Mészkő – világváros épült belőle

A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Mit látott a (mész)kőoroszlán?

Magyarország a dualizmus korában fejlődött a legdinamikusabban. A kiegyezést követően már egyértelműen Pest és Buda lett az ország fővárosa, amelyet Óbuda csatlakozásával 1873-ban hivatalosan is megpecsételtek. Budapest robbanásszerűen fejlődött, és ez a fejlődés a nagy építkezésekben nyilvánult meg a leglátványosabban. Ehhez az építési lázhoz azonban bőséges építőanyagra is szükség volt, és ez szerencsére a főváros környékén rendelkezésre is állt. Ez volt a mészkő, amelyből a Millennium ikonikus épületei készültek. 

Az Országház és az alatta futó rakpart, a Vigadó, az Operaház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Halászbástya, a Citadella, de még a Honvéd Kórház régi épülete is mészkőből épült. Ekkor nőttek ki gomba módra a földből a nagy elegáns bérházak, amelyek homlokzata és a belső terek is csiszolt mészkőlapokkal voltak borítva. Kevesen tudják, de a Lánchíd kőoroszlánjai is mészkőből vannak kifaragva.   

Mészkő birodalom

A mészkő az emberiség egyik régóta használt és igen kedvelt építőanyaga volt, mivel amellett, hogy strapabíró és szépre csiszolható, kiválóan faragható és vágható is. 

A mészkő üledékes kőzet, amelynek legalább 90 százaléka kálcium-karbonát. Keletkezhet természetes vegyi úton, valamint biogén alapon. A mészkő színe változatos, attól függően, hogy mennyi agyag vagy egyéb szerves anyag keveredik vele. A tiszta mészkő fehér, de gyakori a sárga, a vörös, a barna, vagy a szürke változat is. A vörös színű típusban vas-ion található. 

Magyarország mészkőben igen gazdag terület, ami földtörténeti okokra vezethető vissza. A Kárpát-medencét valaha egy igen sekély beltenger borította, amely lassan tűnt el. Ebben rakódott le a szürkésfehér lajta-mészkő, melynek a fő területe a Budafok, Érd, Tétény területe. Ez a mészkő annyira puha, hogy könnyű volt már a korai embereknek is barlangokat vésniük bele. 

A Tétényi fennsíknál lévő területen 5-6 méter vastagságú a lerakódás, amelyben még ma is megtalálhatóak az egykori csigák és kagylók vázai. A rétegek elnyúlnak egészen Kőbánya felé, hatalmas, szinte kimeríthetetlen építőanyag raktárat alkotva.    

Mire használják a mészkövet?       

A mészkőnek számos típusa megtalálható, és az összetételük alapján különféle módon hasznosítják. A tiszta, tömött mészkőből lesz az építészeti kötőanyag és festék, amit hivatalosan mészként ismerünk. A mészkőből a meszet égetéssel vonják ki, majd vízzel keverik el. Ez az elegy igen maró lúgot képez.  

Az agyaggal, márgával szennyezett mészkő tökéletesen megfelel a cementgyártásban. A vörös mészkövek keményebb típusok, ezeket lehet már épületekhez is felhasználni. Akár még burkoló- és díszítőkőnek is kiválóak.

A mészkövet felhasználja még a kohászat, folyósítóanyagként, a puha, úgynevezett homokkövet a festékipar hasznosítja, a tiszta mészkövet a cukorgyártásnál vetik be, de állati takarmány-adalék is lehet belőle. Sőt, a sóskuti mészkő porrá őrölt változatát a mezőgazdaság is hasznosította. A kíméletlen gazdálkodástól elsavanyodott földeket szórták be vele, ezzel javítva a talajt.    

A mészkövek fajtái

Az építőmesterek megmunkálhatóságuk alapján osztályozzák a köveket. A puha kövek közé tartoznak azok, amelyek jól faraghatók és könnyen omlanak. Ilyeneket bányásznak Kőbányán, Budafokon vagy Nagytétényben. 

A középkemények fagyállóbbak és jobb a teherbíró képességük. Ezeket használják falazásra és burkolatok készítésére. A sóskúti kövek ebbe a kategóriába tartoznak, de ebből a típusból a Balaton-felvidéktől a Bükkön át Fertőrákosig tele van hazánk kiváló lelőhelyekkel. 

A kemény köveket általában nyers formájukban használták fel egykor, mert megmunkálásuk nagy erőfeszítést igényelt.

A mészkövek esetében is a hagyományos besorolási mód alapján kategorizálták, és kategorizálják ma is a különböző darabokat. Minőségüknél a fajsúlyuk, a szilárdságuk, a vízfelvételi képességük, a fagyállóságuk, a hőszigetelési képességük, a kopásállóságuk, a megmunkálhatóságuk, a tűzállóságuk és a kémiai hatásokkal szembeni ellenállásuk szempontjai szerint osztályozzák őket.    

Budapest környéki mészkő-történelem

Az ősember 15 ezer éven át járta az Érd határában található Fundoklia-völgyet, amely egy lösszel fedett mészkő szurdok volt. Valószínűleg annak idején ez a terület az állatok vonulásának útvonalában esett. A mészkőbe eleink barlangokat vájtak, akárcsak a barlangi medvék, amelyekre előszeretettel vadásztak, amikor azok téli álomra vonultak. 

A római birodalom határvonalává vált később ez a terület. A Campona nevű tábor erődítményeit mészkővel erősítették meg, a védőbástyák egyértelműen mészkőből voltak. A sóskúti fennsík lakói itt érték el a Dunát, és ezért volt fontos pont a mai Budafok a rómaiaknak. 

Ez a térség a török hódoltság korában szinte teljesen elnéptelenedett. Egy nagyjából négy megyényi területen csupán 85 települést jegyeztek fel 1690-ben. Ám hamar felpezsdült az élet és a szőlő termesztése mellett a legfőbb tevékenység a kőbányákban folyt. A Budafok, Sóskút, Biatorbágy és Érd közötti területen százával vannak az építőkő bányászatát lehetővé tevő lelőhelyek. A budafoki puha mészkő inkább a borászatnak adott kiváló pincerendszereket, míg Sóskútról a keményebb fajtát szállították a nagy épületekhez. Ezek a kőbányák már iparszerűen működtek, és nagy volt a vonzerejük. A lakosság folyamatosan növekedett. 

A Budakalász és Üröm térségében feltalált kemény, úgynevezett travertin mészkő lecsiszolva márványhoz hasonló mintázatot ad, ezért a múlt század 20-as, 30-as éveiben bérházak díszítésére és burkolására használták. 

A rendszerváltással nagyon sok kőbánya bezárt, de Sóskúton ma is gyártják a híres sóskúti követ és téglát. 

A mészkő távlatai

Az utóbbi évtizedben egyre népszerűbbé válnak a természetes anyagok, és ez alól az építészet sem kivétel. Vannak stílusok, amelyek kifejezetten a nyers kőre alapoznak. Ilyen a vintage, a farmház vagy country stílus, de egy toscanai rezidencia sem képzelhető el a nyers kőfalak nélkül. Hazánkban is terjednek azok az épületek, amelyeknél a modern építészeti technikákat vegyítik a természetes építőanyagokkal. Manapság már a mészkőtéglákat is szigetelőanyagokkal kombinálva használják fel a házak építésénél, így a korábban gyenge szigetelő képesség, mint hátrány is eltüntethető lett. 

A mészkő talán legnagyobb ellensége a kémiai hatásokkal szembeni gyenge tűrőképességük. Ez érthető is, hiszen természetes anyagról van szó. A XIX. század végén a légszennyezés még nem érte el azt a fokot, amelyben a mészkő használata megkérdőjelezhető lett volna. A gépkocsiforgalommal és az iparosodással a mészkő épületekben lassú károk keletkeztek. A modern védőanyagok azonban már képesek tartós hatást elérni, ennek figyelembevételével renoválták az Országházat is.

Mivel a mészkőnek kiváló a klimatikus hatása, megfelelően szilárd és szép, valamint sokkal olcsóbb, mint a legtöbb építőanyag, ráadásul hazai kitermelésből is elérhető, ezért van rá remény, hogy a hajdani mészkőbányák újra nyíljanak, amennyiben megnő termékeik iránt a kereslet.