Komplex védelem értékeink biztonságáért

A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

A biztonságot nem csak a profi nyílászárók támogatják

Az én otthonom, az én váram – tartja a mondás. Mindez addig rendben is van, amíg ebbe a „várba” be nem hatol valaki, aki örök időkre kölcsönveszi az értékeinket. Aki vált már betörés áldozatává, az tudja, hogy nem csupán az értékek elvesztése fáj, hanem sok-sok személyes emlék eltűnésé is. Azt a lakást, amelyben lakunk, hirtelen nem érezzük otthonunknak többé, és a legkisebb zajra is fel fogunk riadni a betörés után. 

Hallottam olyan esetről is, hogy a házaspár inkább elköltözött a kirabolt lakásból, mert annyira rosszul érezték magukat meggyalázott otthonukban. Korábban már írtam a betörés elleni védelemről a nyílászárók tekintetében. Most egy kicsit kitágítom a kört, mivel lakásunk és értékeink védelme sokkal összetettebb annál, hogy csak az ablakokra és a bejárati ajtóra bízzunk mindent. 

Mire ügyeljünk, ha hosszabb időn át távol vagyunk?

A betörés elleni védelem leghatékonyabb módja a megelőzés, amely valahol ott kezdődik, hogy nem kérkedünk az értékeinkkel, nem mutogatjuk fűnek-fának, hogy milyen pompás dolgok találhatóak a lakásunkban. Ugyanez az óvatosság vonatkozik a közösségi oldalak használatára. Aki vidáman elújságolja, hogy ekkor és ekkor egy hónapig Kaliforniában nyaral, az ne lepődjön meg, ha hazatértekor feldúlt lakás fogadja. 

A hosszabb távolléteket csak azokkal a kevesekkel osszuk meg, akikben vakon megbízunk. Ilyen esetekben az tud megnyugtató lenni, ha a házat addig is őrzi valaki, legyen az családtag vagy barát. A hosszabb időre elhagyott lakásban a legtöbb esetben a szobanövényeket egyébként is ápolnia kell valakinek. Már ez a mozgás is elriaszthatja az „érdeklődőket”.   

Készülnek olyan elektronikus rendszerek, amelyek a távollétünk alatt programozottan bekapcsolják a nappaliban a lámpát vagy a televíziót, ugyanezt a hálószobákban is elvégzik. A házat megfigyelő betörő ebből azt érzékeli, hogy valaki(k) még tartózkodik(nak) a lakásban. A rendszer lényegéből fakad, hogy fogy az áram, ami sajnos manapság anyagilag nem túl előnyös. 

A betörők figyelik a postaládákat is, s amelyben felhalmozódik a levél- és egyéb küldemény, azt veszik célba. A társasházakban már a szórólapokat ezért sem lehet postaládában elhelyezni, mivel ezek voltak korábban az első számú „jelzőrakéták”. Megnyugtató lehet, ha egy hozzátartozó időnként kiüríti a levélládát.     

Védvonalak

A házak első védvonalát a kerítés és a kerti kapu jelenti. Már itt is komoly akadályt építhetünk ki, ha erős kaput építünk jó minőségű zárszerkezettel és a kerítés is elég magas. A kovácsoltvas kerítéseken ugyan fel lehet mászni, de amennyiben a tetején hegyes és magas tüskék vannak, az bizony megnehezíti az átmászást. Ugyanezt a célt szolgálják a karikába hajlított szögesdrótok, amelyeket a magas betonfalak tetejére szerelnek fel. Van némi börtönhangulata az ilyen kerítésnek, de ha jelentős értékek vannak a házban, akkor célszerű ezt a megoldást választani.     

A kerten belül, vagyis a második védvonalban is elhelyezhetőek biztonsági berendezések. Ilyenek a megfelelő szögben beállított kamerák, amelyek segítségével belátható a kert egésze. A kamerák megfigyelésre alkalmasak, de valós idejű riasztásra nem. A vagyonosabbak felszerelhetnek jóval a bejárati ajtó elé infra sorompót is. Ennek az eszköznek az a hátránya, hogy előfordulhatnak téves riasztások, különösen erdőhöz közeli ingatlan esetén. Ugyanez a helyzet a kültéri mozgásérzékelőkkel. Ezeket az eszközöket olyan ingatlanok esetében érdemes telepíteni, ahol rendkívül nagy értékekre kell vigyázni. 

A harmadik védvonalat a nyílászárók jelentik. Ezek a legérzékenyebb pontjai a védelemnek. Korábbi cikkeimben már megjegyeztem, hogy a nyílászárók esetében nem szabad engedni a minőségből a biztonság tekintetében sem. A bejárati ajtó valóban legyen biztonsági is, amelynek minden eleme képes legyen sokáig ellenállni a behatolási kísérletnek.

Azok a legbiztonságos bejárati ajtók, amelyek biztonsági vasalással, biztonsági zárral és olyan hevederzárral vannak ellátva, amelynek tolórúdjai a falban zárulnak. A tolórudak megakadályozzák az ajtó leemelését. A páncéllemezes megoldás pedig a zár eltörése és kimozdítása ellen nyújt védelmet. 

Az ablakoknál válasszunk magas fokú biztonsági jelzéssel ellátott típusokból. Ezeket nagyon erős, akár törhetetlen üveg is védheti, és a zárak belülről még kulccsal is zárhatók. Az ablaknak mindkét oldalról biztonságot kell nyújtania, azaz a zár felőli oldalnál és a zsanérok felől is. 

Manapság már a redőnyöket és reluxákat is ellátják behatolás elleni védelemmel. Acél vasalásokkal és vezetősínnel biztosítják, hogy a redőnyt vagy a reluxát kívülről meg tudják bontani. A blokkolók a redőny felhúzását és a szelvények sínből való kiemelését gátolják meg. Jó megoldás lehet a csúszóékek felszerelése, amelyek megfogják a redőnyszalagot.  

Értékvédelem a lakásban

A betörők általában nagy, de könnyen mozgatható értékekre vadásznak. A nagy értékű antik bútorokra inkább az a veszély leselkedik, hogy felfeszegetik az ajtókat, megrongálják az elemeket. Az elektronikus eszközök közül sem lehet mindent hón alá csapni. Egy nagyméretű televízió eltulajdonítása egyemberes betörésnél szóba sem jöhet.

Mi az tehát, amit a betörő elsősorban keresni fog? Készpénzt, ékszereket és minden olyan értékes holmit, amit könnyen el lehet vinni a helyszínről. Az a legjobb, ha ezeket holmikat nem a lakásunkban tartjuk, hanem egy erősen és folyton őrzött bank széfjében.

Az ékszerek szoktak leginkább a lakásban maradni, hiszen ezeket rendszeresen és alkalmilag is használni szokta a ház női lakója. Amennyiben ezek száma és értéke nagy, akkor már érdemes egy széfet vásárolni. Nagy értékek és jelentős készpénz, egyéb értékpapírok esetén pedig szóba jöhet akár a páncélszekrény is. 

A széf rendszerint egyszerű vagy duplafalú lemezszekrény, amelynek zárszerkezete maximum három irányba záródik és 500 kilogramm feszítő erőnek képes ellenállni. A páncélszekrények sokkal robosztusabbak és képesek ellenállni akár 1000 kilogramm feszítésnek is. Ez utóbbiak már olyan nehezek lehetnek, hogy emeleti beszerelés esetén előbb a statikussal kell megvizsgáltatni a tervezett helyszín és a tartóelemek koherenciáját.           

A széfeknek több csoportja közül választhatunk. Vásárolhatunk bútorszéfet, fali- és padlóba szerelhető széfet. A zárszerkezet különféle lehet a klasszikus kéttollú mechanikus záraktól egészen az ujjlenyomatos, sőt biometrikus (pl. írisz szkenner) rendszerekig. 

A páncélszekrényeket ritkán szokták önállóan elhelyezni, rendszerint ezeket a falba vagy padlóba építik, mégpedig olyan helyekre, ahol nem lehet hosszúkaros feszítő szerszámokkal machinálni. A legkomolyabb páncélszekrények a világon minden érzékelővel fel vannak szerelve, így pl. fúrás, rezgés vagy ütés érzékelővel. Minél többet tudnak ezek a széfek és páncélszekrények, annál drágábbak. Magyarországon csak a kiváltságos keveseknek éri meg a legdrágább értékőrzőt megvásárolni. 

Az átlagosnak mondható állampolgároknak inkább arra kell törekedniük, hogy a három védvonal legyen megfelelően ellátva biztonsággal. A betöréssel foglalkozó szakemberek ugyan mindig elmondják, hogy nincs feltörhetetlen zár, de azt is hozzá szokták tenni, hogy a bűnözők nagyon odafigyelnek a saját tevékenységük biztonságára. Ha egy lakás feltörése sok idővel és zajjal jár, akkor a lebukás veszélye is fokozott lesz, ezért a jó védelemmel felszerelt házakat inkább elkerülik. Erre a fontos tényre legyünk figyelemmel, amikor otthonuk biztonságát tervezzük meg.