Az erdei fenyő

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Őshonos, igénytelen és közkedvelt

A december hónapja a fenyőünnepről ismeretes ugyan, ebben a cikkben azonban egy olyan fenyővel ismerkedünk meg, amelyet nem szoktak karácsonyfaként értékesíteni, mert sokkal hasznosabb célokra termesztik az erdészetek. 

A faiparban borovinak mondott erdei fenyő hazánk őshonos fája, és a hazai erdőterületek 7-9 százalékát teszi ki. Természetes formában is prímán megél nálunk, és elterjedése a glóbusz északi területére jellemző. Nagyon szívós fenyő, amely szinte minden talajban megél, de a nedves, tápanyagokban gazdag területeken fejlődik a leggyorsabban. Az erdei fenyő a 19. század során vált hazánkban értékes bútorfává, és azóta is kedvelt és széles körben használt fa.

Hazánk alapvető fenyőfája

Magyaraországon elsősorban a nyugati területeken vannak nagyobb erdőségei az erdei fenyőnek. Kedvező körülmények között általában 30 méter magasra nő, de találtak már 50 méteres magasságú példányt is. Hazánkban a legmagasabb erdei fenyő a Somogy megyei Kaposgyarmaton található 33 méter magas úgynevezett Balla-fenyő. Az alcsútdobozi arborétumban áll egy példány, amelynek 345 cm-es a törzse. Fenyőerdeink 60 százalékát teszik ki az erdei fenyők. A 19. század során az Alföld homokjának megkötésére ezt a fát is felhasználták, így foltokban a keleti országrészben is megtalálható. 

Az erdei fenyő akár 500 évig is elél megfelelő körülmények között és még a talaj mésztartalmára sem érzékeny, ugyanakkor a jobb termőterületekről más fák kiszorítják. Erdeiben szinte nincs is aljnövényzete, annyira elveszi a nap sugarait. A kérge a talajhoz közel vastag, mélyen barázdált, szürkésbarna, felfelé haladva elvörösödik. Törzse egyenes, ami a feldolgozását megkönnyíti. A szíjácsa a fa egyharmadát teszi ki, míg gesztje a további kétharmadot. Gesztje vörösesbarna. Porzós virágzata sárga, a termős toboz fiatalon zöld, majd elfásul és megbarnul. A szaporodását a szélre bízza, május végén, júniusban virágzik. Az erdei fenyőnek van nő- és hímivarú példánya, de speciális esetben a fa képes nemet váltani. 

Az erdei fenyő tartalmazza a legtöbb gyantát a fenyőink közül, és ez fokozza a tartósságát. A gyantaanyagot sokoldalúan használják fel. Tűlevelei kettesével nőnek.           

Az erdei fenyő tulajdonságai

Az erdei fenyőről elmondható, hogy a gyökerek kivételével az egész fát hasznosítja a feldolgozóipar. Alacsony sűrűségű puhafa, amelynek könnyű a feldolgozása, csak a faragása okoz nehézséget. Jól ragasztható, szegecselhető, felületkezelhető és telíthető. A gyantatartalom miatt közepesen tartós. Gyorsan és jól szárítható. Kitermeléskor a kérgelést és a máglyázást viszonylag hamar meg kell kezdeni, mert hamar kékülni kezd. A fény hatására sötétedik. 

Az erdei fenyő – noha puhafa – tartósságára sem lehet panasz. Szabadban 60 év, vízben körülbelül 500 év, állandó szárazon akár 1000 év! is lehet a belőle készült bútor, tárgy élettartama. 

Sokoldalú faanyag

Az erdei (borovi) fenyőt számos területen használják fel. A magasépítéstől a bútoriparon át a vezetékoszlopokig rengeteg minden készülhet belőle. A bútoripar, amely borovinak mondja a fenyőt, a komódtól az ágykeretig, a vitrintől a polcig számtalan dolgot gyárt belőle. 

A hajóipar is hasznosítja, de készítenek belőle talpfákat, ducokat, kerítéseket és ládákat is. Az épületasztalosok is kedvelik a fáját, ezért gyártanak belőle ablakkeretet, ajtókeretet, vakpadlót, küszöböt, de beltéri térelválasztónak és álmennyezetnek is felhasználható. 

A papíripar is hasznosítja, ezért nem meglepő, hogy csomagolóipari alapanyag az erdei fenyő. Nemcsak a fáját, de a kérgét és a tűlevelét is felhasználják. A kérge kiváló mulcs alapanyag, ezért a kertészet és a parképítők egyik kedvenc kéreganyaga. 

Még takarmányként is bevetik a tűleveleket, amelyet belekevernek egy kompakt marhaeledelbe. A benne lévő vitamintartalom erősíti a haszonállatok szervezetét. 

Az a csodálatos olaj  

Az erdei fenyő olaja rendkívül értékes adománya a természetnek. A kérgébe hosszanti bevágásokat ejtenek, amelyből kicsurog az úgynevezett fenyőbalzsam. Az eljárást óvatosan kell megejteni, hogy a fa ne sérüljön meg. Tavasztól őszig képes a fa ilyen balzsamot ereszteni. A fenyőbalzsam két részből tevődik össze: 15-30 százaléka az illóolaj, a maradék pedig a száraz fenyőgyanta, amellyel a vonóshangszerek húrjait szokták megkenni. 

Az erdei fenyő fiatal rügyeit, a gyantáját, kérgét is felhasználja a gyógyszer- és a kozmetikai ipar. Régóta ismeretes a gyulladásgátló hatása, különösen jó a légúti fertőzések elleni kezelésben. A fenyőtűből készült teát a svédek szívesen fogyasztják, nálunk inkább inhaláló főzetként használják. Fertőtlenítő, köptető, vízhajtószerekben is hasznosul ennek a fának az olaja, gyantája. 

Külsőleg is felhasználható az erdei fenyő olaja. Ízületi gyulladás, köszvény, reumás fajdalom és asztma ellen is kitűnőek a belőle készült termékek. Gyantáját a kötszereknél, ragtapaszoknál alkalmazzák. 

A kozmetikai ipar sem nélkülözheti. Elsősorban a szappangyártásnál használják fel, de készítenek belőle fürdősót, fürdőhabot. Az élelmiszeripar ízesítőként hasznosítja. A tobozokkal bort és sört szoktak ízletesebbé tenni, de ennek a fenyőnek a gyantája adja a görögök híres borának, a retsinának az aromáját is. 

A levegő fertőtlenítője

A fentiekből egyértelműen igazolható az a megállapítás, hogy az erdei vagy borovi fenyő valóban sokoldalú és nagyon hasznos fenyőfajtánk, amelyre a jövőben is bizton támaszkodhatunk. Mivel nagyon könnyen felhasználható, ezért, ha lassan is, de folyamatosan növelik a termőterületeit az erdészetek. 

A fentiek mellett érdekességként megemlítendő, hogy az üdülőövezetekben is feltűnően sokat találhatunk ebből a fenyőből. Ennek az az oka, hogy nagyon sok illékony anyagot enged ki a levegőbe, és a területet belengi az a kellemes fenyőillat, amelyet a pihenni vágyók annyira kedvelnek. Ez a fából kipárolgó anyag ráadásul megsemmisíti a baktériumokat és a vírusokat. Tökéletesen megtisztítja a levegőt, így a légúti problémákkal küszködőknek már úgyis enyhet ad, ha kisebb csoportokban biztosítja az adott területen a friss levegőt. Igazi kincs tehát az erdei fenyő, és szerencsések vagyunk, hogy áldásait minden további nélkül élvezhetjük.