Tartalomjegyzék
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]
Beindult a Csináld magad-mozgalom
Az utóbbi évtizedben, különösen az internetnek köszönhetően megnőtt a „Csináld magad” mozgalom iránti kedv. Egyre több olyan videót találni, amely a korábban csak szakik által elvégzett munkákat mutatják be kellő alapossággal, részletesen taglalva az egyes munkafázisokat. Az ezermesterkedők szívesen vágnak bele „előtanulmányaik” után a munkába. Erre valószínűleg több okuk is lehet. Egyfelől a szépen sikerült saját kezű alkotással bárkinek el lehet dicsekedni, másfelől pedig meg lehet spórolni a szakember munkadíját. Magyarországon még egy alapvető problémát lehet kiküszöbölni a maszekolással: a krónikus szakemberhiányt. Előfordulhat, hogy egy mesterember csak hosszú hónapokkal későbbre tudja elvállalni az adott munkát. Cikkemben most a házilagos csempézést tekintem át azzal a felkiáltással, hogy csak az vágjon bele, aki gyakorlott már egyéb burkolási és kőműves tevékenységekben.
A csempézés előkészületei
Első lépésben meg kell mérni azt a felületet, ahová a csempe kerül, és ennek megfelelően kell beszerezni az anyagokat: a csempét, a csemperagasztót, a fugát, a burkoló- és tömítőanyagokat, valamit az élvédőket.
A szerszámokat is össze kell készíteni. Szükségünk lesz vonalzóra, ceruzára, valamint egy szintezőre, hogy a csempesorokat kimérjük. Az alapozáshoz glettvasat fogunk használni. A csempék közé csempekereszt kerül, a fugázáshoz pedig erre készült pálcikával dolgozunk majd. Speciálisabb, de nem nagy beruházást igénylő szerszámunk lesz a csempevágó vagy csempefűrész, és szükségünk lehet csiszolópapírra vagy csempereszelőre is a különleges helyekre illesztett csempedarabok kialakításakor.
Amennyiben a falon már van egy régi csempe, annak leveréséhez kalapácsot és vésőt használunk majd. A művelet – történjék az akár egy tiszta, sima falon – sittel fog járni, amelyet majd zsákokban rakhatunk a konténerbe. A szögek a vezetőléchez kellenek – ezek legyenek hosszúak és vékonyak. A felrakott csempék takarításához tiszta törlőrongyra vagy szivacsra lesz szükségünk.
Ügyeljünk arra, hogy az alapanyagok minőségiek, szerszámaink pedig tökéletesek legyenek!
A csempézés menete
Amikor beszereztünk minden szükségeset a csempézéshez, akkor figyelmünket arra a felületre kell irányítanunk, ahová a csempéket fel akarjuk rakni. A falnak egyenesnek, száraznak és tisztának kell lennie. Glettel ki kell tölteni, majd spaklival és csiszolópapírral el kell simítani az egyenetlenségeket. Várjuk meg, amíg a glett anyag tökéletesen megszárad.
A csempézés második, de nagyon fontos lépése a tervezés lesz. Ez magába foglalhatja az előzetes, papíron kiszámolt sorokat és a vágott csempék helyét, valamint magát a mérést a műveleti falon. A mérést vízszintesen és függőlegesen is el kell végezni. A jelölést érdemes a fal közepén kezdeni, mivel előfordulhat, hogy a fal széle nem igazán egyenes. Ha onnan indulunk ki, akkor elcsúszhat a csempesorunk. A középről mérés másik előnye, hogy a vágott csempék így mindenképpen a fal szélére fognak kerülni.
A harmadik lépésben szintezőlécet csinálunk oly módon, hogy bejelöljük rajta a csempék szélességét, majd a lécet finoman felszegeljük. Ez a léc fog minket végigvezetni a soron. Látni fogjuk, hogy mekkora és mennyi vágott csempére lesz szükségünk.
A következő lépésben vágjuk méretre a csempéket. Ehhez használjuk a csempekarcolót. A csempe hátlapján mérjünk, majd húzzunk vonalzóval vonalat. A vonal mentén haladjunk a csempekarcolóval. Elég a csempét a térdünkre helyezni és mindkét oldalát egyenletes erővel lefelé nyomni.
A szintező mentén kezdhetjük a ragasztást. Mivel a csemperagasztó gyorsan szárad, ezért ne használjuk a teljes készletet, mindig csak annyit keverjünk be, amennyire egy sorhoz szükségünk van. A ragasztót spatulával simítsuk egyenletesre és határozott mozdulattal nyomjuk rá a csempét. Ellenőrizzük, hogy a csempe egyenesen áll-e, mert ilyenkor még óvatosan el tudjuk mozgatni.
Az egyes csempéket hézagolással kell felragasztanunk, hogy a fugát fel tudjuk tenni. Ehhez kell a fugakereszt, ami egy filléres dolog, de ha éppen nincsen kéznél vagy kifogyott, megteszi a gyufaszál is. A fugakeresztet a teljes száradás után kell eltávolítani.
A fugázó anyag paszta jellegű. Bőven vigyük be a két csempe közé, majd fugapálcikával dolgozzuk el. A felesleges anyagot száradás előtt távolítsuk el.
A végére marad a takarítás. Az úgynevezett fugafátylat száraz ronggyal vagy durvább felületű szivaccsal tüntethetjük el. A száradás alatt semmiképpen se használjunk vizes takarítást!
Speciális alakú csempék és csempefúrás
Előfordulhat, hogy bizonyos területeken nem lesz jó az egyenes éllel rendelkező csempe, hanem valamilyen ívelt formát kell kialakítani. Az ilyen daraboknál rajzoljuk be a határokat, majd haladjunk a karcolóval az ív mentén. Ez a művelet már nagyobb kézügyességet és figyelmet kíván. A felesleges darabokat tördeljük le csempevágó fogóval, vagy fűrészeljük le csempefűrésszel. Az így kialakított darabnak még érdesek a szélei, ezért csempereszelővel vagy csiszolópapírral tudjuk az éleket lesimítani. Amennyiben van egy kis motoros köszörűgépünk, azzal is dolgozhatunk. A kőnek finomszemcsés szilícium-karbidból kell lennie.
A csempézés másik kényes művelete tulajdonképpen már a csemperakás után következik. Rendszerint a fürdőszobában vagy a konyhában dolgozunk, ahová polcokat és szekrényeket is fel fogunk szerelni. A csempefúrás kényes művelet, mert könnyen megrepedhet a frissen felrakott csempe. Semmiképpen se dolgozunk ütvefúróval. A hagyományos fúrógépbe lehetőleg csempefúrót tegyünk és a gépet állítsuk a leglassabb fokozatra. A luk helyét jelöljük be. Egy apró pontot is elhelyezhetünk ott úgy, hogy a pontozót csak rányomjuk a pontra. Előtte azonban egy ragasztószalaggal keresztezzük a lukat. A fúrásnál is legyen fent a szalag, hogy véletlenül se sértsük meg a mázas felületet, ha a fúró megcsúszna. A legjobb a villanyszerelők által használt szigetelőszalag erre a célra.
Mint a fentiekből is látszik, sok egymásra épülő, figyelmet és kézügyességet kívánó műveletből áll a csempézés művészete, ezért tanácsos, ha az első munkánkat egy kisebb, sima felületen készítjük el. Amennyiben a végeredmény megfelelő, akkor érdemes belevágni a nagyobb és bonyolultabb felületek burkolásába.