikertje nem lehet műanyag-üveg kombináció. A faszerkezetes télikertek nagyon szépek ugyan, de a karbantartásukra rendszeres figyelmet kell fordítani. A műanyag kerettel, nyílászáróval rendelkező télikertek a legolcsóbbak, míg a fémszerkezetűek a legtartósabbak, és a legdrágábbak is egyben.  

A szerkezetek anyagát magának a háznak a stílusa fogja meghatározni.

A télikertek égtáj felé igazodásuk szerint tipizálhatóak. Általában a déli és nyugati tájolás szokott a legnépszerűbb lenni, mivel ilyenkor lehet a télikertet a legjobban benapozni. Ennek azonban annyi hátránya van, hogy a nagy nyári melegben meg kell oldani a szellőzés és a hűtés kérdését, hiszen az üvegfelület miatt a hőség elviselhetetlen lesz, amely még a melegtűrő növényeket is megviseli, hát még az ott kertészkedőt.

A keleti tájolású télikertekben a reggelek lesznek napfényesek, míg délután már szűrtek a fények. Egy ilyen télikertben a legtöbb növény jól érzi magát, és az ott tartózkodónak lehetősége van egy világos, napfényes kávé- vagy teasarkot kialakítani. Az északi tájolás esetében a fényviszonyok egyenletesen mérsékeltek lesznek, de a megfelelő fűtéssel remek platformot lehet kialakítani a fényérzékeny növények, virágok számára. 

Klimatikus viszonyok alapján három típusa van a télikerteknek. Az úgynevezett hideg télikertekben a téli szezonban nagyjából 5 fokos a hőmérséklet, amely hosszabb tartózkodásra nem alkalmas, és csupán a fagyot tűrő növények áttelelésére alkalmas a helyiség. Amennyiben a lakótér irányába jól szigetelt, akkor a háznak plusz szigetelést biztosít a hideg napokra. A szubtropikus télikert átlagos hőmérséklete 16-18 fok körül van télen, ezért ez az évszak nem alkalmas arra, hogy lakótérként használjuk, de ebbe a típusba már majdnem a legtöbb növény telepíthető. A trópusi télikertben 20 foknál sosincs hidegebb, így nemcsak a házi pálmakertünk lehet, de állandó lakótérként is használhatjuk. 

Számtalan funkcióra alkalmasan

A funkcionalitás alapján a télikertet számtalan módon használhatjuk. Van, aki valóban kertként tekint rá, és vagy haszonnövényeket, vagy virágokat fog ezen a területen tartani. Elvileg a télikert a meleget kedvelő virágok, növények háza, de ugyanolyan hasznos lehet arra, hogy fűszernövényeket, vagy zöldségeket termesszünk benne. Manapság az élelmiszerárak emelkedésével nem lenne meglepő, ha ezekben a kertekben inkább a fogyasztásra alkalmas növények kapnának helyet. 

A télikert tökéletesen alkalmas a mindennapi stressz levezetésére, ezért sokan megosztják ezt a területet a növényekkel úgy, hogy egy kellemes pihenő is található benne a stílushoz igazodó kanapéval, asztallal. Lehet ezen a helyen egy olvasó-, kávé- vagy teasarok. Miközben a télikert tulajdonosa kényelembe helyezi magát, egy gyönyörű, színekkel, illatokkal és oxigénnel teli környezet veszi körül, amely alkalmas a tökéletes kikapcsolódásra. 

A télikert tökéletesen alkalmas a mindennapi stressz levezetésére.

A télikert felhasználható az étkező céljára is. Általában a konyhához vagy a nappalihoz kapcsolják, ezzel természetes környezetet jelentve étkezés közben a család számára, ahol egészen estig fény teríti be a helyiséget és a kilátás is gyönyörködtet, miközben étkezik a família. Az étkezőből kiindulva kialakítható egy vendégfogadó helyiség is. Ilyenkor a növények egy-egy szép, cserépben nyíló virágra korlátozódnak, hiszen a hely nagy részét az asztal és a székek, fotelek fogják elfoglalni. Találkozhatunk olyan télikerttel is, amelyiket a tulajdonos a gyerekek játszószobájává, vagy a testmozgásra alkalmas helyiséggé rendezett be. Ezek azonban extrém esetek, mert a télikert alapvető funkciója mindig is a lakótér és a természet összekötése marad.   

Nagyon fontos kiemelni, hogy a télikertet szellősen kell berendezni, bármelyik funkció játssza is a főszerepet. A nagy üvegfelületek ugyanis optikailag növelik a teret, és emiatt sokan hajlamosak túlzsúfolni ezt az épületet. A télikert akkor gyönyörködtet, ha megfelelő közlekedő utakat alakítunk ki. Ez különösen akkor fontos, ha több zónára osztjuk kertünket a funkcionalitás szempontjából.     

Egyéb tudnivalók

A télikertek tervezésében a legnehezebb az egyensúlyt megtalálni a ház stílusa és a kert önálló entitása között. A jól megtervezett és berendezett télikertek külön világot jelentenek a házon belül, amelyet a padlózat és a falak színével, anyagával hangsúlyozhatjuk. Így azt az átmenetet is kihangsúlyozhatjuk, amely a ház és a külső telek közötti területet jellemzi, ráadásul egyfajta sajátos arculatot kölcsönözhetünk ennek a speciális és nagyon különleges helyiségnek. 

A télikertet nemcsak a berendezések és a növények gondos megválasztásával tehetjük látványossá, hanem a megfelelő világítással is emelhetjük – szó szerint – a fényét. A hangsúlyos területeken meleg fókuszfényekkel operálhatunk, de alkalmazhatunk a stílusnak meglelően fényfüzéreket és olyan álló- vagy falilámpákat, amelyek az enteriőr hangulatát felerősítik.

Fontos megemlíteni azonban azt a fontos tényt is, hogy a télikert építése ugyanúgy engedélyköteles, mintha egy plusz szobát szeretnénk a házhoz építeni. Mielőtt belevágnánk a megépítésébe, érdemes szakértővel konzultálni és a segítségét igénybe venni, hogy elkerüljük a kellemetlenségeket, amelyek beárnyékolnák ennek a csodás helyiségnek a zavartalan élvezetét.

Magyarországon a télikerteket rendszerint közvetlenül a kertes házhoz kapcsolják

 

nyito-lefele-nyil-bibor