Mi kerül az asztalra újév idején?

A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Szilveszteri szabálytalanság

Az év fordulója, az év búcsúztató szilveszter és az újév napja mindenütt ünnep a világon. Ez a két nap a nagy eszem-iszom jegyében telik el, de az ételek választéka mindenütt követi a helyi hagyományokat és babonákat. Ahogy a karácsonyi asztal menürendje is a hagyományokon alapul, ugyanez a helyzet az évbúcsúztatóval és az újév első napjával is.

Joggal merül fel a kérdés, hogy kerül a téma egy lakáskultúrával foglalkozó blogba? Tréfás válaszom az, hogy az ünnepi ételeket a lakásban tálaljuk fel, és az ételek az egyes kultúrákhoz kapcsolódnak. Másik indokom hasonlóan megalapozott: szilveszterkor minden a feje tetejére áll, ilyenkor mindent szabad, amit máskor nem. Ezért én sem ragaszkodom a tematika szabályaihoz, hanem gyors iramban körbejárjuk a világot, és megnézzük, hogy az egyes népek milyen ételekkel-italokkal vesznek búcsút az évtől és köszöntik az újat.    

Lencse – a bőség ígérete

Mielőtt messzire utaznánk, vessünk egy hosszú és vizslató pillantást arra, hogy mi magyarok milyen finomságokkal vágunk bele az év fordulójába. 

A szilveszteri és újévi ételek a népi hagyományokat, babonaságokat követik, bár nem biztos, hogy minden családban köztudott, mi kapcsolódik a lencséhez, a malachoz vagy a halhoz. Ezek mindegyike szerencsét vagy bőséget hozó étel a néphit szerint. A felsorolt ételek nemcsak hazánkban számítanak ilyen reputációra, hanem a világban nagyon sok helyen fontos a szerepük a szilveszteri-újévi fogasok között is.

A lencse a pénzről, a bőségről szól. Úgy tartja a mondás, hogy aki újév napján lencsét fogyaszt, annak abban az évben tele lesz a pénztárcája, sosem fogy ki a pénzből. A magyarok a lencsét leves vagy főzelék formájában fogyasztják, amelyhez valamilyen feltétet is felszolgálnak. Más területeken a lencsét a köles, a bab vagy a rizs helyettesíti, de a szerepük ugyanaz, mint a lencsének. 

A szerencsét hozó malac

A ropogósra sült újévi malac nagy hagyomány nálunk, amelyet az éjféli gongütést követően szolgálnak fel. Amellett, hogy a jól megsütött és megfűszerezett malac igen finom, nagyon látványos étel, amelyet egy hatalmas tálcán szolgálnak fel a körítésekkel együtt. 

A malac a szerencsét biztosítja azoknak, akik ekkor fogyasztanak belőle. Sok helyütt a malacka szájába citromot, nagyobb szerencse érdekében négylevelű lóherét helyeznek. A malac a népi vélekedés szerint kitúrja a szerencsét, ezért a szerencsehozó testrészek a fej, az orr, a fül, a csülök és a köröm. Egyes népeknél a malac farka is idetartozik, bár azzal semmit sem túr ki a földből. 

A gazdagság és szerelem ígérete         

A hal is hagyományos szilveszteri étel, bár nemzetenként más és más halfajtákat főznek, sütnek meg erre az alkalomra. A tengeri népeknél pedig a tenger egyéb gyümölcsei is évfordulós ételek. Nálunk a hazai vizekben lubickoló ponty kerül az asztalra elsősorban rántott szeletekben, illetve halászlé formájában. A halászlébe azonban már egyéb halfajok is bekerülhetnek, elsősorban a harcsa, illetve passzírozott formában a keszeg és a dévér. A hal pikkelye, azaz a halpénz jelenik meg itt a gazdagság ígéretével. 

Hazánkban sok helyütt szokássá vált a pogácsába belesütni egy pénzérmét, s aki falatozás közben rátalál, annak szerencséje és sok pénze lesz. A rétes is hagyományos ünnepi finomság, tésztájának nyújtásával a közhiedelem szerint hosszúra lehet nyújtani a gazdagságot és az életet. Vidéken már az évbúcsúztatás előtt ellenőrzik a kamrákat, hogy egyik bödön, tároló, sótartó se fogyjon ki, mert ha teli vannak a tárolók, akkor az új esztendőben sem fog kifogyni semmi sem. 

A méznek a szerelmesek életében van fontos szerepe. Ha mézes csókot vált a pár, akkor kapcsolatuk hosszú és boldog lesz. A távollévő szerelmeseknek pedig célszerű szilveszter éjfélkor egy kis pezsgőt önteni a földre, így garantálva, hogy az újévben is megmaradjon a szerelem. 

Moratórium a szárnyasokra      

Magyarországon a szárnyas húsokat szinte mindenki kedveli és rendszeresen fogyasztja. A tiltott időszak a csirke fogyasztására nézve a szilveszter és az újév első napja, mert a hiedelem szerint a tyúk (csirke, kakas) elkaparja a szerencsét. A pulyka fogyasztása még ennél is rosszabb, mert hosszú haragot okozhat a családban és még a szerencsét is elkaparja, akárcsak a tyúk. Ezért – bár remek tud lenni egy ropogós sült csirke – ezen a két napon ne erőltessük a fogyasztását. 

Sertés, hal és egyéb érdekességek a világból

A világon mindenütt nagy figyelemmel készülnek az év fordulójára, és sok helyütt találkozunk hasonló szokásokkal, mint hazánkban, de nagyon sok, számunkra érdekes hagyományra bukkanhatunk a gasztronómia kapcsán.

Az egyik legextrémebb szokáshoz nem is kell nagyon messzire utaznunk, ráadásul semmi köze sincs az étkezéshez. Tirolban szilveszter éjszakáján a férfiak meztelenül mennek ki egy almafához, és azt jó alaposan megrázzák. Mit mondjak, elég különös látvány lehet. A magyarázata pedig a férfiassághoz kötődik: aki elvégzi e rítust, annak semmi gondja nem lesz a libidójával. 

A sertés másutt is fontos szilveszteri lakoma. Míg mi inkább virsli formájában is fogyasztjuk éjfél után, addig a németek, írek, portugálok, spanyolok és a kubaiak sültként tálalják, míg a svédeknél sertéscsülökkel várják az új évet. A franciáknál felgöngyölik a puhára párolt malacfület és hagymás csicseriborsóval tálalják. Olaszországban hagyományos étel a csülök lencsével, így összeházasítva a szerencsét a bőséggel. 

A latin nyelvű nemzeteknél a szőlőnek is fontos szerep jut. Éjfél előtt pontosan 12 szemet raknak egy kis tányérra, és pontban éjfélkor elfogyasztják ezeket a szemeket, hogy az új év minden hónapja tökéletes legyen. A görögök ilyenkor gránátalmát fogyasztanak, és a füge a termékenység érdekében kerül az asztalra. 

A hal szinte minden kultúrában jelentős szerephez jut szilveszterkor. A svédek tenger gyümölcseit tálalnak, a dánok tőkehalat fogyasztanak, míg a lengyelek a heringet tálalják fel ebben az ünnepi időszakban. Japánban a hering ikrája szimbolizálja a termékenységet, a garnélarák a hosszú életet, a szárított szardínia a jó termést. Ezek mind felkerülnek az ünnepi asztalra.   

Tésztafélék innen-onnan       

A sütemények, azaz a tésztafélék sem hiányozhatnak a nemzetek asztaláról az ünnepi napokon. Hazánkban a rétes mellett a fánkot szokták még feltálalni, de a lengyeleknél és a hollandoknál ez utóbbi alapvető édességnek számít. A kör alakú, középen lyukas holland fánk neve appelflappen, mivel almával töltik meg azt. 

A görögöknél egy kis kerek tortát sütnek. A vasilopitába egy kis érmét rejtenek el, és aki rálel evés közben, azt nagy szerencse fogja érni az új esztendőben. Az ázsiai konyhákban a hosszú tészták jelképezik a hosszú életet, ezért ebben az időszakban gyakran látni olyanokat, akiknek a szájából többméternyi tészta lóg ki. Ha sikerül úgy beszívni és elfogyasztani, hogy a tészta nem törik-szakad el, akkor az illető hosszú életű lesz. 

Számos érdekességet lehetne még felsorolni az egyes népek szilveszteri gasztronómiai szokásából, egy dologban azonban nincs különbség: az évfordulókat az összes nép megünnepli, és ennek az étkezőasztalnál is megadja a módját.

Boldog új esztendőt kívánunk minden kedves vásárlónknak!