A marokkói stílus

A cikk elolvasása: 5 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Népek keresztútjában

Kevés olyan lakberendezési stílus van, ahol annyi népnek a hatása ötvöződik, mint a marokkóiban. Ez az észak-afrikai ország – hazánkhoz némileg hasonlatosan – számos nép keresztútjában állt. Megszállták a rómaiak, majd megérkeztek az arabok, később a portugál, spanyol, majd francia impérium része lett, de délről a fekete Afrika is benyomult a kultúrájába. 

Ennek a nagy keveredésnek egy egészen sajátos, mesebeli stílus lett a vége, amely az általános arab stílustól is különbözik annak ellenére, hogy nagyon sok eleme a muszlim kultúrához köti. Ez a színes és minden ízében eleven, légies világ rabul ejtette az arra járókat. Mivel Marokkó a turizmus egyik fellegvára, ezért a világ minden szegletébe eljutott stílusának híre, és népszerűvé vált.     

Alapvető anyagok

A marokkói stílus népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint azok a jelzők, amelyet ráaggattak az idők során. Hívták egzotikusnak, elegánsnak és pazarnak, de illették drámainak és a fényűzőnek is. Persze a tökéletes enteriőrök a vagyonos és nagyon gazdag emberek házában találhatók meg, olyan családoknál, amelyek generációk óta őrzik és ápolják a hagyományokat. 

A felhasznált anyagok árulkodnak róla, hogy mely civilizáció elemeiből kölcsönözték. A kő az egyik meghatározó anyag, amelyből nemcsak a falak épülnek, hanem a padlót is ezzel borítják be. A padlón a kő általában nyers változatban marad, míg a falakon festést alkalmazhatnak. A kőépítkezésnek római és európai gyökerei vannak. 

A csempe portugál és spanyol hatásokat tükröz vissza. Nagyon jellegzetesek a cementcsempék, amelyet padlómintának használnak fel elsősorban, de felrakják a falra az ablakokat és az ajtókat keretezve, mintegy díszítőelemként. Olykor a mennyezeten is megtaláljuk ezeket a geometrikus mintákat vagy ornamentikát tartalmazó csempéket. A belső udvarokban is megjelenik díszítőként, különösen a kis szökőkutakat borítják be vele. 

A terrakotta tipikusan a római hagyományokat idézi, hiszen ők terjesztették el használatát a Mediterrán térségben. Ezt az anyagot leginkább cserepek készítésére és a csempék mellett dekorációs célra használják fel. 

A muszlim hagyományt a legerőteljesebben a textíliák képviselik. A marokkói stílus nagyon sok textíliát használ annak érdekében, hogy elérje a kényelem legmagasabb fokát. Hatalmas ülőpárnák, színes takarók és plédek, selyem és brokát függönyök, látványos ágytakarók és huzatok nyomatékosítják, hogy marokkói környezetben járunk. 

A bőr az afrikai kultúrkörből érkezett meg Marokkóba. A bőrbútorok a lágy és selymes textúrát törik meg, de valójában gazdagítják az enteriőrt. Kiegészítők esetében is erős hatást érhetünk el nyers vagy díszített bőrtárgyak elhelyezésével. 

A kovácsoltvas leginkább európai hatásként érvényesül a marokkói stílusban. Számos berendezési tárgy készülhet belőle, de elsősorban ablakokon és ajtókon alkalmazzák. A díszes ablakrácsok a spanyol mór időket idézik fel. Szerelvényekhez használnak emellett antikolt aranyat utánzó fémeket is. 

  

Bútorok                

A marokkói stílusban általában gazdagon díszített és faragott, sötét színű bútorokat találunk. A sötét bútorok cédrusból, ébenfából, mahagóniból vagy citromfából készülnek, és nagyon erős a hatásuk az őket körülölelő világos falak között.

A bútorok alacsonyak, ugyanis a marokkóiak elsősorban ülőpárnán és szőnyegen ülve élik mindennapjaikat a lakásban. Az asztaloknak szépen faragott rövid lábaik vannak, és tipikusak a sokszögletű asztallapok, amelyet valamilyen intarzia vagy mozaik díszit. 

A kanapé borítása általában lágy, meleg anyag – például bársony vagy plüss, és minden helyiségben megtalálható a puff, vagy a nagyobb méretű ottomán, amelyre nemcsak ülni lehet, hanem lábtartónak is kiváló. Jellegzetes bútordíszítés a faragványok mellett a mozaikcsempe és gyöngyházbetétek. 

Színvilág       

A falak általában semleges színűek. A nyers kő mellett alkalmazzák a fehéret, a pasztell rózsaszínt, a homokszínt, a bézst és s krémszínt. A fölszíneket a legélénkebb színekkel dobják fel, amelyek azonban a textíliákon és az egyéb használati tárgyakon, dekorációkon jelennek meg. Kedvelik a tenger kékjét, a nyári erdők zöldjét, az alkony narancssárgáját és az élénk vöröst. Ezeknek a színeknek a harmóniáját jó ízléssel alkotja meg a marokkói stílus. 

Szerephez jut a tárgyak esetében a réz, az ezüst és az arany is. Egy nagyméretű réztál, mely az ötvösművészet remeke nagyon erős jelenléttel bír ebben a környezetben, csakúgy, mint a rézből készült vízipipa. 

Fényvilág        

Marokkó a napfény országa, ám a természetes fényeket tovább növelik azáltal, hogy díszes kerettel rendelkező tükröket helyeznek el a helyiségekben. Sok helyiség között boltíves átjárók vannak, amelyekre nem tesznek ajtókat. Ha mégis ajtó zárja a boltívet, akkor jön a fényes csempékkel keretezés, amelyről – akárcsak a tükrökről – a napfény visszaverődik, beragyogva a szobát. 

Az éjszakát elsősorban a láncokon lógó lámpások fénye világítja be, amelyeknek búráját rendszerint áttört rézből készítik el. A törések, minták mentén a fény is mintát rajzol a falra, akárcsak a rézgyertyatartókban használt nagy gyertyák lángjai. Mivel a mennyezetet sok esetben színes selyemkendőkkel díszítik, a lámpások, gyertyák lángjai táncot járnak a lengedező fátylakkal. Ebből a látványból varázsolódik elő az Ezeregy éjszaka világa. 

Illatok, szőnyegek és virágok            

A szőnyegekkel borított szobákban egzotikus illatok szállnak, amelyet a különböző illatgyertyákkal keltenek életre. Ezek az illatok jellemzően édesek és súlyosak. Szívesen használják a fahéj, a szerecsendió és a sáfrány illatát, amelyet akár úgy is elő lehet állítani, hogy magát a fűszert helyezik egy díszes tálba. Nagyon kedvelt illat még a narancsvirág, a jázmin, a szegfű, a gyömbér és természetesen a rózsa. Ez utóbbit kis fiolába öntött rózsaolajjal érik el, amit vékony pálcikákon keresztül párologtatnak el a szobában.     

A szőnyegek a marokkói stílus nagyon kedvelt használati eszközei annak ellenére, hogy a meleg éghajlatban nincs szükség annak melegítő hatására. A szőnyegek inkább díszei a szobának, és szívesen takarják le vele az ágyat is. Ebben a környezetben alakultak ki az úgynevezett akcentusszőnyegek, amelyek kisméretűek, és rendszerint színes, geometrikus ábrákat tartalmaznak. A kézi szövésű szőnyegek méregdrágák, de a piacon elérhetőek a sokkal olcsóbb gépi változatok is. 

A geometrikus ábrázolást az élő növények használatával oldja fel a marokkói stílus. Elsősorban egzotikus növényekkel találkozhatunk, amelyek az észak-afrikai környezetben megélnek. Nagyméretű növények állhatnak a szobában, vagy a belső udvar teraszain. Ilyen a banánfa vagy a papirusz, és a különféle pálmafajták, amelyeket élénkszínű, nagy cserepekben vagy kosarakban helyeznek el. 

A marokkói stílus azért válhatott népszerűvé, mert számos kultúrából kölcsönözte hozzá az elemeit, így nagyon sokak tetszését vívta ki. Akit rabul ejtett Seherezádé világa, az biztosan lelkesedni fog érte.