A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)
[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Magyarországon a rendszerváltás után kezdett egyre népszerűbb lenni a vagyonosabbak körében az úgynevezett mediterrán ház építése.

Egy életérzés igézetében

Magyarországon a rendszerváltás után kezdett egyre népszerűbb lenni a vagyonosabbak körében az úgynevezett mediterrán ház építése. Ezeknek a házaknak a többsége csak néhány vonásukban idézi meg a francia, görög vagy olasz területeken hagyományosnak mondható építészeti módszereket. 

A legtöbb esetben a magyaros mediterrán vonulat az alacsony dőlésszögű tetőzetre épített. A hajdani kockaházak sátortetőit sokszorosan tagolt tetők váltják fel, és a kocka formából apró kiugrók teszik érdekesebbé az épület. Ezek a stílusjegyek persze messze állnak a valóságos mediterrán házaktól, és Magyarországon egy tradicionális stílust nem is lehet tökéletesen kivitelezni. 

Akik mégis a magyaros mediterrán mellett döntöttek, azok valószínűleg annak a vidéknek a hangulatát keresik az otthonukban is. A barátságos és otthonos mellett az örök nyár ízeire vágynak, azt a lazább életstílust kedvelik, amely az ottlakókra annyira jellemző.     

Stílus és földrajz 

Arra a kérdésre, hogy miért nem lehet egy tradicionális mediterrán házat építeni hazánkban, egyszerre több magyarázat is van. Igazság szerint egységes mediterrán stílus nem létezik, hiszen a Földközi-tenger medencéjén 21 ország osztozik. 

Országonként és régióként számos változata van a stílusnak. A másik alapvető ok földrajzi: a mediterrán térség időjárása jelentősen eltér hazánk időjárásától, és ezért sem lehet tökéletesen leutánozni mondjuk egy görög szigeteken lévő épületet. 

Talán az a legjobb út a hazai mediterrán vonulatban, ha megismerjük a stílus főbb és nagyjából minden területen azonos jellemvonásait, a formákat, a felhasznált anyagokat, a jellemző színvilágot, és ezek mentén igyekszünk annyit felhasználni, amely ésszerű és beleillik az adott környezetbe, valamint igazodik az ott lakók szokásaihoz.       

Országonként és régióként számos változata van a stílusnak.

Alapvonások természetes anyagokkal

A mediterrán házakat erősen meghatározza az anyaghasználat. A természetes anyagok játsszák a főszerepet kívül és belül. Az épület falát sok esetben nyers, vagy valamelyest csiszolt kőből építik meg. A téglaépítés nem jellemző a térség épületeire. 

Rendszerint vastag, robosztus falazat épül, amely a hőszigetelésért is felelős – elsősorban a nagy meleg ellen kell védekezni. Erre a falra kerülhet vékony vakolat, amely az idők során, ahogy a ház „mozog” itt-ott elfeslik. Ez a nemes kopottság és a falak kissé egyenetlen vonala az idők során alakul ki, s teszi nagyon jellemzővé az épületet.

A lapos dőlésszögű tetőre hagyományosan homorú apácacserepek és domború barátcserepek kerülnek fel. A homorú cserepek vezetik el a vizet, a domborúak pedig a tetőzetet védik. A mediterrán térségben ez a megoldás tökéletes, de nálunk sokkal több a csapadék, ráadásul nyáron ez a csapadék özönvízszerűen zúdulhat le, ezért ezeket a lapostetőket modern, sajtolt cserepekkel fedik, és sokkal mélyebb csatornával teszik vízbiztossá. 

A mediterrán házak alapvető burkolóanyag a kő. A forróságban sokkal kellemesebb a kő vagy a terrakotta burkolóanyag, mint bármely más melegburkolat. Ahol telente sincsenek mínuszok, ez tökéletes megoldás, de nálunk ez csak úgy valósítható meg, ha a kövezet alatt padlófűtés bújik meg. 

A belső tér falazata gyakran ugyanaz a kő, amelyből a ház épült fel, és sok esetben nem is kap vakolatot. A faburkolatok a stílustól teljesen idegenek, mint ahogy a szőnyegborítás is hiányzik az otthonokból. A fa a bútoroknál játszik főszerepet. A nagy, tömörfa asztal az étkezőben az egyik legfontosabb bútordarab, hiszen a térségben a közösségi élet sokkal élénkebb, mint mifelénk.  

A Provence-i stílusról megemlítettük, hogy a mediterrán vonulathoz tartozik.

Homlokzat, nyílászárók, korlátok 

A mediterrán házak homlokzata tulajdonképpen nagyon egyszerű, puritánnak mondható. A homlokzat leginkább fehérre festett, és egyenletesen elhelyezett, azonos méretű ablakok osztják meg. Ami ezt a homlokzatot játékosabbá teszi, az a zsalugáterek használata. 

Ezek a zsalugáterek az erős napsugarak ellen védik meg a lakókat. Egy jó minőségű zsalugáter ára semmivel sem kisebb, mint egy ablaké, és nálunk a redőnyök használatát kényelmesebbnek érzik az emberek. 

Egy igazi mediterrán ház esetében kizárólag fa ablakok és ajtók jöhetnek szóba, amelyek a stílust kívül-belül keretezik. A fa nyílászárókat sokkal gondosabban kell ápolni, és az áruk is borsosabb a műanyagnál, de hihetetlenül stílusromboló lenne a műanyag ebben a térben. 

Ugyancsak meghatározó elem a kovácsoltvas használata. A korlátok, kapuk, lámpák és vasalatok nem lehetnek meg enélkül, ugyanakkor ezek az elemek is sokkal puritánabbak, mint amilyet a magyaros épületek használnak. A kovácsoltvas elemek egyszerűek, praktikusak, nincs semmi felesleges cicoma – az anyag a funkció alá rendeli magát.       

A kovácsoltvas vasból és kis mennyiségű szénből álló fémötvözet.

Színek és virágok 

A mediterrán házak színvilága a természetes színekhez vonzódik. Talán még ez az elem bukkan fel a magyaros épületek esetén. A földszínek, a barna, a bézs, a fáradt sárga mellett természetesen a fő szín a fehér. A nagy melegben nem is véletlen, hogy a fényvisszaverő fehér viszi a prímet. A színeket földfestékek formájában hordják fel a felületre, amely sokkal tompább árnyalatokat hoz ki, és idővel különleges árnyalatokban foltosodik tovább. 

A belső terekben is a fehér, valamint a fent említett színek adják meg az alapot, de sok helyütt a kőfal még vakolást sem igazán kap. A festett, kopottas bútorok sem élénk árnyalatokban jelennek meg a térben. Egy szép kiegészítő, terítő, takaró oldja fel ezeknek a csendes, sokszor tompa és nyers színeknek a hullámzását. 

A terasz meghatározó eleme a mediterrán házaknak, csakúgy, mint a nagy kertek. A spanyol területen a patiók, azaz az épülettel zárt, terasszal határolt belső kert kifejezetten tipikus. A teraszok szélesek és mindig fedettek, ahonnan nagy szárnyas vagy eltolható ajtó vezet a nappaliba, esetleg a közös étkezőbe. A terasz így a közösségi tér megnövelését jelenti, sőt, gyakran ez a közösségi élet egyik fontos színtere. 

Nagy kert vagy kertek nélkül nem is képzelhető el a mediterrán ház. Ezekben a kertekben nem haszonnövények nőnek, hanem a területre jellemző virágok virulnak buján és színpompásan. Meghatározó növények a levendula, a leander és a muskátli is, amely nem idegen a magyar kertkultúrától. Ugyanide tartozik a szőlő, amely lugasokban nagyon szépen díszíti a hófehéren ragyogó házat.  

Olyan telekre tehát, ahol az épület mellett már szinte csak egy kis sövény fér el, nem igazán érdemes mediterrán házat tervezni, illetve biztosan nem tudunk „echte” típust építeni, annak minden elemével.      

Az igazi és a magyaros összevetéssel természetesen nem akarok senkit sem lebeszélni a mediterrán jellegű ház építéséről. Olyanoknak érdemes a stílust követni, akik imádják a meleget és a napsütést, akik a tengert és a nyarat szeretnék maguk körül érezni, valamint kedvelik azt az atmoszférát, amit a mediterráneum tradicionális elemei hordoznak. 

A mediterrán házak színvilága a természetes színekhez vonzódik.

nyito-lefele-nyil-bibor