A jövő a küszöbön áll – modern fűtéstechnikák

A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Kényszerből erényt

Nem is volt nagyon régen, amikor a gáz- és villanybojlerről írtam egy cikket, amelyben kifejtettem, hogy a gázbojler előnyei a folyamatos energiaellátás és a viszonylagos olcsóság. Mindez igaz is volt, addig, amíg a világ gáztermelését nem akasztotta meg a szomszédunkban zajló háború és az ezzel járó politikai és gazdasági események. 

A gáz hirtelen nagyon drága lett és a beszerzése is rendkívül bizonytalanná vált. A hajdan élvezett úgynevezett rezsicsökkentésnek vége, olyannyira, hogy a gáz ára a hétszeresére!, a villanyáramé a duplájára növekedett. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az energiahordozók ára a jövőben hogyan fog változni. Az biztosnak látszik, hogy azok a fűtési technikák, amelyeket csak a jövőben képzeltünk meghatározónak, gyors ütemben fognak megjelenni a háztartásokban. A modern fűtéstechnika már itt kopogtat mindannyiunk ajtaján. Úgy tűnik, az energiaválságból kell erényt kovácsolnunk. 

Gáz helyett elektromos áram

Amikor a modern fűtési technikák témakörben szörföltem a világhálón, az onnan kigyűjtött anyagok alapján az látszik, hogy az elektromos energia fogja játszani a főszerepet, míg a fosszilis energiahordozók iránti igény folyamatosan csökkenhet. A magyar háztartások esetében ez bizonyosan így lesz, mert egyszerű a matematikai egyenlet, hogy a kettő sokkal kisebb szám, mint a hét. 

Ráadásul az elektromos energiát természetes úton is elő lehet állítani. A napelemes technológia rohamosan fejlődik, és tökéletesen környezetbarát. Úgy tűnik, hogy a fosszilis energiahordozók válsága támogathatja meg az emberiséget abban, hogy jelentősen csökkentse a légkör szennyezését.          

A napelemmel, szélturbinával megtámogatott áram kombinálva az egyre hatékonyabb fűtési rendszerekkel, valamint az alapos szigetelés kombinációja jelenti az igazi rezsicsökkentés a háztartások számára. 

Padlófűtés elektromos kábellel és szőnyeggel

A napelemes rendszerről már korábban írtam egy cikket. A rendszer jelentős elemei a házon kívül találhatóak, míg az átalakító a lakóterületen belül helyezkedik el. Most lássuk, milyen korszerű elektromos fűtési rendszerek érhetőek el a piacon!

A korábban drágának mondott elektromos fűtési rendszerek egycsapásra olcsóbbak lettek, mint a földgázzal üzemelő rendszerek. A gáz bevezetése a lakásokba, házakba igen sok engedéllyel, kéményhasználattal jár. A gázfűtés bevezetése sokkal hosszadalmasabb folyamat és drágább is. Az emberek többsége azért választotta mégis, mert hamar megtérült a befektetés az üzemidő alatt. Ez az előny azonban megszűnt, míg az elektromos fűtés bevezetésének minden előnye megmaradt. 

Az elektromos fűtés bevezetéséhez nem kell kéményt építeni, nem kell engedélyeket beszerezni, nincs veszélye a gázmérgezésnek és sokkal precízebben lehet beállítani a fűtési értékeket. Míg a gázfűtés esetében nem lehet érdemben kialakítani egy okosfűtési rendszert, mivel a gáz fűtőértéke és a csőben lévő nyomás sohasem ugyanaz, addig az elektromos áram esetén ilyen problémák fel sem merülhetnek. Okoslakást okos fűtésirendszerrel csak elektromos árammal lehet kialakítani. A gázt nagyon nagy energiával lehet a földből kinyerni, míg a napelemeket csak fel kell szerelni a háztetőre. Mindezek miatt bizton állítható, hogy az elektronikus fűtési rendszereké jövő, amelyek folyamatosan fejlődnek. 

A fűtési megoldások közül a padlófűtés és a falfűtés a leghatékonyabb. Az erre kialakított fűtőkábelek, fűtőszőnyegek igen kis helyet foglalnak el, könnyű az elhelyezésük az aljzatba, és rendkívül strapabíróak. Még csőtörés esetén sem alakul ki érintésvédelmi vészhelyzet, mivel a védőfelület, a beton nem ereszti át a vizet. 

Ezeket a rendszereket már el lehet látni a megfelelő érzékelőkkel. A szenzoros termosztátot be lehet állítani a megfelelő hőfokra, de beprogramozható az is, hogy csak a hazaérkezés előtt valamennyivel kezdjen el működni a rendszer. A kivitelezés egy újépítésű ház esetében viszonylag egyszerű és gyors, de egy nagyobb felújításnál is érdemes bevezetni, amennyiben a padlózatot is cserélni kívánjuk. Ez ugyan nagy törmelékkel, építési hulladékkel járó folyamat, de a végeredmény tekintetében nagyon megéri, hiszen sokkal kisebb energiaigénye lesz a lakóépületnek. 

Infrapanel és hőszivattyú

A hazai piacon is megjelentek azok az infrapanelek, amelyeket a falra szerelhetünk. Ezek a panelek is elektromos áramot fogyasztanak, de az eszköz ezt infravörös sugárzássá alakítja át. Ez az a hasznos tartomány, ami a Napból is érkezik, s amely élteti a Föld élőlényeit. Nem lepődhetünk meg azon sem, hogy a technológiát először az űrben hasznosították, majd – akárcsak a mikrohullám esetében – a háztartásokban is hasznosult. 

A forgalmazók szerint az infrapanelek használatával 30-60 százalékos energiamegtakarítás érhető el, emellett a sugarak jótékony hatást gyakorolnak a pszichére, a gyulladásos betegségekre, reumára, asztmára, serkentik a szervezet ellenállóképességét. Ezek panelek esztétikusak, és oda szerelhetjük fel őket, ahová csak akarjuk. Ugyanolyan pontosan és okosan szabályozható, mint a többi elektromos fűtési rendszer, működése tiszta és zajtalan. Hatásfokát 99 százalékosnak mondja a szakirodalom. 

A hőszivattyú is egyre keresettebb megoldás lett az utóbbi időben. Működési elve nem különbözik a nagy háztartási gépekétől, a hűtőszekrénytől, a mosó- vagy mosogatógéptől. A hőszivattyú egy olyan gép, amely energiabevitelével hőenergiát mozgat meg, miközben a közvetítőközeg lehűl, vagy felmelegszik. Ez az eszköz is elektromos energiával működik, de az energia 50-75 százalékát a környezetéből nyeri. 

Beltéri egysége hasonlít a klímaberendezésekéhez. Három nagy típusa van. Amennyiben a levegőből nyeri ki a készülék az energiát és levegő a közvetítő közeg, akkor levegő-levegő hőszivattyúról beszélünk, ha víz a közvetítő közeg, akkor levegő-víz, amennyiben a föld alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, akkor víz-víz fajtájú a szivattyúnk. 

A hőszivattyúk beltéri egysége a kondenzátor, míg a kinti egységek a párologtató, a kompresszor és az expanziós szelep. A rendszernek üzemhangja van, ezért nem mindegy, hogy hová telepítjük. Arra is ügyelni kell, hogy a szivattyú télen a nagyon lehűlt levegőt nehezebben alakítja át meleggé – ilyen időszakban szükség lehet rásegítésre valamilyen egyéb fűtőeszközzel. Mivel egyre melegebbek nálunk a telek, a hőszivattyú is egyre használhatóbb fűtési rendszerré válik. 

A hidrogén jövője

Mint láttuk, az elektromos energiára optimalizált fűtési technikák, kombinálva a zöld energiával, azaz a nap, a szél befogásával nagyon hatékonyak lehetnek költségvonzatukat tekintve is. A fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos gondok miatt a tudósok keresik az új lehetőségeket. Ilyen lehet a hidrogén alapú rendszerek kifejlesztése.

A hidrogéngáz biztonságos, hatékony és tárolásra, szállításra alkalmas anyag. A hidrogént ráadásul nagyon egyszerű előállítani, csak a vízmolekulákat kell szétválasztani, amihez elekrolízist alkalmaznak. Az eljárás során semmilyen károsanyag kibocsátás sincs, ugyanakkor jelentős villamosenergiával jár. Ez jelenti egyelőre az akadályát annak, hogy a hidrogén alapú energia elterjedjen. A kutatások és a fejlesztések arra irányulnak, hogy a hidrogén előállítása egyszerű és olcsó legyen. Amennyiben ezt a határt át tudják törni, az új fejezetet jelent majd az emberiség történetében.      

Ideális felfűtési hőmérsékletek    

Végezetül szeretnék egy ajánlást ismertetni, ami az egyes helyiségek optimális hőmérsékletére vonatkozik. Nagyon sokan lépik túl ezeket az értékeket, pedig egyetlen hőfok csökkentése is jelentős spórolással jár, miközben a komfortérzetünk nem lesz rosszabb. 

A lakószobában elegendő a 20 fok, a gyerekszobában ezt 1-2 fokkal megemelhetjük még. Az étkezőben sem kell 20 foknál melegebb, míg a konyhában, ahol szorgalmasan dolgozunk és a tűzhely melege is támogatást nyújt, 18 fok fölé nem kell csavarni a radiátort. A hálószobában nappal elegendő 16 fok, de lefekvéskor sem kell 18 foknál több a pihentető alváshoz, hiszen úgyis betakarózunk. Talán a fürdőszoba az egyetlen, amelyik kicsivel magasabb hőfokot igényel, elkerülendő a megfázást. Ott a 23-24 fok lehet optimális. Ha ezeket az értékeket nem lépjük át, úgy beleférhetünk a most központilag megállapított átlagfogyasztásba is.