Könnyűszerkezetes ház

A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Elmaradva a tendenciáktól 

Ha van olyan építési technológia, amely Magyarországon még nem terjedt el, s amelyről a hazai vásárlók gyakran kedvezőtlen sztereotípiákkal rendelkeznek, az a könnyűszerkezetes építkezés. Ráadásul a könnyűszerkezetes házak fogalmát nálunk sokan összemossák a készház és a gyorsház fogalmával.

Könnyűszerkezetes házakat a világ gazdag államaiban építenek leginkább. Ide tartozik Kanada, az Egyesült Államok, Japán és a skandináv országok. Ezt a sort végignézve felmerülhet a gyanú, hogy a könnyűszerkezetes házakról nem tudunk mindent, ha nálunk csupán egy maroknyi szakember és cég foglalkozik ezek építésével. Érdemes tehát kicsit elmélyülnünk a könnyűszerkezetes házak témakörében.   

Könnyűszerkezet és a fogalmi zavarok 

A könnyűszerkezetes házak alapvetően fa és fémelemek kombinálásán alapulnak. Noha a készházak is elsősorban ezekkel az anyagokkal dolgoznak, de azoknak az elemeit egy gyárban teljes egészében megépítik, és a terepre kiszállítva építik össze a házat. Erről szóló cikkemben részletesen is foglalkoztam a témával. A gyorsházak csak annyiban különböznek a készházaktól, hogy az előkészítés nem jut el a kész panelekig, a ház fa és fém vázát a helyszínen állítják össze. 

A kész- és gyorsház abban azonosak, hogy a terveket követően már nem lehet a ház szerkezetén módosítani. Ezzel szemben a könnyűszerkezetes házak sokkal rugalmasabbak, akár építkezés közben, akár egy későbbi átalakításnál viszonylag könnyen és egyszerűen át lehet rendezni a belső struktúrát, mert az épület egészét a masszív külső falazat tartja meg. 

A könnyűszerkezet megnevezéshez általában két definíciót szoktak használni. E szerint könnyűszerkezetesnek mondható az a ház, amelynek súlya nem haladja meg a 300 kilogramm/négyzetmétert. Mivel a gyors- és passzívházak között is akad olyan, amelyik ebbe a kategóriába belefér, ezért egy másik meghatározással vonható szűkebbre a fogalom. A könnyűszerkezethez egy speciális építési technika társul, s amelynek a szerkezete fából és fémből áll.            

A többrétegű főfalak döntő szerepe

Ezeknek a házaknak az esetében az épület vázát alkotó falak szerkezete rendkívül lényeges szempont. Mivel alapját a fa alkotja, sokan gondolhatják azt, hogy nem elég erős és tartós, nem beszélve a szigetelőképességről.  

A főfalakat azonban minőségi és megfelelően kezelt fából építik meg. A fa-fém kombinációval épült falak rugalmasabbak a téglánál, ez az oka annak, hogy a Japánban, a földrengések országában nagyon elterjedt ez a technika. A könnyűszerkezetes ház lényegesen jobban ellenáll a földmozgásoknak.

A fal réteges szerkezetű. Az alap nagyjából 16-20 centiméter vastag lesz, amelyre belül gipszkarton vagy gipszrost lemezt szerelnek. Erre kerül fel ezután a párazáró fólia, majd egy meglehetősen vastag, mintegy 16-20 centiméteres szigetelőanyag, valamint egy újabb gipszrost vagy OSB lap. Erre a komplex falazatra kerül végül egy körülbelül 5-10 centiméteres dryvit szigetelés, végül a nemesvakolat és egyéb burkolóanyag.  

Ebből is látszik, hogy a ház fala végül erős, rugalmas és megfelelően szigetelt lesz. Ez a szerkezet tartja meg a tetőt, és a falak sokkal jobban szigetelnek, mint a tégla.  A tartószerkezetnek azonban van egy statikai határa, ezért Magyarországon legfeljebb kétszintes ház építhető ezzel a technológiával. 

Az így megépített ház csaknem teljesen hőhídmentesnek mondható, melyet a fólia és hőszigetelt falszerkezet, valamint a korszerű nyílászárók biztosítanak. A jó minőségű anyagokból és magas szakmai szinten kivitelezett ház élettartama megegyezik a téglából építettével, a penészedés szinte teljesen kizárt, és a ház kinézete semmiben sem különbözik a hagyományos házakétól.  

Hogyan épül a könnyűszerkezetes ház?               

A könnyűszerkezetes házak építése sokkal gyorsabban haladhat, mint a hagyományos téglaházaké. Míg egy téglaház akár 1-2 évig is készülhet, addig a száraz építési technika miatt a könnyűszerkezeteseket akár 3-4 hónap alatt is lakhatóvá lehet tenni. 

Természetesen ezeknek a házaknak is kell alapozás és aljzat, s ugyanúgy le kell szigetelni ezt, mint a téglaházakét. Ezután a fogadóbeton alá megkezdődhet a gépészeti lapszerelés. A következő lépés a leglátványosabb, mikor a teherhordó falakat szerelik össze. Ez akár egyetlen nap alatt is megtörténhet. Ahogy ez elkészült, jöhet a tetőszerkezet ácsolása és a tetőfedés, valamint az ereszcsatornák elkészítése. 

A mennyezeti hő- és hangszigetelés lépést a villanyszerelés és a szerelvények elhelyezése követi, és máris beépíthetőek a nyílászárók. Eközben folyamatosan mehet a belsőburkolati gipszkartonozás. Ezután kint elvégezhető a szigetelés, míg a belső térben a vízszerelési munkálatok folynak. 

Végül a szépészeti műveletekre – festés kívül-belül -, a belső ajtók telepítése, a padlóburkolat lerakása és a fűtőszerelvények beszerelésére kerül sor. 

Előnyök és hátrányok       

Az alcímhez képest fordítsuk meg a dolgot, és kezdjük a hátrányokkal. A legnagyobb hátránya a könnyűszerkezetes házaknak, hogy az alapanyagok miatt alig rendelkeznek hőtároló tömeggel. Noha nagyon könnyű felfűteni ezeket az épületeket, de igénylik a folyamatos alapfűtést, nyáron ugyanígy a hűtést. Ez bizony jelentős energiafelhasználást ad hozzá ahhoz az előnyhöz, hogy gyorsan lehet hőt váltani a ház belső terében. 

Mivel ezekre a házakra is telepíthető napelem, ezért ajánlatos az építkezésnél ezt a technológiát választani. A napelemekkel jelentős energiafelhasználás spórolható meg, így leküzdve a folyamatos hűtés-fűtés problémáját. 

A másik hátrány – ha ugyan ez annak mondható -, hogy az építéshez mindenképpen szakember szükséges. Jómagam egy téglaházat sem építenék szakik nélkül, ezért ez a tényező szerintem elhanyagolható. 

Nézzük az előnyöket. Az mindenki számára világos, hogy a könnyűszerkezetes házba sokkal hamarabb be tudunk költözni, ami bizony remek dolog. Mivel a falak jelentősen vékonyabbak, ezért több a ház hasznos alapterülete, miközben ugyanolyan jó a szigetelőképessége. 

Mivel szárazépítési munkálatok folynak, ezért az építkezés nem függ az időjárástól, és nem kerül nedvesség az épület szerkezetébe. Ez utóbbiból az az előny származik, hogy nem kell száradási időre várni. A könnyűszerkezes házak természetes alapanyagokból készülnek el, és szinte nem marad az építést követően építési hulladék sem.

Korábban a könnyűszerkezetes házak építői azzal is emelték e házak imázsát, hogy olcsóbbnak mondták azokat. Ma már ez az állítás nem állja meg a helyét, mivel a fa és a fém alapanyag ára jelentősen megnőtt, és az egyre korszerűbb technika – nem utolsósorban a szigetelésre gondolva – bizony legalább annyira emeli a ház bekerülési árát, mint a tégláét. 

Hazánkban a könnyűszerkezetes építkezés jövőjét több tényező alakíthatja. Az ingatlanpiacon az ilyen házak eladása sokkal nehezebben megy, és rendszerint alacsonyabb áron kelnek el, mint a hagyományos téglával épült házak. Jelenleg a tégla rendelkezik a legnagyobb presztízzsel az építőanyag tekintetében. Az is megnehezíti a könnyűszerkezetes házak térhódítását, hogy egyelőre nagyon kevés tervező és kivitelező foglalkozik velük, így sok esetben nem, vagy csak nagyon nehezen és körülményesen érhetőek el a profi szakemberek. Egyelőre a gyors megépíthetőség lehet az elsődleges vonzóerő. Ez és a profi kivitelezés lehet annak záloga, hogy a jövőben több könnyűszerkezetes ház épüljön fel Magyarországon.