Megújuló tűzfalak nyomában

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

„Hiába hívnál megtört szívvel, elnyeltek a sűrű városok.

A tűzfalakra írtam éjjel: engem ne várjatok.”

(Edda Művek)

A tűzfalak városa

Budapestet kritikusai a tűzfalak városának is szokták nevezni. Különösen a belső kerületekben sok a máladozó, szürke és lélekromboló tűzfalak száma. Ezek az ormótlan falak a város születésének különös történetét mesélik el. Egy olyan városét, amely hirtelen nőtt világvárossá, és amelyet a történelem viharai tépáztak meg a szó legszorosabb értelmében. 

A tűzfalak rengetege évtizedeken át nyomasztó hangulatot kölcsönzött a városnak, holott e magas és homogén épületelem egészen különleges lehetőséget nyújt a település színessé és egyedivé tételére.

Mi is az a tűzfal?    

A tűzfal tulajdonképpen egy függőleges zárófalazat, melynek fő funkciója, hogy meggátolja a tűz terjedését. Hogy ezt a szerepet betölthesse, olyan anyagból kell állnia, amely ellenáll a tűznek, ezért rendszerint tömör téglából vagy betonból húzzák fel. Nincs rajta semmilyen nyílás vagy hajlat – tulajdonképpen védelmi célokat szolgál, ezért velük szemben nem volt sohasem esztétikai elvárás. Ebből következően a szabadon maradó tűzfalak egyfajta romos állapot hangulatát kölcsönzik az adott városrésznek. 

Hogyan növekedett a tűzfalak erdeje?

A tűzfalakkal kapcsolatban ugyan kívánatos volt, hogy a sorházak építésénél azonos magasságúak legyenek, de ezt a város(ok) vezetése sohasem követelte meg, így a magasabb sorház tűzfala a maga „szépségében” már az építést követően megjelent. A folyamatot felerősítette, hogy régebbi házakat lebontottak, és a helyén egy grund állt sokáig. 

De magának a fővárosnak a robbanásszerű fejlődése is hozzátette a magáét a tűzfalak erdejéhez, hiszen a motorizált forgalom miatt szélesíteni kellett az utcákat, így a következő házat már a sorhoz képest beljebb kellett megépíteni, és az oldalsó tűzfal a szomszédos házból azonnal láthatóvá vált. Ezt a folyamatot szokták a tűzfalak organikus fejlődésének hívni. 

A dekonstrukciós tűzfalak keletkezéséhez ezzel szemben erőszakos folyamathoz kapcsolódik. Budapest városának ostromában a házak háromnegyede megsérült és minden 25. huszonötödik házat le is kellett bontani. Az így keletkezett foghíjakat a szocialista gazdaság csak nagyon lassan építette be, és ez a tűzfalak számának négyzetes növekedéséhez járult hozzá. Az 1956-os forradalom ezt a folyamatot csak tovább erősítette. 

A tűzfalak, amelyek a rombolás és romlás ellen emelkedtek különös módon így váltak egy romló, rohadó város szimbólumává.     

Városi graffititől a városrehabilitációig

Ne higgyük, hogy a tűzfalak csak nálunk okoztak problémát, hiszen Európa országainak nagyvárosaiban hasonló volt a helyzet. Az 1960-as években Amerikából indult ki egy kezdeményezés, amely a városi graffitire épült, s ami már nem az üres falak céltalan firkálására irányult. Megszületett utcafestők olyan nemzedéke, akik már művészi szinten dolgoztak a nagy falfelületekkel. 

Anglia közvetítésével ez az irányzat utat tört magának Nyugat-Európában. Ezek a festők eredendően a városban éltek, a városban gondolkodtak, és mozgalmuk összeért a városok rehabilitációjában résztvevő mérnökökkel és építészekkel. Így születtek meg azok a vállalkozások, amelyek egy-egy városrész tűzfalait alakították át egyfajta óriás festménnyé.  

A korábban szürke, lompos és lehangoló területek ennek a tevékenységnek hála szinte teljesen átalakultak. A folyamat olyan volt, mint amikor a rút hernyó átváltozik színes pillangóvá. Az így felújított városrészben élők egyöntetűen örvendenek az eredménynek, és korunkban már léteznek olyan felújított területek, ahová turistautakat szerveznek, kifejezetten az óriásgraffitik miatt.    

Tűzfal rehabilitáció hazánkban   

Mint minden izgalmas és modern irányzat, a tűzfalak rehabilitációjának programja is csak sokkal később nyert polgárjogot Magyarországon. Nagyjából a 2000-es években értek be azok a feltételek, amelyek mentén már komoly vállalkozást lehetett alapítani a tevékenységre, holott már az első próbálkozások is nagyon pozitív kritikát kaptak az ott lakóktól, a környéket járóktól és tulajdonképpen az adott önkormányzatoktól egyaránt. 

Mindezek ellenére még több évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy pályázatok formájában küldhessék el terveiket az egyes alkotó cégek a tűzfalak rehabilitációjára. A tűzfalfestéssel foglalkozó cégek között egyik-másik mára már komoly nevet szerzett. Tevékenységük egyszerre művészi, esztétikai, de egyben épületfelújító munkálatokból áll.     

Hogyan újul meg a tűzfal?

Mondani sem kell, hogy Magyarországon számos engedélyt kell beszerezni akárcsak egy tűzfal levakolásához is, hát még, ha arról van szó, hogy azon valamilyen alkotás fog megjelenni rajta. Tervet kell benyújtani az adott önkormányzathoz, engedélyt kell kérni az építési osztálytól és természetesen az adott ház lakóközöségével is egyeztetni kell, hiszen a munkálatok időt és kényelmetlenséget fognak okozni. 

A pályázatot elnyert csapat ezt követően elkészíti a sablonokat vagy a vázlatot, attól függően, hogy milyen felületre kell dolgozni. Egy átlagos tűzfalon nagyjából 4-5 úgynevezett urban art szakember dolgozik, de nagyobb projektek esetén akár ugyanennyi szabad művész is csatlakozhat. A munka következő fázisában kerül sor az állványozásra, majd megkezdődik maga festés. Úgy vélhetnénk, hogy ez utóbbi fog a legtöbb időt igénybe venni, holott nagyjából 5-10 nap alatt elkészül a kompozíció.

Az előkészületek, különösen az adminisztratív időszak sokkal hosszabb és megterhelőbb, mint maga a tűzfal alapozása és lefestése.   

Szerencsére a tűzfal rehabilitáció napjainkban már nálunk is fontos, a városképet megújító tevékenységgé vált, s Budapest egyre több pontján lelhetünk rá izgalmas és elgondolkodtató kompozíciókra. Ha manapság beírjuk a keresőbe a tűzfal festmény szót, számos szép példára bukkanhatunk, s már nemcsak a régi tűzfalak esetében. A falfestők tevékenysége során megszépülnek a régi lakótelepek betondzsungelei ugyanúgy, mint a korábbi korok irodaházai vagy gyártelepeinek még funkcionáló épületei.