Terrakotta – a legmelegebb hidegburkolat

A természetesség mindenek felett  

A lakberendezés világában alapvető trenddé vált a természetes anyagok használata. Ezek az anyagok nem szennyezik a környezetet és fenntarthatóvá teszik az életünket. Lassan megértjük, hogy a bolygónk nyersanyagait nem pazarolhatjuk el ész nélkül. 

A természetes anyagok tárháza bebizonyítja, hogy a Föld mennyi kinccsel ajándékozott meg minket. Amikor a természetes burkolóanyagok sorához érünk a kő és a fa mellett említésre kerül a terrakotta is. Önállóan még nem vizsgáltuk meg közelebbről ezt az anyagot, pedig egyre népszerűbb a használata, és bizonyos építészeti és lakberendezési stílusokat nem is lehetne megalkotni nélküle.    

Szobroktól a burkolóanyagokig

A terrakotta latin eredetű, egészen pontosan olasz szó, amely égetett földet jelent. Az emberiség már az ókorban ismerte a terrakotta készítés technológiáját, mert nagyon egyszerű a megalkotása. Alapanyaga az agyag, amelyet megformálnak, majd kiégetnek. Az ókorban elsősorban tárolóedényeket és szobrokat készítettek belőle. A világ leghíresebb szoborparkja Kínában került elő a föld alól 1978-ban. Csin Si Huang-ti császár egész hadseregét terrakottából formázták meg, és ők őrizték örök álmát a sírjánál. A terrakotta egy távoli korszakot formált meg pillanatképként, elképesztően sok és hasznos információt ajándékozva a régészeknek. 

A szobrászat és kerámiaművészet mellett a terrakottát épületek díszítésére, oromdíszek és párkányok készítésére használták fel, napjainkban pedig olyan burkolóanyaggá vált, amelyet a padlóra vagy a falakra rakhatunk fel. 

A terrakottát tulajdonképpen ma is a régi technikára alapozva állítják elő. Az agyagot csempe alakra és méretre formázzák, majd hagyják száradni. Ezt követi a kemencében való égetés. Az égetés során a csempe tömörebbé és tartósabbá válik, de a felülete még mindig porózus állagú. Padlóburkolásra akkor lesz megfelelő, amikor védőmázat kap. A védőréteg biztosítja annak a lehetőségét is, hogy víznek vagy nagyobb igénybevételnek kitett helyiségekben is fel lehessen a csempét használni.  

A terrakotta színvilága

A terrakotta színe a barna és a narancs párosából áll össze, de számos árnyalata van a sápadttól a majdnem vörösig. Az árnyalatokért elsősorban a felhasznált agyag vastartalma a felelős. A burkolóanyagot általában lapok formájában állítják elő, és az árnyalatokat a gyártók nevesítik. Így kapható például cserépszín, téglavörös, etruszk vörös stb. Bármelyiket is válasszuk, egy tulajdonságban közösek a különböző színű darabok: a mediterrán színvilágát, a nyári délutánok hangulatát idézik meg.   

A terrakotta árnyalati a legjobban talán a zölddel és az egyéb föld színekkel házasíthatóak össze, de nagyon jó összhatást lehet elérni, ha az adott árnyalatot a terrakotta egy erősebben eltérő árnyalatával párosítunk. A sápadt cserép színű padlóburkolóhoz nagyon passzolnak a fal narancsos árnyalatai. Ennek a kettősét leginkább a fehérrel hozhatjuk egyensúlyba.

A védőbevonat nélküli terrakotta 

Nem minden terrakotta típust kezelnek védőbevonattal. Ezek az úgynevezett természetes terrakotta csempék pontosan azzal a tulajdonságukkal hódítanak, hogy az egyes darabok színe, árnyalata, rajzolata más és más. Az ilyen csempék egyedülálló arculatot adnak annak a helyiségeben, ahol lefektetik őket.

A védőréteg nélküli terrakotta sokkal gyorsabban kopik, mint a felületkezelt csempék, viszont ez a kopás egyfajta patinának tekinthető, ami miatt sokan választják ezt a típust. Az ilyen terrakotta csempéket azonban nem szabad kitenni nedvességnek és nagy hidegnek, mert gyorsan tönkremehetnek. A természetes terrakotta porozitása miatt a víz és az egyéb folyadékok könnyen leszivároghatnak a szerkezet magjába, megindítva ezzel rothadás folyamatát. Hogy ez elkerülhető legyen, a gyártók tömítőanyaggal látják el a csempét, de időnként ezzel a tömítőanyaggal érdemes átmenni újra a felületen, ezzel karbantartva a padlót. 

A terrakotta annak ellenére, hogy hidegburkolat, kellemes, meleg hangulatot sugároz, ezért azt szokták rá mondani a szakemberek, hogy a legmelegebb hidegburkoló. És lehet nagyon drága is. Mexikóban és Európa egyes területein továbbra is a hagyományos, kézzel történő csempegyártással foglalkoznak. A végeredmény egy olyan csempe, amelynek minden eleme egy kicsit eltér a másiktól a méreteiben, vastagságában. Ezáltal olyanná válik a burkolat, mint egy igazi kézműves remek, amelynek speciális dimenziója van. Mivel a gyártás kézműves elemekre épül, természetesen sokkal több munkaórát igényel, amely megnyilvánul a termék árában is.     

Mely stílusokban otthonos a terrakotta?

A terrakotta a leginkább a mediterrán stílusban érvényesül, ami nem véletlen, hiszen a mediterráneum mondható a természetes közegének. Ezen a területen kevés a csapadék és nagyon ritkán esik a hőmérő higanyszála a 0 fok alá. Márpedig a nedvesség és a hideg a legfőbb ellensége a terrakottának. Hazánkban is egyre népszerűbb a mediterrán ház, s ezzel együtt a terrakotta is keresetté vált. Ugyan a külső térre is be lehet szerezni megfelelően kezelt típusokat, amelyeket a terasz burkolására is felhasználhatunk, de a természetes fajtának csakis a belső térben lehet helye. 

Sok esteben a terrakotta színárnyalatait használják fel a külső, hideget és esőt fogadó területeken, de egy olyan burkolóanyagot használnak erre célra, amely ellenáll az időjárásnak. A mediterrán háznak nem csupán a padlóját lehet terrakottával borítani, de díszítőelemként a fal egy része is ezzel lehet befedve. Nagyon szépen mutat kandallók külső borításaként is. A terrakotta nem testidegen a vintage és a romantikus stílustól sem, és szép anyagpárja lehet a nyers fának például a borona- és gerendaházakban is. 

A belső terekben a természetes csempét oda érdemes lerakni, ahol nincs kitéve nagyobb igénybevételnek. Ez lehet az előszoba, vagy az étkező padlója. A terrakotta borítás akkor is megfelelő, ha padlófűtés van a lakásban. A nappaliban inkább a falakon futó díszítőelemként használható fel, ha azonban mégis padlóborításnak szánjuk, akkor vagy a védőréteggel kezelt típust kell választani, vagy valamilyen vékony szőnyeggel érdemes letakarni azokat a folyosókat, ahol rendszeresen közlekedünk.  

Fontos megemlíteni, hogy a terrakotta ma már minden olyan enteriőrben megjelenhet, ahol a természetes anyagok használatán van a hangsúly. 

Hogyan tisztítsuk a terrakotta padlót?

Mivel a terrakotta kényes, ezért jobban oda kell figyelni a tisztítására az egyéb csempeanyagokhoz képest. Korábban a felületét lenolajjal és viaszrétegekkel vonták be. Ez a hagyományos technika vízállóbbá tette a csempéket. Ma már a típusokhoz passzoló bevonatokat gyártanak. Ezeket a bevonatokat az újonnan lefektetett padlóra kell kenni. A szakemberek szerint az a jó eljárás, ha hat héten át, minden héten egyszer kap egy réteget a padló. Amíg ez tart, nem lehet terhelni a padlót. Ezután már birtokba vehető a helyiség, de érdemes egy gyors pasztázást elvégezni nagyjából kéthavonta. 

Porszívóval vagy seprűvel távolítsuk el a padlóról a nagyobb szennyeződéseket Óvakodjunk az olyan tisztítóeszközök használatától, amelyek megkarcolhatják a felületet. Ugyanígy kerülendőek azok a tisztítószerek is, amelyek maró hatásúak. A makacsabb foltokat enyhe tisztítószeres vízbe mártott nedves törlőronggyal távolítsuk el. A felület szárazra törlését puha ronggyal, mikroszálas kendővel vagy száraz moppal érdemes elvégezni. 

A terrakotta egy csodás ősi anyag, amelyik egyre népszerűbbé válik a burkolóanyagok között. Érdemes figyelembe venni, amikor építkezünk vagy felújítunk.